Meggyógyítják a képei?

2015. június 18-a volt. A 19 éves lány másodszor járt Cipruson, hogy egy amerikai útra megkeresse a pénzt. Ayia Napában, a fiataloknak kitalált, fehér homokos tengerparttal csábító ciprusi üdülőhelyen dolgozott egy kis üzletben, s aznap reggel felhívta a szüleit, hogy zsibbad a keze. Anyukája azzal nyugtatta, hogy biztosan a klímaberendezéstől. Miska elment orvoshoz a paralimni rendelőintézetbe, de estig nem javult az állapota, sőt rosszabbodott, megbénult a jobb fele. Anyukája telefonon azt tanácsolta neki, hívja fel a Léva melletti faluból származó, Cipruson élő ismerősüket, Sándort. Ő vitte be a kórházba, de útközben leállt a lány légzése, ahogy kivették a kocsiból, máris intubálták, s azonnal a fővárosba, Nicosiába szállították. Nagy volt a baj. A szülei azonnal Ciprusra repültek, s amint az orvosok megadták az engedélyt, már várt a repülőgép, hogy hazaszállíthassák a lányukat.

Tele energiával

A C2-es csigolyánál beszűkült az ér, ami az oxigéndús vért vezeti a gerincvelőbe, és nyaktól lefele leállt a test, sőt a légzés is, géppel lélegeztették. Se vírusos, se bakteriális, se autoimmun eredetű betegséget nem mutattak ki, máig nem tudják az orvosok, mi okozta. Az újvári főorvos azonnal kapcsolatba lépett a szülőkkel, hogy ha tudná, azonnal műtené, de nem jut oda a szűkülethez. Várni kell, mert ott valami duzzanat is keletkezett, ahogy ez fokozatosan apadt le, úgy kezdte a lány a bal kezét mozgatni. Később a bal oldala rendben működik, de a jobb gyengébb maradt.

Ez volt tavaly nyáron. Most, hogy felhívtam, tele volt a hangja energiával, optimizmussal, vidáman csengett. „Egész jól vagyok, sokat olvasok, heti háromszor-négyszer gyógytornára járok itt, a faluban, apukám visz. Skype-on angolul tanulok, tavasszal le szeretném tenni a számítógépes Cambridge Assessment English nyelvvizsgát. És mindemellett festegetek...” A festés új információ számomra, s bevallom, hogy mikor a beszélgetést követően megláttam a képeket, nagyon meglepődtem: némelyiket azonnal függeszteném is ki a falamra.

Jót is hozott az életébe

Öt és fél év telt el a Cipruson történtek óta. Hála Istennek álmában soha nem térnek vissza a képek, pedig e-mailben az emberek sokszor felidézik. Miska úgy emlékszik rá, mintha tegnap lett volna, minden ott van elraktározva az emlékezetében, bár igyekszik nem gondolni rá, s amikor mégis, akkor sem úgy, hogy milyen rossz, mekkora tragédia, amit átélt, mert úgy érzi, sok jót is hozott az életébe. Egy pillanatra felkapom a fejem, hogy jól értettem-e a szavait, de igen. „Csodálatos embereket ismertem meg, megváltozott a világról kialakult képem, nem bosszantom magam banalitásokkal, mint annak idején – úgy érzem, felnőttem. A prioritások máshová tolódtak.”

Ugyan sokat mondogatták neki, hogy csak a pozitív dolgokat őrizze meg, de végül erre magának kellett igazán rádöbbennie, fokozatosan. „Normálisan akarok élni, hát tettem is érte, hogy az életem legalább közelítsen ahhoz, amilyen azelőtt volt. Tudatában vagyok, hogy még hosszú és nehéz út áll előttem, még sok munka vár rám, de már nem olyan rossz a helyzet, mint volt.”

