Jobb kapni, mint adni?

Annie Spratt on Unsplash

Tényleg? De ha nem adok, nem is kaphatok. Az életünk egyik fő része, az egészségünkön kívül, a kereskedelem.

A kereskedést az emberek már nagyon régen kitalálták, eleinte tárgyakat és árukat csereberéltek. Idővel aztán a föníciaiak feltaláltak egy nagyszerű és egyszerű fizetőeszközt, a pénzt. Sokak örömére, sokak bánatára. A gazdaságban, a mindennapi életünkben a pénz elengedhetetlen, fontos dolog. Örülünk, ha van, baj, ha nincs. Mert lehet, hol, mikor, kinek kevés vagy sok, sokszor boldogít, sokszor nyomorba visz.

A gazdasági pénzbirodalom szabályok nélkül nem létezhet. Legfőbb szabály nagyjából az adok-kapok definíció, ez által nincs gond, ez által mennek a dolgok a maguk medrében. Az alábbi eset mindenhol megtörténik, nálunk is, sokat mond a vásárlás-eladás, üzlet-szolgáltatás világáról.

András asztalosnak dolga van Béla bádogossal, a munkájáért kifizet neki mondjunk 50 eurót. Bélának is sok a dolga, de most neki fontos a suszter, hát elviszi hozzá a csizmáját megsarkaltatni, szintén 50 euróért. A történetnek itt nincs vége, hiszen a suszter elmegy a festőhöz, ő a lakatoshoz, emez a henteshez, és így a többi mesterek is, mint a kőműves, a pék, a cukrász, a zöldségtermesztő és a kereskedő, a villanyszerelő, a rádiójavító, a szűcs, a kalapos, a szabó, s lehetne folytatni mesterekkel, vállalkozókkal, akik a láncolatban tevékenykednek, természetesen mindig pénz ellenében, habár különböző értékekben, de megélnek.

András asztalos precíz ember, mindent jegyzetel, főleg a gazdálkodását.

Az egyik nap, amikor a tetőfedő szomszédja eljött hozzá, hogy kifizesse a gyalult deszkákat, meglepően veszi észre, hogy most tulajdonképpen visszakapta ugyanazt az 50 eurós bankót (EU 114255), amivel ő két hete fizetett barátjának, Béla bádogosnak. Az 50-es forgását fikciónak is lehet mondani, ahol teoretikusan senki nem nyert, de nem is veszített, és mégis mindenki megélt. Pont, itt a fikció vége! És mi benne a valóság, a tanulság? A szabályok mindenkori szigorú betartása, de főleg most, a koronavírus járvány idejében.

Mert ha mindig csak annyit költünk, amennyit kapunk, akkor az oké. Ha a láncból kiesik egy szem, az még nem a világ vége. De ha a láncból kiesik néhány szem, az már problémát okozhat, bár a helyzet még kezelhető. Viszont ha a láncból több szem esik ki, akkor ránk köszöntött a gazdasági válság. És ez vonatkozik a kisvállalkozókra, de ugyanúgy a nagyvállalatokra is.

Nos, mi hány helyen és hogy költjük el a havi keresetünket, a nyugdíjat? A közös érdekünk csak az lehet, hogy főleg most, a koronavírusos nehéz időben, segítsük a kisvállalkozókat, mindenki ahogy tud, inkább tőlük vásároljunk, és fogadjuk el a termékeiket, mert ha ők pórul járnak, annak mi is megisszuk a levét.

Okuljunk, vigyázzunk magunkra, és egymásra is!

Buday Ernő, Kassa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?