Ismét a polgármestereken csattan a Covid-ostor

Az Érsekújvári Oktató Kórház és Rendelőintézet nagytermében tartott munkaértekezleten részt vett Karol Hajnovič kórházigazgató, aki felajánlotta segítségét az önkormányzatoknak. Az önkormányzati képviselők nehezményezték, hogy nincsenek adataik az oltottság arányáról, nem tudják, kiket és hogyan kellene megszólítaniuk a lakóhelyükön.

Csökkenő oltási kedv

„Mobil oltóegységek indításával, a körzeti orvosok bevonásával tennénk gördülékenyebbé az oltási folyamatot. Reményeim szerint a mai találkozó hozzájárul ahhoz, hogy szorosabbá, rugalmasabbá váljon az együttműködés a polgármesterekkel” – hangsúlyozta Kamil Száz azon a sajtótájékoztatóan, mely előtt ellátogatott a kórház oltóközpontjába. „Az utóbbi időben legalább harminc százalékkal csökkent az oltási kedv az előző, tavaszi időszakhoz viszonyítva. Korábban naponta hatszáz, mostanság százötven lakost oltunk naponta. Ezért szeretnénk, ha a polgármesterek segítenének, együttműködnének velünk. Egészségügyi és adminisztratív dolgozókat küldünk, logisztikai megoldásokat ajánlunk, hogy minél többen kapják meg a védőoltást” – mondta Karol Hajnovič. A polgármesteri találkozón Kamil Száz hangsúlyozta, hogy már a harmadik hullám kezdetén állunk. Az államtitkár elmondása szerint rendkívül fontos regionális szinten foglalkozni az oltással. Azokban a régiókban, ahol alacsony lesz az oltottsági arány, nagyobb veszélybe kerülhetnek a lakosok, és több megszorító intézkedés várható. Karol Hajnovič kórházigazgató, a Covid-részleg vezetője elmondta, ha komoly méreteket ölt a következő koronavírus-hullám, félő, hogy az egész régió betegellátását felvállaló kórházban ismét infekciós zónát kell nyitni, amely elnyeli az egészségügyi dolgozók egy részét, és nem jut megfelelő tér más betegek kezelésére. „Ha a múlt télhez hasonlóan kétszáz fertőző beteg egészségügyi ellátását kell felvállalnunk, ez hatással lesz más betegekre is” – mondta Hajnovič.

Kampányarcok kellenek

A találkozón elhangzott, hogy sajnálatos módon ötven-hetven éves emberek foglalkoznak ma azzal, hogy terméketlenek lesznek-e az oltást követően. Szó volt arról is, hogy rendkívül nehéz az idős lakosokat megszólítani elektronikus formában, vagy üzenetet hagyni nekik a község honlapján. Helyi ismert és elismert személyiségeknek, például önkormányzati képviselőknek, orvosoknak, egyházi személyeknek kellene beszélniük a lakosokkal, és meggyőzni őket arról, hogy az oltás védettséget, biztonságot és nagyobb szabadságot nyújt. Az országos adatok alapján az ötven és hatvan felettiek maradnak távol az oltóközpontoktól. Járásokon belül is nagy a különbség, vannak régiók, ahol 26, és akadnak, ahol 65 százalékos a beoltottság aránya. Ez nem a kampányról szól, hanem a helyi lakosok hozzáállásáról. Üzletközpontokban szeretnének oltani előzetes regisztráció nélkül, és további helyeket, központokat keresni, ahol meg tudják szólítani a lakosokat. Alena Tamaškovičová, a kórház igazgatóhelyettese elmondta, 1700-1800 személyt tudnak beoltani a nagykapacitású oltóközpontban, ahová várják a régióbeli lakosokat, és vállalnak kiszállásokat is.

Oltás a munkahivatalban

Rudolf Hlavács, az Érsekújvári Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal igazgatója elmondta, rájöttek arra, hogyan segíthetnének. „A munkahivatal aktivitásaival párhuzamosan mobilizálni tudjuk az ügyfeleinket és mobil oltóközpontot nyitunk, ahová nem kell előzetesen regisztrálniuk a lakosoknak. Az oltási stratégia ilyen módon történő támogatásával meg tudjuk óvni a munkatársainkat és a klienseinket egyaránt. Ha legalább a munkahivatalba látogatók egy részét sikerül ilyen módon megszólítanunk az érsekújvári és a vágsellyei régióból, máris segítenénk” – hangsúlyozta Hlavács.