Önállóságra vágyik

A szülők felkutattak minden lehetőséget, volt, ami használt, volt, ami nem. A rehabilitációk után valamivel jobban érezte magát. Tavaly azt újságolták, hogy járóka segítségével ötven métert már meg tud tenni. Ez továbbra is érvényes, egyszer jobb, máskor kevésbé; a fontos az, hogy Miska állapota nem rosszabbodott. Sok függ az időjárástól, évszakok szerint is változik a helyzet, nyáron szuper, ahogy ő mondja, a hideget viszont nem szereti. A legnagyobb gondot az okozza neki, hogy nem önálló. „Jó lenne, ha egyedül fel tudnék öltözni, bárhol felállni és továbbmenni oda, ahová szeretnék. Ez a nagy célom, hogy minél kevésbé függjek a szüleimtől, hogy ne kelljen folyton rájuk támaszkodnom, egyedül is képes legyek magamról gondoskodni. Mindmáig nem tudom megszokni, hogy segítségre szorulok. Ha valahová menni kell, apukámnak, a 26 éves bátyámnak vagy az unokatestvéremnek kell vinnie autóval. Ez rossz érzéssel tölt el, bár nem kellene, hogy így legyen, mert rajtam kívül senki nem így fogja fel.” Ha az ember nem próbálta, akkor is megérti, hogy néha a fizikai fájdalomnál is rosszabb érzés, ha másokra vagyunk utalva.

Miskának főleg a csehországi Klimkovicében tett látogatások tesznek jót, a kezeléseken kívül önállóságra is tanítják. Az ottani nagy rehabilitációs központot sokan látogatják külföldről is, mivel egy helyen minden megtalálható, többek között jódos-brómos gyógyvíz is. Tavaly a koronajárvány ellenére háromszor járt ott, s bár sajnálkozik, hogy két esetben valamivel előbb fejeződött be a kezelés a határzár miatt, így is érzi a hatást. A járvány ugyan megbénította az egész világot, Miska ebben is talált valami jót. Felfedezett magában egy rejtett tehetséget.

„Elkezdtem festeni. Már jó ideje beszereztem a kellékeket, s apukám folyton biztatgatott, hogy lássak neki, valahogy nem volt hozzá hangulatom, ihletem. Az interneten nézelődve jutottam el az absztrakt festészethez, s tavasz óta naponta néha négy-öt órát is eltöltök a festőállvány előtt. Nagyon motiváló, ha az elkészült kép valakinek tetszik. Ha elkelnek a képek, én magam tudom megkeresni azt a pénzt, ami a kezelésemhez szükséges.”

Színek kavalkádja

Érzéseit, érzelmeit, hangulatait adja vissza a képekben, a színek kavalkádjában. Elejével ez annyira lelkesítette, hogy éjszakákon át álmában is látta, ahogy ül az állvány előtt és fest. Másnap a vásznon meg is jelent az álom. Mindennap újat és újat hoz, témákat, színeket, ha nem érzi magát túl fáradtnak, felfedezte az alkotás örömét, az önkifejezés szépségét. Ha nem történik meg vele az, amit átélt, talán soha nem hozza felszínre ezt a rejtett képességét.

Festékfolyatásos technikával (paint pouring) dolgozik. Ennek lényege, hogy akrilt használva, többféle öntési eljárás során különleges formavilágú és rendkívül látványos alkotások jönnek létre. „Nem csak a festészetben jártasak egyik kedvenc technikája lehet ez, hanem bárkié, kiváló terep ez a kísérletezéshez.”

Olvastam valahol, hogy a napfényhez hasonlóan a különböző színek is mind-mind hatással tudnak lenni ránk, ráadásul nemcsak a hangulatunkra, hanem a szervezetünkre is. Miska is többnyire a pozitív színeket kedveli. „Ha rátalálok a neten egy új színre, rögtön megrendelem a festéket, úgy érzem, minél több a szín, annál hatásosabb, annál több pozitívumot sugároz a kép.” A sajtóban is körbejárt a hír, hogy festeget, s az egész lakosságot érintő első koronavírus-tesztelés során több festménye elkelt, a képek megvásárlásával sokan segítik Miska gyógyulását, hiszen a befolyt összeget a rehabilitációjára tudja fordítani. „Egy ismert szlovákiai ékszerkészítő is jelentkezett nálam, és együttműködést ajánlott. A legnagyobb öröm számomra látni, hogy a képeim tetszenek.”

Kevély Miska képeit az olvasók a következő címen láthatják, és meg is rendelhetik: facebook.com/bojovnickamiska

A tavalyelőtti riportunk IDE KATTINTVA elolvasható.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/4. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene