Képzeletből a valóságba – életünk az elképzelt jövőben

Az elmúlt évtizedek elképesztő technológiai fejlesztései olyannyira átalakították az életkörnyezetünket, hogy a korábbi sci-fi novellák és regények elképzelt jövőjében élünk. 

A szerző kiemeli, a sci-fi írókban lelt lelki társra, akik olyan gondolatkísérleteket dolgoztak ki részletesen, melyekről Kánai is álmodozott. A könyv öt fejezete egy-egy témát dolgoz fel, minden fejezet önálló blokkot alkot: 1. a háromdimenziós nyomtatás, 2. az Egyesült Államok hatalmi pozíciója, 3. Melyik digitális óriáscégnek van esélye a Nagy Testvér szerepét betölteni?, 4. a transzhumanizmus, 5. a Mars-utazás. Az egyes fejezetek felépítése azonos: kapunk egy összefoglalót arról, hogy a science fiction irodalomban hogyan dolgozták fel a témát, majd a szerző áttekint sok tudományos kutatást; megnézi, mi a helyzet a jelenben, és mi várható a közeljövőben; a fejezetek végén pedig szellemes forgatókönyv, jövőprojekció kap helyet. 

A Holnap történt a civilizáció, az ember jövőjéről szól.  A fölvázolt tudományos háttér alapos, de nem nehezedik teherként az olvasóra. Azok is bátran kezükbe vehetik a könyvet, akik csak most kezdenek el gondolkodni a jövő forgatókönyveiről. 

A 3D-s nyomtatás

1964 és 1976 között készítették a lengyelek a Varázsceruza (Za­cza­rowany ołówek) rajzfilmsorozatot, melyben a főszereplő kisfiú rajzai megelevenedtek. Vajon mi is így érezhetjük majd magunkat, ha elterjed a háromdimenziós nyomtatás? – kérdezi Kánai. Ha ez a technológia valóban a mindennapok része lesz, alaposan felforgatja a fogyasztási szokásainkat és a gazdaságot. 

A számítógépen megtervezett tárgy a nyomtatóban rétegről rétegre lassan készül, jelenleg három fő technológia van: az ömledékrétegzés – megolvasztott anyaggal dolgozik; a folyékony anyagok használata és a szelektív lézeres szinterezés. Az új technológia számos előnnyel jár: leegyszerűsíti a gyártási folyamatot, tervezhetőbb, olcsóbb, univerzális – többféle árut is előállíthatunk, és az egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy személyre szabott termékek gyártására is kiválóan alkalmas, például cipő, vagy ruhadarabok nyomtatására.  

A 3D-s nyomtatók fejlesztésének az élharcosai az Egyesült Államok, Kína, Japán és Nagy-Britannia – ezekben az országokban hatalmas kormányzati alapok támogatják a projekteket. A vállalati felhasználást hamarosan követi majd tömegtermékké válás folyamata. Nagyon sok új terméknél megfigyelhető – például a számítógépeknél –, hogy kezdetben a magas ár csak egy szűk rétegnek teszi elérhetővé az árut, de később gyorsan a tömegpiacra is eljut.

Az egyik kulcsterület az orvosi felhasználás lesz, hiszen protéziseket már nyomtattak, az új kihívást a bionyomtatás jelenti. Egy másik terület, ahol ez a technológia időt és pénzt takaríthat meg, az építőipar: gyorsan fölépülő házakat, lakóegységeket nyomtathatunk a közeljövőben, az első tesztek már megtörténtek. Ugyancsak izgalmas kérdés az ennivaló nyomtatása, a spanyol Foodini berendezés már képes ilyen feladat elvégzésére – egy csomó időt spórol meg a konyhában. Valószínű, az új törvényi szabályozást sem ússzuk meg, mivel, ha kedvünk szottyan, nyomtathatunk fegyvert, gyógyszert, pénzt vagy műalkotást.

Amerika first?

Az Egyesült Államok primátusának megtörése kedvenc témája a sci-fi könyveknek. Vajon elvesztheti-e Amerika szuperhatalmi pozícióját? Ha igen, hogyan? Paolo Bacigalupi elbeszélésében, a Hamuvárosban és regényében, A vízvadászban az ország tényleg szétesik. Ha valóban bekövetkezne a hatalmi pozíció elvesztése, Kánai gazdagon adatolt áttekintésében sorra veszi, hogy ki léphetne a helyébe, elsősorban a gazdasági és katonai teljesítményre fókuszál.

Amennyiben a katonaságra költött pénzt nézzük, Amerika toronymagasan vezet a maga évi 600 milliárd dolláros költésével; a technológiai fejlesztés a hadseregben töretlen: „rajban közlekedő úszó robotok, hangsebesség felett működő ágyúk, az eddigieknél okosabb bombák vannak a birtokában.”

