Miben más a mostani advent az előzőeknél? Válaszol Révész Tibor zselízi református lelkipásztor

Lassan véget ér a 2020-as esztendő. Sokan talán felsóhajtanak: hála Istennek! Sok minden megváltozott körülöttünk, és talán bennünk is. Átértékelődtek a fontos dolgok. November végén köszönt ránk advent első vasárnapja, ami szerte ezen a világon egészen különös helyzetben talál a Krisztus-követő emberekre. A koronavírus okozta előírások következtében másként vagyunk kénytelenek megélni a karácsony előtti négy hetet. De ez a másként a külsőségekre értendő. Az állandó ünnepi kellékek idén is előkerülnek. Ilyenkor megszólalnak szép énekeink, meggyújtjuk a koszorún a gyertyákat, az adventi csokinaptárak csokidarabjai napról-napra elfogynak, és az egymás után világító fény is azt hirdeti: közel van már a Megváltó! De vajon tényleg ő van a középpontban? Érte van az adventünk, a várakozásunk, a készülődésünk? A körülmények mindig változnak, de az adventi üzenet örök: „Az Úr közel.” (Filippi 4,5)

Miből tudunk meríteni ebben az időszakban? Ha a sok bizonytalanságban számba vesszük lehetőségeinket, akkor bizonyára nem kegyes frázisként, hanem nagyon is életes biztatásként tudjuk fogadni Péter apostol szavát: „Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad” (János 6,68) Miként, milyen módon hangolódhatunk az ünnepekre? Elárasztják az internetet a különböző, tanulságosnak szánt, de azért bújtatottan – vagy nem is annyira bújtatottan – fogyasztásra buzdító filmek, persze „karácsonyi hangulatba” becsomagolva, hogy aztán az ember észre se vegye, megvásárolták. Ne felejtsük el! Ez az advent sok-sok lehetőséget fog kínálni arra, hogy helyre tegyünk dolgokat az életünkben. Lehet, hogy ezek nem lesznek egyszerű dolgok. Előfordulhat, hogy kényelmi és magánszféránkat fogják feszegetni. Az is meglehet, hogy gyökeresen kell most változtatnunk valamin, amíg még nem késő. Merünk-e ebbe beleállni? Látunk-e tovább a karácsonyi fényeknél? Látjuk-e a lényeget, amiért lett az advent, a karácsony? Mert ez a mi megváltásunkért történt. És jó tudni, hogy még van esélyünk és lehetőségünk, hogy most végre komolyan vegyük az esztendőnek ezt a minősített időszakát. És vajon tudunk-e olyan adventet élni, amely nem csupán várakozás, hanem bizonyosság az eljövendő Krisztussal való találkozásban?