Viccelni tetszik?

Ki kell menni az utcára, megkerülni a téglakerítést, aztán ott lesz egy kapu, azon kell bemenni, abban a szárnyban oltanak, mondta a portás. Meg is talált a szimpatikus katona a névsorban: pán István, menjen fel a lépcsőn, aztán jobbra. A regisztrációs pultnál a fiatalember megkérdezte, elhoztam-e az előre kinyomtatott és kitöltött regisztrációs kérdőívet. Aláírni nem itthon kell, majd csak a helyszínen – állt az internetes utasításban. Elővettem a nyomtatványt, a fiatalember átvette, majd közölte, hogy sosem szabad otthon kinyomtatni és kitölteni, úgyis adnak egy másikat, ezek a jók. Írjam alá mind a négyet, és menjek ki a folyosóra.

Három rendelőben oltottak, az egyikbe behívtak engem is. Leültettek, és felszólítottak, hogy lazítsam el a karizmom. Nem így. Nem úgy! Na úgy – mondta a tapasztaltnak tűnő hölgy, akinél már ott volt a fecskendő a tűvel. Megdörzsölte a vállam, majd mintha meggondolta volna magát, a tű első érintése után visszament a gurulós kis asztalkájához, és keresni kezdett valamit. A másik doktornő a számítógéptől felém fordult és megkérdezte, szoktam-e rögösödni, majd hozzátette, hogy ha rosszul lennék, vegyek be Paralent, ha még rosszabbul, forduljak a körzeti orvosomhoz. Most pedig fáradjak át a folyosó másik végében levő helyiségbe, és pihengessek negyedórácskát. Viccelni tetszik? És az oltás? Nézem a vállam, le volt ragasztva, ezek szerint már megkaptam. Átballagtam a folyosó túlsó felébe, ültek ott vagy tízen-tizenöten. A szoba tovább folytatódott, jobbra nyílt egy újabb, székekkel és könyvespolccal a hatalmas ablak mellett, hát leültem oda. Mit fogok én itt tizenöt percig csinálni? A könyvespolcon orvosi szakirodalom, és néhány elfeledett szlovák nyelvű regény (Amazóniában a szívem – olvastam az egyik gerincen). Aztán egy valódi meglepetés: a Rab Ráby Jókaitól. Hát mikor olvasson az ember Jókait, ha nem oltás után? Levettem a kötetet, és máris gyanút fogtam, hogy a borítón az író neve M. Jókai alakban szerepelt. Ez egy fordítás lesz. De akkor miért Rab Ráby a címe? Hát bizony fordítás, méghozzá szlovákra, 1956-os kiadás (Smena – Nakladateľstvo SÚV ČSM). Miféle fordítás lehet ez, hogy még a címét is magyarul hagyták? Mellesleg megizzadhatott vele a fordító, mert ha van Jókai-regény, amelynek fordítását ellenségemnek sem kívánnám, akkor az a Rab Ráby, amelynek egyik nem titkolt célja volt, hogy a 18. és 19. század fordulóján úri körökben használatos, latin kifejezésekkel teletűzdelt, nyakatekert mondatokból álló magyar nyelvet parodizálja. Külön érdekessége a regénynek, hogy minden fejezet címe után rövid magyarázat következik, amelyben a szerző mintegy felvázolja a következő történéseket, szintén parodisztikus formában. A negyedik fejezetnél például így: „Megtvdivc az reeghi ioo welaaghbann mill ercevlchevs magawiselettel dichecedeec vala egi iool newelth falvssi aarthatlansaagh, ees hogi woltaceepen mi oca wala az dombon aalloo embernec, hogy az ev newe legien Gievngievm Misca”. Visszafordítva magyarról magyarra: Megtudjuk az régi jó világban mily erkölcsös magaviselettel dicsekedett vala egy jól nevelt falusi ártatlanság, és hogy voltaképpen mi oka vala az dombon álló embernek, hogy az ő neve legyen Gyöngyöm Miska. Jó, mi?

A kedvencem a hetedik fejezet összefoglalása: „Az mellnec svmmaaiaabol az niaaiass olwasoo nem fog megtvdni semmit.” A szlovák fordításban: „Kapitola siedma, zo summy ktorej láskavý čitateľ neveľa bude vedieť.”

Olvasni azért nem kezdtem, elég volt annak idején kétszer magyarul, de azért az elejére lapoztam, hátha van benne ajánlás. És van, pecséttel együtt! Fekete tintával írt gyöngybetűk (női kézírás): Z príležitosti Medzinárodného dňa žien, venuje: 1956. A szögletes piros pecsétben nagy betűkkel: Závodný výbor. ROH-Svči zamestnancov v potravinárskom priemysle. Tabakový trust n. p. Bratislava. Org. Čís.14-58. A pecsét alatt olvashatatlan aláírás.

Hát így. A Rab Ráby szlovák fordításának ezt a példányát eredetileg egy dohánygyári munkásnő kapta nőnap alkalmából, hatvanöt évvel ezelőtt, amikor a dohánygyárakat még az élelmiszeriparhoz sorolták. Mit mondhatott, amikor kinyitotta? Hogy viccelni tetszik? Alighanem csak megköszönte, és hazament. Másnap meg vissza a dohánygyárba.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/25. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene