Kilenc Neander-völgyi ember maradványát találták meg egy barlangban

„Rendkívüli felfedezésről van szó, amelyről az egész világ beszélni fog” – hangoztatta a miniszter.

A maradványokat, köztük megkövült koponyákat, koponyatöredékeket, fogakat és egyéb csonttöredékeket Lazio tartományban, San Felice Circeo településen, Róma és Nápoly között félúton, a tengerparton fekvő Guattari-barlangban fedezték fel.

A már korábban előkerült két lelettel együtt immár 11 Neander-völgyi maradványait találtuk meg, ami azt jelenti, hogy az egyik legjelentősebb lelőhelyről van szó a neandervölgyi ember története szempontjából – magyarázta Franceschini.

Nyolc maradvány 50-60 ezer éves, a kilencedik, a legrégebbi 90 ezer éves lehet, de talán megvan 100 ezer éves is. Valamennyien felnőttek voltak, egyet kivéve, aki tizes évei elején járhatott - olvasható a közleményben.

A Guattari-barlangban már 1939-ben talált egy tökéletes állapotban fennmaradt neandervölgyi koponyát Alberto Carlo Blanc antropológus. A 2019 októberében kezdett újabb ásatások során a barlang eddig feltáratlan részeit vizsgálták át, köztük azt a tavat, amelyet már Blanc is említett.

Az ásatásokat vezető Francesco Di Mario szerint az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy egy elég nagy neandervölgyi populáció élt a térségben.

A Neander-völgyi alkotta az első igazi emberi társadalmat – hangsúlyozta Marion Rubini, a tartományi antropológiai szolgálat igazgatója.

Az ásatásokon ezerszám találtak állatcsontokat is, köztük elefántok, orrszarvúk, óriásszarvasok, vadkecskék, barlangi medvék és őstulkok maradványait.

Archeológusok szerint a barlangban talált leletek alapján tökéletesen sikerült rekonstruálni a korabeli környezetet és klímát.

A Neander-völgyiek a ma élő ember legközelebbi rokonai, hajdan Európát, a Közel-Keletet, Közép-Ázsiát és Nyugat-Szibériát népesítették be. Negyvenezer éve haltak ki, talán mert nem tudtak alkalmazkodni a változó klímához, vagy mert kiszorította őket a feltörekvő modern ember.