Nagy most a kísértés, hogy ne foglalkozzunk semmivel. Nyár van, meleg van, szabadság és lehetőség is akad, s minderre mindennél jobban vágyunk, mint bármikor máskor az életben.
Az energia azonban nem pihen a háttérben, s bennünket is arra sarkall, ne tegyük. Az emberi egónk mindinkább most pótolná mindazt az érzés- és élményáradatot, ami az elmúlt időszakokban kimaradt, ám a lelkünk most mégis mértékletességre int bennünket. Nem azt mondom, hogy ne élvezzük a nyarat és mind azt a lehetőséget, ami most köröttünk van, örülni, érezni, élményt gyűjteni igenis ér, sőt szinte kötelező. Ugyanakkor figyeljünk a mértékre, vagyis arra, hogy a cél nem a hedonizmus és mindannak a bepótlása, ami „elveszett” az elmúlt másfél évben. A feladat többek közt most az, hogy kisinasként vállaljuk a feladatunkat is, amellett, hogy jól érezzük magunkat. Az élmények gyűjtögetése közben ugyanis nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez az időszak igencsak jelentős mindannyiunk életében. Látszólag kevésbé hordoz nagy jelentőségtartalmat. Ez azért van, mert a jelenleg befektetett munka nem most fogja megmutatni az eredményét. Most a magokat hintjük, tudván, hogy aratni majd csak jóval később fogunk. Azokat a magokat, amelyek most termékeny táptalajt kívánnak maguknak.
Éppen ezért nem mindegy, hogy a hedonizmus, a féktelenség, a nemtörődömség talaján fogannak-e meg, vagy a kisinas szorgos kezei alatt, ahol napról napra munkálkodva juthatnak el a biztos növekedés irányába. Arra buzdítalak így hát téged is, figyelj erre ebben az időszakban különösképp.
Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.