A történetmesélés fortélyai

Felkészült az ilyen találkozásokra?

Erre nem lehet felkészülni. Még mindig felfoghatatlan megélni íróként, hogy az, amit az ember ír, ilyen hatással van másokra. Remélem, nem is fogom megszokni soha, ez mindig felemelő. 

A Dark Space és a Gothic Space sorozatokba nem ír már?

A Gothic Space világában játszódó Isten hajóit jó lenne folytatni. Ezt a projektet nagyon szerettem, de hamar kiderült, hogy fantasyt és történelmi regényeket nem lehet egyszerre jól írni. Teljesen más hozzáállást igényel a történelmi regény, másmilyen gondolkodásmódot a fantasy. Ráadásul mindezt munka mellett.

A Hunyadi-sorozat 2008-ban indult. Hány évig készült rá?

Úgy terveztem, hogy egy év felkészülés kell hozzá, de végül tíz év telt el az anyaggyűjtéssel, mielőtt egy sor is megjelent volna a történetből. Hosszú időn keresztül nem éreztem elég tudást magamban ahhoz, hogy belekezdhessek. Azóta is folyamatosan bővítenem kell ezt a tudásanyagot. Manapság ritkák a friss történelmi összegzések, de például a várnai hadjáratról egy amerikai történész publikált néhány éve egy elképesztően részletes munkát. Magyarul ugyan még nem jelent meg, de nagyon sokat tudtam meríteni belőle, mert rengeteg olyan információt is kikutatott, amiket a magyar történészek még nem ismertek kellő részletességgel. 

Emlékszik a pillanatra, amikor az első Hunyadi-kötet kéziratát leadta?

Hogyne. Nagy reményeket fűz-tünk hozzá. Ez volt az első regénysorozata a Gold Book kiadónak, ami a magyar történelemmel foglalkozott. Korábban kiadták angol, amerikai, német szerzők műveit, a napóleoni háborúkról, a világháborúkról, a vikingekről, de magyar íróktól még semmit. Egyrészt nemigen voltak ilyen kéziratok, másrészt nekik is kellett egy nagy levegőt venni, és azt mondani, hogy próbáljuk meg. Hittünk abban, hogy a magyar olvasókat érdekli a magyar történelem. Emlékszem, amikor elküldtem a kéziratot, a kiadó azzal lelkesített, hogy nyugodjak meg, öt év alatt el fog fogyni a kétezer példány. Aztán úgy alakult, hogy néhány hónap alatt elfogyott.

Rádiójáték már készült a Hunyadi-regénysorozatból. Most tévésorozatot terveznek.

Az első öt regényből készült hangjátéksorozat, ez már lement a Kossuth rádióban, ami ötven részt jelent. A filmek tervezése tíz éve kezdődött. Borzasztóan lassú és kínkeserves ez a folyamat. Most jönnek a legnehezebb fordulói. Tíz éve, amikor három-négy Hunyadi-regény lehetett a piacon, megkerestek producerek, akik olvasták a regényeket, és eljuttatták Kanadába, Lantos Róberthez, aki világszerte ismert filmek producere, magyar rendezővel, Szabó Istvánnal is forgatott már, de magyar nyelvű filmet még soha. Elmondta, hogy nem szokott magyarul olvasni regényeket, fiatalon került külföldre, de megőrizte az anyanyelvét. A Hunyady-regények sok olyan kifejezést tartalmaznak, amelyek nem biztos, hogy egy olyan ember számára érthetők, aki gyermekkorában hallott vagy olvasott utoljára magyarul. Lantos Róbertnek tetszettek a regények, hamar felelevenítette a szöveg a szunnyadó szókincsét is. Akkor jött az ötlet, hogy jó lenne mozgóképen látni ezt a történetet. Kezdetben mozifilmben gondolkodtunk, de óriási anyagról, több ezer oldalról beszélünk, így azt próbáltam képviselni, hogy tévésorozat formában sokkal kézenfekvőbb lenne adaptálni a regényeket. Most jutottunk el oda, hogy a magyar kormány és a Magyar Filmintézet támogatja ezt az elképzelést. 

Gondolom, a Trónok harca világsikere segített meggyőzni a producereket.

A külföldiek, akik nem ismerik a történelmünket és elolvassák a tervezett sorozat forgatókönyvét, csakugyan úgy látják, hogy ez is van olyan izgalmas történet, mint a Trónok harca. Azzal a különbséggel, hogy ezek megtörtént események. A nyugati filmeseknek persze fogalmuk sincs arról, hogy mi történt a 15. században Kelet-Európában. Reményeink szerint ez a sorozat alkalmas lesz arra, hogy az európai vagy akár a tengerentúli közönség is megismerje a történetünket, és azt, hogy miért szól a déli harangszó.

Az m5 tévécsatorna igazgatójaként ön azt nyilatkozta, ahhoz a generációhoz tartozik, amely átélte az Egri csillagokat, A Tenkes kapitányát, gyerekekként kurucos-labancost játszottak. Miképp lehet a mai fiatalokat rávenni, hogy foglalkozzanak többet a magyar történelemmel?

A 21. órában vagyunk, kettős szorításban. Évtizedeken keresztül finoman szólva nem támogatták, hogy a nemzettudat erősen megmaradjon, nem ez volt a cél. Ezért jelentett sokat nekünk például az Egri csillagok és A Tenkes kapitánya. A mai online alapú világban szinte lehetetlen eligazodni, és nagy kérdés, milyen módon lehet ezeket a történeteket elmesélni a mai fiataloknak. Abban hiszünk, hogy a jó történeteket el lehet jól, izgalmasan mesélni. Rengeteg eszköz áll rendelkezésre, éppen az internet révén sok információt el tudunk juttatni hozzájuk. A történetmesélés fortélyai mindig alkalmasak rá, hogy az adott kor fiataljait megszólítsuk, a kor követelménye szerint. A Hunyadi tévésorozatnak olyan vizuális eszközökkel kell elkészülnie, hogy a széria az erős versenyben is megállja a helyét. 

Bárány János