Ha vetünk egy pillantást a használati tárgyaink, vagy a szolgáltatások származási helyére: a szoftverek, programok, alkalmazások, filmek, sorozatok, könyvek stb. sokasága is bizonyítja az ország gazdasági erejét. A viszonylag stabil dollár és az elterjedt angol nyelv is megerősíti a domináns pozíciót. Bár az amerikai álom végét már többször meghirdették, az amerikai kultúrában még mindig könnyebben talál utat a tehetség, mint a mi régiónkban, ezt számtalan sikersztori bizonyítja, például a cégvilágból.

Azt nézi meg a szerző körültekintően, hogy milyen esélye van a kihívóknak, az Európai Uniónak, Kínának, Japánnak, Oroszország­nak, Brazíliának, Indiának a világhatalmi pozíció megszerzésére. Jelenleg úgy fest, az Egyesült Államokra önmaga jelenti a legnagyobb veszélyt: a gazdasági válság, az autóipar szenvedése, az adóelkerülés, a Medicare egészségügyi ellátórendszer, a rasszizmus stb. Trump megválasztása után még élesebben jelentkeztek az értékbeli különbségek az országban: lásd Kalifornia önállósulási törekvéseit.

A Nagy Testvér

A sci-fi irodalomban a nemzetállamokat maguk alá gyűrő, óriási befolyásra szert tett multinacionális vállalatoknak gyakran jut főszerep. Az újabb irodalomból William Gibson Neurománcától Dave Eggers a Kör című regényéig terjed a lista. A Kör egy olyan sikeres cég, amely a teljes kontrollt és transzparenciát hozza el. 

Ebben a fejezetben Kánai a „nagy ötös néven emlegetett” cégeket vizsgálja (Amazon, Microsoft, Apple, Facebook, Google–Alphabet) – esélyeket latolgat, melyik cég lehet a jövő Nagy Testvére. Eláruljuk, a győztes a Google, amely „1998 óta gyűjti az internethasználatra vonatkozó adatokat, olyan félelmetes hatalom birtokában van, mint semmilyen más cég a történelemben.”

Transzhumanizmus

A feltuningolt, szupererős emberek viszonylag korán megjelentek a science fiction (kép)regényekben. A tudományos fejlődés, az előrelépés a genetika területén új optimizmust hozott, elkezdhetünk bizakodni, hogy hamarosan mi is szuperlényekké változhatunk.

A transzhumanizmus egyik alapkérdése az, hogyan haladhatjuk meg az emberit, hogyan érhetjük el az „emberen túlit”, szabadulhatunk meg az emberi test korlátaitól. Az emberi öregedés legyőzése és az emberi tudat kiterjesztése olyan célok, amelyek már nem csak a sci-fi világokban fogalmazódnak meg. Ki ne szeretne 150 gyertyát elfújni a születésnapi tortáján?

Egyre több pénz csordogál a transzhumanista technológia fejlesztésébe. A megpiszkált, meg­ha­c­kelt agy, a hálózatra kapcsolt idegrendszer vagy egy beépített szemkamera mind-mind a kiborggá válást jelzik. A már elérhető génszerkesztés, a géntechnológia számos betegségtől óvhat meg. Az Egyesült Államokban több mint száz test folyékony nitrogénben várja a feltámadást abban a reményben, hogy ha a megfelelő technológiával rendelkezünk, felébresztik őket.

A marsi

A világűr meghódítása, kolonia­lizálása ugyancsak kedvenc témája a képzelet szépíróinak. Több száz regény dolgozta fel a Mars-utazást. A szerző körbejárja, hol tartunk most a projekt megvalósításában. Van olyan elképzelés is, mely szerint csak a Mars lakhatóvá tétele segíthet az emberiségen, mivel a Föld el fog pusztulni. Miért a Mars? Mert nincs olyan nagyon messze, és mert a „Naprendszer legbarátságosabb bolygója.” A holdra lépés óta a Mars bevételére még várni kell, 1972-ben lépett űrhajós idegen égitestre: egyelőre az a helyzet, hogy sem a szükséges pénz, sem a megfelelő technológia nincs meg. Mars-misszióval több projekt is foglalkozik, ám hogy mikor indul el az első űrhajó, még csak találgathatjuk.   

Mindenesetre biztató előkészületek is folynak, mesterséges „Mars-bázist” építettek. Büszkék lehetünk az egyik kutatóra, Michaela Musilová szlovák asztrobiológusra. Musilová, a Szlovák Űrtevékenységért Felelős Szervezet elnöke két alkalommal, 2014-ben és 2017-ben is több hónapot töltött egy sivatagi kutatóállomáson, ahol a marsi körülményeket szimulálták. 

Sokan a SpaceX vezetőjétől, a Tesla-gyáros Elon Musktól várják a gyors megoldást, aki kijelentette, a Marson szeretne meghalni. Az ambiciózus Musk 2022-ben már teherszállító űrhajót küldene a Marsra. Vajon az unokáink tényleg a Marsról csetelnek majd velünk?

Kánai András: Holnap történt – Öt sci-fi téma, amely valósággá válhat. HVG Könyvek, 2017. 248 oldal.