Vöröslámpás kalandok

Vasárnap

Vöröslámpás ház a századfordulón. Mutterrel és „pipikékkel”, plusz egy befogadott „doktor úrral”, aki valójában még diák, de már habzsolja az életet.

Kosztért és kvártélyért cserébe ápolgatja a bentlakó örömlányok és a tisztes panziónak álcázott bordélyház asszonyának nagyon is megtépázott lelkét. Ide, közéjük érkezik meg elkényeztetett fiacskájához az idős mama, aki bájával és naivitásával, sugárzó bölcsességével mindenkit levesz a lábáról, és egyetlen szemrebbenéssel sem adja a házbeliek tudtára, hogy tisztán látja, hova keveredett. Ismerős a történet? Hunyady Sándor tollából ered, s negyvenöt évvel ezelőtt Egy erkölcsös éjszaka címmel Makk Károly rendezett belőle lenyűgöző filmet.

Az ötvenes évek második felében merült fel először az ötlet, hogy filmre kerüljön a mű, A vöröslámpás ház, de húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megvalósuljon. Szereplői közül azóta sokan elmentek. Kilencvennyolc évesen a Mamát alakító Makay Margit, a lányok közül Mányai Zsuzsa, Kishonti Ildikó, Soós Edit, Szécsi Kati, a Muttert megformáló Psota Irén, a férfiak közül Benkő Gyula, Raksányi Gellért, Máriáss József, Csákányi László, legutóbb pedig Szilágyi István. És nincs már köztünk Makk Károly sem, Tóth János, a film operatőre, Vayer Tamás, aki díszlettervezőként teremtette meg a híres kéjlak hangulatát a forgatás színhelyén, az óbudai Selyemfonóban. De még mindig erős érzelmek kötik a filmhez a Mutter kedvencét, Kelepei Jenőt, a másodéves bölcsészhallgatót megformáló Cserhalmi Györgyöt, az ifjú hírlapíró szerepében remeklő Balázsovits Lajost, a lányok közül az idilli boldogságot kereső Darinkát életre keltő Tarján Györgyit, az öngyilkosságból visszarángatott, szépséges Bellát hozó olasz színésznőt, Carla Romanellit, valamint Szirtes Ágit, a ház cselédlányát és nem utolsósorban Kiss Marit, a történet mindenki által szeretett Rózsiját.

Balázsovits Lajos két Jancsó Miklós-film között játszott az Egy erkölcsös éjszakában.

Makk Károly teljesen más stílusban dolgozott, mint Miklós. Nem könnyű megfogalmazni a kettőjük közti különbséget. Jancsó nem nagyon elemezte a filmbeli karaktereket, nem is instruálta agyon a színészeit. Inkább csak alapszavakat mondott. Karcsi sokkal aprólékosabban dolgozó ember volt. Fölösleges instrukciót azonban sosem adott. A klasszikus iskola nagy mestereként mindig lényegre törő volt. Tisztelte, szerette a színészeket. Éreztette is velük. Volt, hogy nem dolgoztam, mégis elmentem a forgatásra. Szerettem ott lenni. Utólag visszagondolva: engem ebben a filmben is elkényeztetett a sors, hiszen nagyszerű partnerekkel dolgozhattam egy rendkívül harmonikus helyzetben. Ott volt négy csodás ember: a rendező, az operatőr, aki szintén finom, színészeket szerető ember volt, Carla Romanelli és Makay Margit. Utólag nagyon nehéz kibogozni, ki milyen hatással volt a másikra, de ott és akkor nem is foglakoztunk ezzel. Mindenki a feladatra koncentrált. Makay Margit egészen varázslatos volt. Makk Károly olyan gyengéden viszonyult hozzá, mintha minden szavával simogatta volna. Civilben persze neki is voltak indulatai, fiatalabb korában is energikus férfiember volt, de Margitkával úgy bánt, mint egy értékes ékszerrel. És ott ült előttem az ágyban, már az öngyilkossági kísérlete után a Bellát játszó Carla Romanelli. Nem szeretném a rendező érdemeit kicsinyíteni, de a helyzet hármunk között magától működött, és ezt mindannyian természetesnek vettük. Carlával római útjaim során sosem találkoztam, csak a forgatáson, Budapesten. Gyönyörű lány volt. Kellemes, érzékeny, de zárkózott jellem. Sokunkban élt a vágy, a huncutság, hogy milyen jó lenne, ha esetleg… de engem is megelőztek mások. Volt két tuti befutó. De én még akkor azt hittem, örökké tart az ifjúság.”

Tarján Györgyire a film operatőre hívta fel Makk Károly figyelmét. De amikor szóba jött Darinka szerepére, addigra a rendező több cseh, szlovák és lengyel érdeklődőt megnézett, és hosszas válogatás után döntött az akkor már több fontos filmszereppel futó színésznő mellett, aki végül is a film egyik ikonikus arca lett.

