Befagyasztják a minimálnyugdíjakat

A minisztérium az államháztartás konszolidációjának szükségességével indokolja a 13. és a 14. fizetéssel kapcsolatos változásokat. „A társadalombiztosítási járulékoktól mentes 13. és 14. fizetések a jelenlegi gazdasági helyzetben jelentősen megterhelik a költségvetést” – magyarázta a munkaügyi minisztérium. A tárca azt javasolta, hogy 2021-től szüntessék meg a 13. vagy a 14. fizetéssel kapcsolatos kedvezményt, amit még az előző kormány vezetett be az SNS javaslatára.

A tizennegyedik fizetések utoljára idén decemberben lesznek járulékmentesek. A minisztérium reményei szerint a módosítás pozitív hatással lesz az állami költségvetésre. A kivétel eltörlése azonban negatív hatással lehet egyes esetekben a munkáltatókra, amelyek 13. és 14 havi bért fizetnek az alkalmazottaiknak.

A törvénymódosítás újdonságokat jelent a minimálnyugdíjak terén is. Tavaly olyan változtatásokat fogadtak el, amelyek a minimálnyugdíj összegét az átlagbér összegéhez kötötték, egyúttal meghatározták az ún. minősített nyugdíjbiztosítási időszakot. A tárca szerint ezek a változások zavart okoztak a minimálnyugdíj összegének meghatározásakor, a minimálnyugdíjra való jogosultság feltételeinek változásai terén, valamint a minimálnyugdíj bevezetésének céljában is. A munkaügyi minisztérium szerint a minimálnyugdíj összegének az átlagbér 33%-ához kapcsolása a nyugdíjminimum összegének hirtelen emelkedését jelentette idén, ami jelentősen túlhaladta az eredeti célt, vagyis azt, hogy megvédjék a nyugdíjasokat attól, hogy anyagi szükséghelyzetbe kerüljenek. A tárca úgy véli, ha a jelenlegi jogi státusz maradna érvényben, az minden évben súlyosbítaná a problémát, és még jelentősebb gondokat okozna a nyugdíjrendszerben, különösen a növekvő nyugellátással összefüggésében.

A kormány programjában kötelezte magát a méltányosság elérésére, a minimálnyugdíj-folyósítás feltételeinek kiigazítására, a minimálnyugdíjak igazságos valorizálásának mérlegelésére. A minisztérium ezért a minálnyugdíjak befagyasztását javasolja a 2020-as szintre. Ez például azt jelenti, hogy a nyugdíjbiztosítási időszak 30 évére vonatkozó minimális nyugdíj összegét 2021. január 1-jétől havi 334,3 euróban határozzák meg. „A minimálnyugdíjak további emelése akkor indokolható, ha a létminimum 136%-át kitevő összeg meghaladja a 334,3 eurót” – magyarázta a minisztérium.

A Szociális Biztosító egyúttal elektronikus úton hozzáférhetővé teszi a munkáltató számára azokat az információkat, amelyek szükségesek annak az időszaknak a meghatározásához, amikor a munkavállaló nem köteles biztosítást fizetni, mert ideiglenesen munkaképtelennek nyilvánították (DPN). Előfordulnak ugyanis olyan esetek, amikor a munkavállaló rossz dátumot jelent be a munkáltatónak. Ezt a módosítást is jóváhagyta a plénum.

Tartós krízishelyzetben a táppénzre és a nyugellátásra való jogosultság feltételei teljesülnek, ha az érintett legkésőbb azt a hónapot követő harmadik hónap végéig kifizeti a biztosítást, amikor a krízishelyzet véget ér. A cél, hogy biztosított legyen a táppénz és a nyugellátás kifizetése. Krízishelyzetben az átmenetileg munkaképtelen alkalmazott, aki ebben az időszakban otthon dolgozik vagy szabadságon van, szintén köteles társadalombiztosítási díjat fizetni, ugyanúgy, mint a munkáltatója.