Az utolsó brexit-hajrá

Sok ezer tárgyalási óra és megannyi „végső” határidő után még mindig ez a folyamat köti le az EU és Nagy-Britannia tárgyalóit. Most tényleg itt a végső hajrá, 2021 első másodpercében lejár az átmeneti időszak, és ekkora vagy kész lesz a gazdasági kapcsolatokat rendező szerződés, vagy az EU és Nagy-Britannia mint két idegen, a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint kereskedik tovább.

A brexitből sosem hiányzott a dráma, és az utolsó hetekre is bőven jut a feszültségből. A tárgyalócsapatok ismét eredmény nélkül napolták el a tárgyalást, hogy újra nekifussanak a vitás kérdéseknek. Három témában még mindig jelentős a véleménykülönbség, és bár az optimista szemlélő erre azt mondhatná, megoldható, de a rideg valóság az, hogy az egyenlő versenyfeltételek, a megállapodás betartatásának módozatai és a halászat szabályozása már a tárgyalások kezdete óta neuralgikus pont. A kiszivárgott információk szerint egyes uniós tagországok már kezdenek lemondani a megegyezésről, inkább az ennek hiányában fellépő negatív hatások tompítására koncentrálnának. Ursula von der Leyen azonban még nem adta fel, utoljára megpróbál személyesen tárgyalni Boris Johnson brit kormányfővel. A tét nagy: ha ma sem sikerül megegyezni, a felek kifutnak az időből.

Az avatatlan szemlélőnek a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerinti nemzetközi kereskedelem nem tűnik akkora gondnak, hiszen a világkereskedelem nagy része eszerint folyik. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Nagy-Britannia évtizedekig EU-tag volt, a vállalatok hozzászoktak a vámok, kvóták és egyéb korlátozások nélküli szabadkereskedelemhez. Ennek vége reálisan azt jelentené, hogy 2021. január elsejétől az éves szinten 512 milliárd eurót érő kereskedelmi kapcsolatok vámokkal lesznek terhelve, ami természetesen vámellenőrzésekkel jár. Ez az első napokban komoly fennakadásokat okozhat az áruforgalomban, de a nagyobb gondot a hosszú távú negatív gazdasági hatások jelentik.

A megegyezés nélküli gazdasági kapcsolatok mindkét fél számára veszteségekkel járna. Igaz, hogy a számítások szerint a britek szenvednének nagyobb károkat, de az unió sem ússza meg. Ennek mértéke egyenlőtlenül oszlana meg az uniós tagországok között, a brit gazdasági kapcsolatok intenzitásától függően. Sajnos Szlovákia a komolyabban érintett tagországok közé tartozik, autóipara miatt. Nagy-Britannia jelentős exportpartner, 2019-ben a szlovák kivitel mintegy öt százaléka irányult a szigetországba. Természetesen gépkocsikról van szó, ezért a megegyezés nélküli kereskedelem elsősorban a Covid-19 miatt már amúgy is bizonytalanabb helyzetbe kerülő szlovákiai autógyárakat érintené.

Érdemes észben tartani, hogy a szabadkereskedelem csak egy része az EU és Nagy-Britannia között fennálló komplex kapcsolatrendszernek. Az uniós egységes piac emellett a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását is jelenti. Ezért a jelenlegi világgazdasági helyzetben mindenki számára ideálisabb lenne, ha az EU és Nagy-Britannia gazdasági kapcsolatai a jövőben is közös megegyezés alapján szerveződnének. Az egyezség megkötésére még nem lehetetlen, a szándék a kérdéses.