Csodáltam Psotát, akivel a Madách Színházban játszottam a Vassza Zseleznovában, Ladomerszky Margitot és Makay Margitkát, imádtam az Esztergom mellett felvett csónakjelenetet Cserhalmi Gyurival, élveztem a lányok társaságát, az ólomöntést, a gondosan összeválogatott kellékeket, a mesés jelmezeket, és ott volt Tóth Janó, akitől rengeteget tanultam, mert a felvételeket követően, amikor már szétszéledt a stáb, beavatott az operatőri munka rejtélyeibe. És ennek a filmnek köszönhetem A szarkát is, amelyet a csehekkel forgattam. Juraj Herz látta az Egy erkölcsös éjszakát, és annyira megszeretett benne, hogy rám osztotta egyik legjobb alkotása női főszerepét. Cannes-t is Darinkának köszönhetem, és azokat a felkínált, a kishitűségem miatt aztán mégis veszni hagyott külföldi lehetőségeket, amelyeket a franciáktól és az amerikaiaktól kaptam. Pedig Liv Ullmann is, aki a zsűri tagja volt, hosszasan győzködött, hogy bátran lépjek ki a világba, de más időket éltünk akkor, nem lett volna könnyű dűlőre vinni a dolgokat. Több mint tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy nyakamba vegyem a világot, és körülnézzek Amerikában, válogatásokra járjak Los Angelesben, és megkapjam az első fontos kinti szerepemet, a Vészhelyzetben.”

Kiss Mari az Egy erkölcsös éjszakában dolgozott először Makk Károllyal, itt kezdődött a barátságuk, és nem sokkal később, a várbeli esküvőjén szeretett rendezője is jelen volt. Kapott is tőle egy ezüst egydollárost, amelyet azóta is ereklyeként őriz.

Próbafelvételre hívtak a filmgyárba, kellett mondani pár mondatot, miközben forgott a kamera. Rózsi karakterét azonnal megszerettem. A borgőzös, kártyapartiba torkolló éjszakából halássza ki Kelepei Jenőt, a mindenki által szeretett bölcsészhallgatót, s annak rendje és módja szerint hazacsalogatja a kuplerájba. Csodálatos volt a forgatás. Remek gárda jött össze a filmben. A kis szerepekben is jeles színészek. A stáb is nagy tehetségű emberekből állt. Karcsi mesélte, hogy a stúdió vezetői nem akarták, hogy Makay Margit legyen a Mama. Úgy gondolták, idős a szerepre. Hogy a fiát alakító Cserhalmi Gyuri sokkal fiatalabb nála, nem illenek össze. Karcsi viszont ragaszkodott hozzá, hiszen Margitka briliáns színésznő volt, a lényéből áradt valami csoda. Csak vele tudta elképzelni a történetet. Egy idős, törékeny asszony, aki felutazik a nagyvárosban élő fiához, hogy lássa, milyen körülmények között él. Sokat küzdött Margitkáért, de a választása végül őt igazolta. Varázslatos volt a forgatás. Rettentően jól éreztük magunkat.”

Cserhalmi György szerint Makk Károly minden szereplőnek elmondta, hogy mit vár tőle. Csak neki nem.

Én vagyok az egyetlen férfi, aki végig jelen van a filmben. Nekem nem mondott semmit. Tanár úr, akkor hogy lesz? – kérdeztem tőle. Egy régi kuplerájban forgattunk, nem műteremben. Menj be a szobába, mondta, és majd tudni fogod, mit kell tenned. Azt hittem, ott lesz az éjjeliszekrényen egy boríték, vagy valami, amiben leírja a dolgomat, de nem, nem boríték volt ott, hanem két biliárdgolyó. Azonnal megértettem, miről kell szólnia a szerepnek. Carla Romanelli valóban gyönyörű volt, csak az fájt, hogy nem belém volt szerelmes. Kiss Marival, ezzel az édes nővel főiskolás korunk óta jó barátok vagyunk. Több filmben játszottunk együtt. Ha vetkőzés volt a kamera előtt, mindig megkért, hogy Gyurka, takarj ki! És akárhogy forgatta őt a rendező vagy az operatőr, én őt mindig kitakartam. Tarján Györgyivel az Allegro Barbaróban is forgattunk. Aztán valahogy kikoptunk egymás mellől. Anyámmal sokáig levelezett, még Amerikából is írt neki. Amióta kint él, alig tudok róla valamit. Ő valahogy úgy gondolta, neki kint kell boldogulnia. De van még két idősebb csoda is a filmben. Psota Irénnel sok mindent megengedtünk egymásnak, egymással szemben. Én egy picit szabadszájúbb lehettem vele, mint mások. És ő is velem. Nem pusztán szakmai barátság volt ez, hanem olyan, amit soha nem adnék ki, de nagyon büszke vagyok rá. Makay Margit az édesanyámat, özv. Kelepeinét játszotta. Igazán nagy színésznő volt. Megjött reggel, átöltözött, kisminkelték, és ott állt készenlétben, amíg kamera elé nem hívták. De még egy kávét sem ivott meg, nehogy tönkremenjen a sminkje. Le sem ült, mert attól tartott, hogy gyűrött lesz a kosztümje. Margitka a régi iskola csodálatos képviselője volt. Rajongva szerettem őt végig a forgatás folyamán.”

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/26. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?