Épségben átvészelné egy panelház a csehországihoz hasonló tornádót?

František Tučáni építészmérnököt sokkolták a Dél-Morvaországban történtekről szóló hírek. „Meglepett a tornádó ereje és hatása, nem gondoltam, hogy ilyesmi történhet a közelünkben” – vallja be.

Szakmája révén rájött, hogy szabványaink, amelyek alapján az épületeket megtervezik és építik, figyelembe veszik a hó és szél hatásait, a szeizmicitást, vagyis a talajsokkok lehetőségét, de nem gondolnak a tornádókra. „Ha gyakrabban fordulnának elő, például tízévente, akkor a szabványok valószínűleg megváltoznának, és a tervezőknek figyelembe kellene venniük ezt a természeti csapást” – mondja.

Lehet olyan tégla- vagy betonházat építeni, amely képes ellenállni a kilométerenként 200–300 órás sebességgel száguldó szélnek, valamint a tornádó okozta örvénynek?

„Lehetséges, de valószínűleg nem lenne gazdaságos, ha minden épületet ennek az erőnek a hatására terveznének és építenének. Az építkezés nagyon drága lenne. Valamennyi támszerkezetnek sokkal erősebbnek kellene lennie, például azokat a falakat, amelyekre a tetőt szerelik, sokkal jobban meg kellene erősíteni. Emellett az ablakokat és az ajtókat is át kellene alakítani, hogy elviseljék az óriási nyomást, de alig tudom elképzelni azokat a paramétereket, amelyekkel ellenállnának” – mondja František Tučáni.

Még egy panelház sem képes ellenállni a tornádónak. A családi ház tulajdonosának vagy a panellakásban élőnek kell jobban aggódnia a tornádó miatt? „Ha egy tornádó áthalad egy társasház mellett Csehországban, kárt okoz benne. A ház konstrukciójától függ, milyen mértékűt. Előre gyártott panellakásaink természetesen nem ilyen támadásra épülnek. Ha az előre gyártott elemekből épült házak nem dőlnének össze, a statikájuk biztosan károsodna, lakhatatlanokká válnának” – mondja a tervező.

A világ azon területein, ahol tornádók vannak, az emberek világos faházakban élnek. Pincében élik túl a támadást, és amikor a tornádó összedönti a házat, viszonylag gyorsan és olcsón építenek újat. Olcsóbb faházakat építeni, mint téglaházakat javítani, vagy lerombolni és újat építeni, ha van miből?

„Igen, a pénzről van szó, de nem hiszem, hogy Szlovákiában olyan gyakran fordulnának elő tornádók, hogy az emberek kénytelenek legyenek így gondolkodni.” „A faház olcsóbb és gyorsabban fel lehet építeni, de ha arra számítunk, hogy egy tornádó 20–30 évente egyszer ér ide, mielőtt lejár a ház élettartama, akkor nem lenne értelme minőségi, tartós és erős anyagokból építeni” – mondja a szakértő.

Hozzáteszi, hogy nálunk a faházak nagyon hasonlítanak a téglaházakhoz, nem klasszikus olcsó faházak, amelyeket a tornádó gyakran sújtotta területeken használnak, ahol várhatóan hamar összedőlnek.

Arra a kérdésre, hogy a változó éghajlat miatt változtatna-e valamit azokon a szabványokon, amelyek szerint ma épületeket tervezünk, Tučáni mérnök így válaszol: „Igen, ezt a tényt minden bizonnyal elfogadják. Szlovákiai szabványaink olyan változásokon mennek át, amelyek figyelembe veszik az új feltételeket. Vagy a mi minisztériumunk, vagy az Európai Unió kitalál valami újat. Például szigorították a falak paraméterein. Egyszer elég volt 5–8 centiméteres polisztirollal hőszigetelni, ma már 16–18 centiméter vastagot használnak. Ez annak köszönhető, hogy hazánkban az átlagos hőmérséklet is megváltozott – a vastagabb szigetelés nyáron jobban véd a hő ellen, télen pedig jobban megtartja a hőt.”

A tervező szerint az éghajlatváltozás miatt gyakrabban használnak fotovoltaikus paneleket az áram és a napkollektorokat a meleg víz előállításához.

Nehéz elképzelni, hogyan festene a fővárosunk, tele sokemeletes épülettel, ha tornádó haladt volna át rajta. Az utcák üvegtengerré válnának. „Az üveghomlokzatok biztosan nem tartanának jól” – mondja az építészmérnök.

Meddig bírja egy átlagos ablak? „Az ablakok csak a vihart bírják, a 80–100 kilométeres szélsebességnek képesek ellenállni” – mondja.

Hozzáteszi, hogy van egy szlovákiai szélterülettérkép, amelyről megtudjuk, milyen erős szél várható azon a helyen, ahol házat akarunk építeni. 

(šarm.pluska.sk)