Lelkesedve, töretlen hévvel, lendülettel 2021-be? Tényleg úgy kéne. De tényleg. Csak most nehéz. Egy ilyen ősz után... Szenvedek. Hát még a gyerekek. És a legrosszabb, hogy nem tudjuk, meddig tart.
Az iskolaügyi miniszter vasárnap délben bejelentette, hogy a járványhelyzet miatt hétfőtől – azaz másnaptól újra távoktatás. Nem akartam elhinni. Az első gondolatom ez volt: ez drogozik? Azért egy-két napot adhatott volna feldolgozni a hírt, és felkészülni.
Valamelyik túlbuzgó tanító néni kiposztolta, hogy neki ez nem gond, mert tavasszal is teljes értékű órákat tartott a virtuális térben, ő digitális oktatásban is menő. Hát innen üzenem, anyám: nem vagy az! Az nem digitális oktatás, amit csinálunk. Csak a számítógép segítségével végezzük ugyanazt, amit egyébként a tanteremben tennénk. Délután begépelem az új anyagot, elküldöm, hogy másnap megbeszélhessük. Feleltetek, íratok, javítok – de fele annyit sem ér, mintha az iskolában csinálnám. Egy kutatás szerint a diákok tudása 30 százalékkal esett vissza a tavaszi távoktatás alatt. Én ennek a tanulmánynak hiszek, nem önmagunk tömjénezésének.
Bár a rendelet szerint tilos lett volna, a gyerekek mégis megjelentek másnap reggel a gimiben. Jöttek a tanszereikért, és csak nem akaródzott nekik hazamenni. Ültek egymás mellett az elsőseim a folyosón gubbasztva, és én semmi biztatót nem tudtam mondani nekik. Délután vettem észre az üzenetet a táblán: „PPG, hiányozni fogsz!” A szívem szakadt bele. Ti is nagyon hiányoztok…
Épp erre a hétre volt páros feladat az I. A-ban a bibliai történetek prezentálása. Pontosan tudom, ki adta volna elő táncolva a tábla előtt, ki komolyan, ki olyan viccesen, hogy jobbra-balra dőltünk volna a nevetéstől... így csak az illusztrációk maradtak, amelyek hiába ötletesek, szomorúan nézegetem őket.
Nincs annál bizarrabb, mint amikor a saját lányom a szomszéd szobából csatlakozik az online órámra... Vagy a felelő háta mögé egyszer csak felugrik az ablakpárkányra egy jól megtermett macska... Vagy egy online tollbamondás lebonyolítása... Vagy amikor a főiskolai hallgatók online gyakorlatoznak...
Az általam kedvelt élménypedagógia egy távoli, távoli galaxisba került. A diákjaim fényévekre tőlem. Majd váratlan karácsonyi csodaként hirtelen betoppannak, fittyet hányva a kijárási tilalomra: „Már nagyon hiányzott, tanárnő...”
Mert vannak dolgok, amit a számítógép soha nem fog tudni pótolni. Soha.
Most mégis leülök szépen a gép elé, mosollyal fogom várni a csatlakozó tanítványokat. Tényleg. De tényleg.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/5. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.