Fehér keresztek tere

Vasárnap

Prága, Óvárosi tér, a száztornyú metropolis máskor nyugtalan szíve. Most a csend tere. Mintha körös-körül őrt állna a sok színes, pompába öltöztetett gótikus, reneszánsz, barokk épület.

Nincs pezsgő hangulat, zárva minden étterem, kávézó, söröző. Az Orloj tornya alatt, ahol máskor egymás nyakába lihegnek a turisták, most csak egy maréknyi hazai ácsorog. Vidékről jöttek, valahonnan délről, ők várják a csillagászati óramű két kisablakában perceken belül megjelenő apostolokat.

Piactér volt ez hajdanán, már a középkorban is, ismerte egész Európa, kereskedelmi útvonalak kereszteződési pontja. Mozgalmas hely azóta is. Karácsonyi, húsvéti vásárok illatos forgataga, forradalmi megmozdulások tűzpontja, elvégre itt áll Husz János, a máglyahalálra ítélt huszita vezér szobra. Közel a Lőportorony, a Rendi Színház, ahol Mozart az operák operáját, imádott Don Giovanniját vezényelte 1787. október 29-én, de csak pár perc innen a Károly híd vagy a Régi zsidó temetőben Löw rabbi sírja. Világraszóló reklámot először a ʼ89-es forradalom idején kapott, aztán 1996-ban Tom Cruise-tól, aki a Mission: Impossible első részében a tér egyik sarkán álló, Akvárium nevű étteremből kiömlő óriási víztömeg elől menekült.

Tágas a tér, sok minden belefér. Emberek ezreit képes befogadni, összetömöríteni, magához ölelni. Szebb napokon lehet itt fagyizni, forralt bort kortyolgatni, finom falatokhoz jutni, randizni, szerelmet vallani, családilag összejönni, megbeszélni, kibeszélni, átbeszélni, az éjszaka leple alatt vágyakozni, hajnalban mámorosan csetleni-botlani, éles ésszel, lángoló lélekkel, ökölbe szorított kézzel szebb jövőért küzdeni, tervezni, álmodozni, vagy egy hosszabb séta után pihenőt tartani. Szusszanni egyet a tér ölén, vagy csak úgy ráérősen bámészkodni, kockakövein kényelmesen ücsörögni.

De most minden más

Más a tér, más a hangulata, és mások az emberek is. Az a kevés, aki éppen itt van. Ez most a közös fájdalom tere. A megrendülés, a letaglózó félelem tere, amelyben ott az összeborulás, összekapaszkodás, a remény, az új világba vetett hit reménye.

Állok a 17-es számú ház bejárata előtt. Félhalott rózsák kapaszkodnak a kovácsoltvas kapura. Piros mécsesek között, a földön hervadnak társaik, rég feladva minden életerejüket. Mint a ház nemrég „elköltözött” lakója, a cseh sanzon királynője. Ő is feladta. Ott a képe vékony fekete keretben a hervadó csokrok mögött. Ebben a házban találkozott egyszer Kafka és Einstein, de most nem az ő emléktáblájukat firtatják kíváncsi szemek, hanem a Levendulás Asszony fotóját, aki egyedül élt emeleti duplagarzonjában, és így érezte jól magát. Carmen Farkašováként született Pozsonyban, szülei válása után Ógyallára került, a gimnáziumot Komáromban végezte el, aztán visszakerült Pozsonyba, majd színésznő lett Zsolnán, később a sanzon koronázatlan királynője Prágában, ahol 1958-ban telepedett le. Halálhírével együtt a Cseh Televízióban az is elhangzott: szlovák–magyar származású cseh énekesnő volt. A franciák, 1967-es párizsi koncertje után, amely az Olympia színpadán zajlott, a cseh Edith Piafot látták benne. Művészete előtt Gilbert Bécaud és Juliette Gréco is meghajolt. Csehül, szlovákul, franciául, jiddisül és roma nyelven egyformán jól énekelt, a magyarral hadilábon állt. Élete során rengeteget betegeskedett, lelkét 2015-ben egyetlen fia tragikus halála törte meg. Combnyaktörése után egy hónapig nyomta a kórházi ágyat, szervezete pedig annyira legyengült, hogy felépülni már nem tudott. Végakarata szerint hamvait nem a Moldvába – a Dunába szórják. Így jut vissza mindig is szeretettel emlegetett városába, Komáromba.

Amiről most a tér beszél

Azt Hana Hegerová már nem láthatta. Egy évvel azután, hogy Csehországban meghalt az első koronavírussal fertőződött beteg, a hajnali órákban helybeli önkéntesek, kezükben fából készült sablonnal vonultak ki a térre. Nem egész három óra leforgása alatt több ezer fehér keresztet festettek a kockakövekre, szinte felparcellázva a nem éppen tenyérnyi helyet. Nem jöttek a rendőrök, pedig tudták, mi zajlik a téren. Eszükbe sem jutott leállítani az akciót. Ez nem rongálás, ebben nincs kihágás. Azóta minden keresztnek gazdája van. Magánügyből szájhagyomány útján közügy lett. Reklám sem kellett hozzá, csak a város, egy emberi közösség humánus megmozdulása. Most, amikor a vírus elválaszt, ismeretlen emberek fogtak össze sosem látott társaikért. Azokért, akik elmentek, s azokért, akik siratják őket.

Döbbenetes a látvány. Kis keresztek, névvel, dátummal, a koronavírus áldozatainak állítva emléket. Rengeteg kereszt, számtalan név, és mind mögött egy hirtelen megszakadt élet. Egyenes sorokban, mértani pontossággal, egymástól pár centis távolságban rokonok, ismerősök, barátok nevei, vagy egyszerűen csak annyi, hogy Babička, Máma, Táta, Petr, Marie. Itt egy nárcisz, ott egy rózsa, amott egy tábla csoki. Gyertyák, mécsesek, apró kavicsok. Ahány kereszt, annyi elvesztett élet, annyi fájdalom, annyi keserűség. Könnyeket nyelnek a kövek, térdek koptatják szüntelen, imára kulcsolt kezek törik meg a fényt. Úgy sétálok át a téren, mint egy nyitott köztemetőben. Privát emlékhelyek diszkrét búcsúval. Nem ide illő a jelző, tudom, mégis azt mondom, van ebben nem kis elegancia is. Itt és most a stílus ad gyomrost az otromba támadónak.

Fájó a kép, mélyen megérinti a messziről jött idegent, aki boldogan gondol egészséges szeretteire, de együttérez mindenkivel, aki érintett a gyászban.

Csendbe burkolózott az Óvárosi tér. Nappali csendbe. Most akár át is nevezhetnék egy időre. Lehetne a Fehér keresztek tere. Mert így is az. Amíg egy erős eső vissza nem adja régi arculatát.

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/16. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?