Fürdővárosok tapasztalatcseréje: Covid utáni stratégiák

Tapasztalatcsere, ismeretszerzés, a koronavírus utáni működés lehetséges kitörési pontjai, a fürdő- és élményturizmus nemzetközi alakulása, kulturális szempontok és együttműködés – többek közt erről is tárgyaltak azon a szakmai online konferencián, amelyet a Budapesti Művelődési Központ és a Párkányi Művelődési Központ közös, Élő városok, formálódó közösségek című projektjének keretében tartottak meg április 15-én, az Interreg – határon átnyúló operatív program támogatásával. A közel kétórás szakmai tanácskozás legérdekesebb pillanataiban azt taglalták a résztvevők, hogy Budapesten, Bükfürdőn, Párkányban és Dunaszerdahelyen milyen kihívások elé állította a termálfürdőket a járvány, miképp hatott ez a folyamatban lévő fejlesztésekre és milyen gazdasági, idegenforgalmi tanulságok vonhatóak le ebből. A Covidnak ugyanis pozitív hatása is lehet, ha ezt felismerve élnek a lehetőségekkel. Előadásában erről is beszélt Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója.

Gyógycentrum és exkluzív egészségügyi szolgáltatások

Budapest nem csak azért jelentős globálisan is, mert történelmi, kulturális szempontból híres fürdőkkel rendelkezik, mint például a Széchenyi, a Gellért, a Rudas, és nem csak azért, mert a jelentősebb fürdőkben nemzetközi kulturális programokkal várják a közönséget, lubickolni pedig még kínai és dél-koreai fiatalok is nagy számban érkeznek. Hanem azért is, mert egészségügyi, gyógyászati szempontból gazdag fürdőkultúrával, megalapozott szakmai háttérrel várja a vendégeket – konstatálta a vezérigazgató. Szűts Ildikó hozzátette, a pandémia után a posztcovid kezelések száma és jelentősége nőni fog, épp ezért ők a járvány okozta stressz és a mozgásszervi zavarok, károsodások kezelésében, a rehabilitáció és az utógondozás balneológiai módszereiben látják a fejlesztési lehetőséget. A Lukács fürdőt épp ezért kimondottan gyógyközpontként működtetnék a jövőben, az exkluzív, személyre szabott egészségügyi szolgáltatások prémium kategóriáját pedig tovább bővítenék, minden erre alkalmas helyszínen.

Minőségi kultúra a külföldről érkezőknek is

Bükfürdőn a kulturális és a gasztroturizmus is tömegeket vonz. Bár a járvány miatt sok tervüket jegelni kellett, online is sikerült olyan rendezvényeket szervezniük, amelyek a minőségi kultúrát, az igényes közönséget hódították meg, Palya Bea koncertjére például több mint kétezren voltak kíváncsiak. Idén májusban kezdődik az a beruházás, melynek keretében a gyógyürdő bejárata előtt egy óriási, multifunkiconális teret alakítanak ki, egy sétálóutcát, ahol a turisztikai információs központ, a könyvtár és a cukrászda is helyet kap. A fürdő előtti téren központi elemként egy fúrótorony-szerű kilátó is épül, ezzel már jövőre, a fürdő 60. születésnapjára számolnak – sorolta a helyi fejlesztéseket Tóth Tamás, a Büki Művelődési Sportközpont és Könyvtár igazgatója, a tanácskozás másik résztvevője. Hosszabb távon egy ún. jóléti víztározó szerepel a turisztikai fejlesztések közt, 5 milliárd forint értékben. Tóth hozzátette, bár idén, a járvány miatt várhatóan csak augusztus végén, szeptember elején tudnak majd igazi fesztiválhangulatot teremteni az üdülőhelyen, tovább erősítenék a cseh és a szlovák vendégkört is, mert eddig is sok cseh fürdőző kereste fel Bükfürdőt.