Felszólaló polgármesterek

Farkas Iván, Muzsla polgármestere felszólalásában elmondta, több alapvető hiba történt, amelyek közül egyet szeretne kiemelni. „Polgármesterként és megyei képviselőként is részt vettem a párkányi oltóközpont megnyitásánál, ám időközben az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja alapvető módon változtatott az oltásra küldöttek stratégiáján. A párkányi térség lakosait Érsekújvárba vagy Nyitrára küldte, és ellenkezőleg, Érsekújvárból, Nyitráról és a nagysurányi régióból Párkányba irányította. A lakosok nem értették, miért kell utazniuk, ha itt helyben is van oltóközpont, ezt elsősorban az egészségügyi, mozgásszervi panaszoktól szenvedők nehezményezték, és nagyon nehéz lesz ismételten visszanyerni a bizalmukat! Azt mondhatják, mentek volna beoltatni magukat, de az állam ellehetetlenítette számukra, hogy ezt a lakhelyük közelében tegyék. Nem kizárt, hogy ma már legalább ötezer személlyel többen kaphattak volna védőoltást a párkányi térségben” – mondta Farkas Iván.

Kamil Száz azt válaszolta, hogy jóval több olyan panasz érkezett hozzájuk, hogy a lakóhelyük közelében lévő oltóközpontokban túl hosszú a várakozási idő, és tegyék lehetővé számukra, hogy akár távolabb is, de hamarabb kapják meg a védőoltást. Eugen Szabó, Párkány polgármestere egyetértett az előtte felszólaló Farkas Ivánnal, és elmondta, ezen a hétvégén nem lesz nyitva a párkányi oltóközpont, mert nincsenek jelentkezők. Nehezményezte továbbá, hogy nincs áttekintésük arról, milyen az oltottság aránya a városukban. Arra kérte az illetékeseket, juttassák el hozzájuk az adatokat. Szabó ugyancsak hangsúlyozta, nehéz lesz visszaszerezni az emberek bizalmát, ha korábban nem volt lehetőségük beoltatni magukat a lakóhelyük közelében, holott megtették volna. Ivan Solár, Ohaj polgármestere a vitában elmondta, rendkívül önfeláldozó körzeti orvosuk van, védőruhában sorra járta a fertőzötteket, egyetlen beteg előtt sem zárta be az ajtót, de nem győzné az oltással járó pluszmunkát.

„Van valamilyen propagációs anyaga az egészségügyi minisztériumnak, amit feltehetnénk a honlapunkra? Hirdessük naponta a hangosbemondóban? Kopogtassunk minden ajtón?” – kérdezte Solár. Az illetékesek arra kérték a polgármestereket, vegyék fel a kapcsolatot a lakosokkal, győzzék meg őket az oltás szükségességéről, találják meg ennek a legmegfelelőbb módját. Klein Ottokár Érsekújvár polgármestereként és a ZMOS érsekújvári regionális elnökeként szólalt fel. „Ebben a teremben azok a polgármesterek ülnek, akik nélkül az állam vezetése soha nem győzte volna a koronavírus-fertőzés első és második hullámával kapcsolatos intézkedéseket, tesztelési folyamatokat. Az önkormányzatok az elején még azt sem tudták, mennyi pénzükbe kerül mindez, mégis megtették az önkéntesek csapataival, és óriási köszönet jár nekik ezért. Nyitra megye képviselőjeként más kollégákkal együtt jelentős eredménynek tartom, hogy Érsekújvárban, Párkányban és más városokban is megnyithattuk az oltóközpontokat, holott csak a második javaslatomra sikerült. Jelenleg a nagykapacitású oltóközpontokban oltunk, de készek vagyunk a hivatalokban is oltani a lakosokat. De ki fogja ezt kifizetni? Mindent magukra kell vállalni az önkormányzatoknak? Tájékoztassanak bennünket az oltottsági arányokról a városainkban, falvainkban” – mondta Klein Ottokár. Komoly vitát kavart, hogy adatvédelmi okok miatt nem tudhatják meg a városok és községek képviselői, konkrétan kik kaptak már védőoltást. Ha nincsenek ezen adatok birtokában, akkor hogyan végezzenek oltási kampányt? Milyen célközönséggel?

Kórházi helyzet

„Az Érsekújvári Oktató Kórház és Rendelőintézet idén január 7-én nyitotta meg az oltóközpontját, ahol elsőként Anna Mikovičová, a mikrobiológiai osztály főorvosa kapott védőoltást. Az első napokban és hetekben hosszú sorokban álltak a kórházi alkalmazottak, a mai napig az intézmény 1431 alkalmazottja közül 1081 kapott védőoltást, ami 75,54 százalékos oltottsági arányt jelent” – tájékoztatott Ján Baček kórházi szóvivő.

A 260 orvos közül 225 kapott védőoltást, a 643 egészségügyi nővér közül 471-en. A kórházi oltóközpont megnyitása óta az oltást végző egészségügyi dolgozók az érsekújvári és a közeli régiók szociális intézményeibe is kiszállnak rendszeresen. Nyitra megye önkormányzatával együttműködve idén május 22-én nyitották meg a császári-királyi lovardában a nagykapacitású oltóközpontot, ahol eddig 75 179 lakos kapott védőoltást.