Trianon-emlékművet lepleztek le Komjáton, a házelnök is jelen volt

„Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén létrejött mai nemzetállamok az Európai Unió demokratikus, teljes értékű tagállamai. A trianoni békeszerződés nélkül sosem valósulhatott volna meg közöttük a valódi, egyenjogúságon alapuló együttműködés. Ennek a szerződésnek a tiszteletben tartása hozzájárul a közép-európai térség stabilitásához” – mondta Kollár, hozzátéve: a szerződés tiszteletben tartása mellett Közép-Európában száz évig béke volt.

Az ünnepélyes emlékműavatáson Ivan Gašparovič volt szlovák államfő, a cseh és a japán nagykövet, más diplomaták, parlamenti képviselők, köztisztviselők és önkormányzati képviselők is részt vettek.

A Margaréta Horáková akadémiai szobrász által készített, gránit talapzatra helyezett bronz emlékmű két, a hármas dombon álló szlovák kettős keresztet oltalmazó tenyeret formál meg.

A trianoni békeszerződést, amely többek között a magyar-csehszlovák határvonalat is megszabta az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Nagy-Trianon kastélyban az antanthatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Egyesült Államok, Olaszország) és Magyarország képviselői.

A történelmi Magyarország elveszítette területének 72 százalékát, tengeri kijáratával együtt. 20,8 millió lakosából hétmillió maradt az új határokkal rendelkező ország területén.

Bár Magyarország aláírta és ratifikálta a szerződést, az új helyzettel nem békélt meg. A magyar Országgyűlés képviselői 2010. május 31-én úgy határoztak, hogy a békeszerződés aláírásának évfordulóját (június 4.) emléknappá, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítják.