A szlovák baromfiipar az utolsókat rúgja

baromfi
Pozsony |

A szlovák baromfiiparnak nagyjából egy éve lehet hátra. Ha az állam nem hoz gyors és hatékony intézkedéseket a megmentése érdekében, az elkövetkező hónapokban tömegesen zárhatnak be az ágazatban vállalkozó cégek, szabad teret biztosítva az olcsó, ám kétes eredetű importbaromfinak.

„A szlovák baromfiipar kritikus helyzetben van. A hazai baromfi-feldolgozók termékei fokozatosan kiszorulnak a Szlovákiában működő külföldi üzletláncokból, ezek ugyanis egyre több külföldi baromfiterméket hoznak be az országba olyan alacsony áron, amivel a hazai termelők képtelenek felvenni a versenyt” – panaszkodik Daniel Molnár, a Szlovák Baromfiipari Szövetség (ÚHS) igazgatója. Mivel a szlovák élelmiszerpiac teljesen nyitott, a lengyel, a cseh, a magyar, a román és az ukrán termelők az itteni piacon értékesítik a feleslegeiket. Csak az idei év első hét hónapjában 48 ezer tonna baromfihúst hoztak be az országba, a behozatal pedig 60 millió euróval haladta meg a kivitelünket. A külkereskedelmi deficit ebben a kategóriában több mint a negyedével nőtt az elmúlt egy évben.

„Míg a szomszédos országokban folyamatosan nő a baromfiipar teljesítménye, és a többlettermelésüket rendkívül alacsony áron nálunk értékesítik, Szlovákiában épp fordított a helyzet. Az ország önellátása a baromfihúsból csak az elmúlt három évben 70-ről 50 százalékra esett vissza, és ez a trend az elkövetkező időszakban még fel is gyorsulhat”

– tette hozzá Molnár. A külföldi üzletláncok szerinte ma már 1,29 euróért is kínálják a lengyel baromfihús kilóját, a harmadával olcsóbban, mint egy évvel korábban. „Az akciós árak a hazai feldolgozók termelési költségeit sem fedezik, veszélybe sodorva a hazai cégek többségét” – vallja az ÚHS igazgatója, aki szerint a tenyésztők és a feldolgozók termelési költségei az elmúlt öt évben 30-40 százalékkal nőttek.

A felhalmozódott problémák miatt a Szlovák Baromfiipari Szövetség a földművelésügyi tárcához fordult segítségért.

„Az államnak jóval szigorúbban kellene ellenőriznie az élelmiszer-behozatalt, kiszűrve az egészségre veszélyes és silány termékeket. Ezzel párhuzamosan pedig elegendő támogatást kellene biztosítania a baromfiágazatnak ahhoz, hogy az felzárkózhasson a szomszédos országok termelőihez”

– mondta el Molnár. Ha az állam semmit sem tesz az ágazat megmentése érdekében, az ÚHS igazgatója szerint a jövő év végéig tömeges cégbezárásokra számíthatunk, és az ország önellátottsága a baromfihús esetében 30 százalékra eshet vissza, még nagyobb teret biztosítva a külföldről dömpingáron behozott silány minőségű élelmiszereknek.

A baromfiágazat azonban csak a jéghegy csúcsa, az elmúlt időszakban több mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban is romlott a helyzet, miközben sok ágazatban már csak az uniós támogatásoknak köszönhetően sikerül úgy ahogy túlélniük a gazdáknak. Az uniós támogatások fontosságára hívták fel a figyelmet a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem (SPU) által csütörtökön megrendezett online szakkonferencián felszólaló szakemberek is. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló új Közös Agrárpolitikához (KAP) elengedhetetlen szlovák stratégiai terv megvitatására összehívott szakmai fórum szervezői szerint Szlovákiában 18 300 olyan mezőgazdasági vállalkozást érintenek a KAP rendelkezései, amelyek közvetlen agrártámogatásban részesülnek. A mezőgazdaságban vállalkozók éves termelése 2,3 milliárd, az élelmiszeripari cégeké pedig 3,2 milliárd euró körül mozog. Szlovákia az elkövetkező hét évben 2,8 milliárd eurónyi közvetlen agrártámogatáshoz és 1,9 milliárd eurónyi vidékfejlesztési támogatáshoz juthat hozzá az új uniós költségvetésből.

„Dotációk nélkül veszteséges lenne a szlovák mezőgazdaság és élelmiszeripar”

– mondta el a szakkonferencia egyik résztvevője, Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke, aki szerint a szlovákiai gazdák számára épp ezért rendkívül fontos, milyen stratégiai célokat fogalmaznak meg a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban. Magyarul, ki és milyen módon juthat majd hozzá az uniós pénzekhez. „A legfontosabb, hogy a támogatásokhoz valóban a mezőgazdasági termelők jussanak hozzá, ezért be kellene vezetni a valódi gazda fogalmát. Ez alatt olyan termelőt értenénk, akinél a teljes bevételek 75 százaléka származik a mezőgazdasági termelésből, vagy aki teljesíti az egy hektárra jutó alkalmazottak minimális számát” – mondta el Patasi. Szerinte a kifizetéseknél is rugalmasabb szabályokra lenne szükség, hogy a gazdák valóban akkor jussanak hozzá a támogatásokhoz, amikor erre a legnagyobb szükségük van.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?