Szigetből élményhelyszín

Somogyi Gábor, a dunaszerdahelyi Thermalpark igazgatója a közelmúlt határon átnyúló fejlesztései közül a Győr és Dunaszerdahely részvételével megvalósított projektet emelte ki, amely szerinte roppant hasznosnak bizonyult. Szerdahelyen ennek köszönhetően tették rendbe a bányatavat és környékét, vízisportok űzésére alkalmas hellyé és egyúttal természetes fürdőhellyé vált, növelve ezzel a fürdő látogatottságát is. „A tó közepén van egy kis sziget, mi ezt a tóparttal egy fahíddal köttöttük össze. A szigetből élményhelyszínt szeretnénk teremteni, a Csallóköz flóráját és faunáját mutatnánk itt be, tanösvényekkel, őshonos növény- és halfajtákkal, ökosziget néven. Állandó jelleggel állatsimogató is létesülne itt, továbbá egy kilátót is tervezünk ide. A gyerekeket pedig ún. vizes játszótér várná“ – mondta Somogyi Gábor. Az igazgató hozzáfűzte, Győrben a projekt keretében rendezvényeken hasznosítható faházikókat vásároltak. A fürdőhelyek közt ún. kulturális akciócsoport is létesült, rendszeresen összejárnak, tapasztalatot cserélnek. A győri állatkert például programokat tartott a szerdahelyi fürdőben és az együttműködés keretében tanulmányúton is részt vettek, amelyen Český Krumlov és Linz turizmusban is hasznosítható kapcsolatrendszerével ismerkedtek meg. „Nem szabad és nem is kell egymástól félteni, irigyelni az üdülővendégeket. A turista nem buta, rögtön felismeri a lehetőségeket. Nekünk segíteni kell őt abban, hogy minél több helyszínt látogasson meg, minél több élménnyel gazdagodjon. Ezt erősíti például a közös túraútvonalak fejlesztése, népszerűsítése is, weboldal működtetésével, de abban is tudunk segíteni, ha valaki saját túrát szeretne abszolválni és megosztani – a határ mindkét oldalán – taglalta Somogyi Gábor.

Város a városban

A konferencia utolsó előadásában Németh Lívia, a Vadas Thermal Resort marketingmenedzsere és a Štúrovo – Parkan Területi Desztinációs Társulás igazgatója a párkányi fürdő több évtizedes történetét vázolta fel, kiemelve a közelmúlt fejlesztései közül például a tavaly átadott többfunkciós élménymedencét, amely a járványhelyzet ellenére is attraktív és vonzó, vendégcsalogató helyként teljesített. Németh hangsúlyozta, hogy a Vadas mindig is komolyan támogatta Párkány kulturális életét és a városközpont művészeti fesztiváljait is, de a fürdőben is rendszeresek a zenei és szórakoztató programok, nem feledkeznek meg a gyerekekről és a fiatalokról sem. A Vadas valóban város a városban, de most, hogy alapító tagja az új TDM-nek, még inkább nyit majd a régió és a magyarországi, határon túli partnerek felé is – konstatálta a menedzser. Ugyanakkor tény, hogy a párkányi Vadas legnagyobb vendégkörét főképp csehországiak és szlovákiai vendégek alkotják. Ez részben történelmi okok miatt alakult így, a magyarországi vendégek pedig főképp az euróbevezetés óta maradtak el. Másrészt, aki Magyarországról hosszabb időre Szlovákiába érkezik nyaralni, az nem a határ melletti legelső városban, azaz Párkányban táborozik le – vázolta a kisebb magyarországi vendéglétszám okait Németh Lívia.

Nincs óriási árszakadék

Az árak kapcsán a konferenciát végighallgató sajtó munkatársai is azt állapíthatták meg, hogy óriási különbségek nincsenek, még úgy sem, hogy mondjuk egy budapesti történelmi fürdő nem ugyanaz a kategória, mint a párkányi strand vagy a büki gyógyfürdő. Pesten az extra szolgáltatást nyújtó, a gazdag nyugat-európai vagy nemzetközi vendégkört megcélzó helyek felsőbb árkategóriája 50 eurónál kezdődik, de azért a Széchenyi fürdőbe vagy a Gellértbe is beugorhatunk lubickolni, már 20 euró körüli összegért. A többi helyszínen pedig, beleértve Bükfürdőt, Dunaszerdahelyet és Párkányt is, már 10 - 12 – 15 euró környékén válthatunk jegyet és mindenütt többfajta kedvezményt is kínálnak. A fürdőknek viszont most, a járvány miatti gazdasági helyzetben komoly tételt jelent a rezsi-és a bérköltségek növekedése.

A konferencia hasznos és tartalmas volt, a résztvevők meg is állapodtak abban, hogy mihamarább személyesen is találkoznak majd valamelyik fürdővárosban. A szervezők részéről Júlia Žd´árska, a Párkányi Művelődési Központ igazgatója lapunkkal közölte, hogy megtiszteltetés és egyúttal komoly kihívás a Budapesti Művelődési Központtal dolgozni, de bízik benne, hogy hosszú távon ez az együttműködés konkrét művészeti és kulturális produkciók párkányi honosítását is eredményezheti. A párkányiak és a nyári fürdővendégek örömére is.