A királynők országa

A jelenlegi holland király Vilmos Sándor. Fiatal, csupán ötvenhárom éves, hét éve az édesanyja lemondott a trónról a javára. Vilmos Sándor születésekor egy új uralkodóház alakult, mégpedig az Amsberg-ház, édesapja, Amsbergi Miklós holland herceg tiszteletére. Sokan arról ismerik, hogy a szívügye a vízért való küzdelem – nem is csoda, hiszen Hollandiában a víz központi szerepű –, több kongresszuson, konferencián is felszólalt a védelme érdekében. A napokban mégsem emiatt hangos tőle a sajtó. Míg a lakosokat a koronavírus miatt otthonmaradásra szólította fel a kormány, a királyi pár elutazott görögországi nyaralójába. Ez annyira felháborította a hollandokat, hogy a király és a királyné, Máxima már másnap hazarepült a gyors nyaralásról, és megbánó videóüzeneteket tettek közzé a közösségi oldalaikon.

Argentin a családban

Az előző részeben a dán királyi családról írtunk, ott említettük, hogy a jövendő királyné ausztrál származású. A holland király is más kontinensről választott feleséget. Az argentin – spanyol, baszk és olasz szármarású – Máxima befektetési tanácsadó volt, mielőtt 2002-ben összeházasodtak a trónörökössel. Az esküvőt a menyasszony szülei nélkül tartották meg. Az örömapa (és -anya) politikai okok miatt nem vehetett részt a lakodalmon, ugyanis az argentin diktátor mezőgazdasági minisztere volt. Két évvel később a trónörökös keresztelőjén már ott lehettek. A királyi párnak három lánya született, a legidősebb a tizenhét éves Katalin Amália, ő a trón várományosa. Két húga van, a tizenöt éves Alexia és a tizenhárom éves Ariane.

Náci herceg?

Vilmos Sándor úgy került a trónra, hogy az édesanyja lemondott a javára. Beatrix királynő ekkor hetvenhárom éves volt, Hollandia történelmében a legidősebb uralkodó. Az egykori királynő a második világháború előtt született, a náci megszállás alatt a család Nagy-Britanniába, majd néhányuk Kanadába menekült. Ezért is váltott ki felháborodást a nép körében, amikor a világháború után húsz évvel Beatrix bejelentette, egy német nemeshez, Amsbergi Miklóshoz kíván feleségül menni. Igen ám, csakhogy a vőlegényről előkerültek olyan fotók, amelyeken Hitlerjugend-egyenruhában van, ami még inkább ellenszenvessé tette a frigyet. Végül a parlament engedélyt adott a házasságra, és a hollandok is megszerették az új herceget.

Nők a trónon

Beatrix is úgy jutott a koronához, ahogy fia: édesanyja lemondott a javára. Julianna királynő a második világháború után kevéssel lépett trónra, és majdnem hatvanévnyi uralkodás után döntött úgy, ideje lányának adnia a stafétát.

Hollandiában 123 évig, három nemzedéken keresztül nő uralkodott. Sőt, ha az éveket összeadjuk, a hollandok történelmében a nők tovább ültek a trónon, mint a férfiak. Julianna elődje ugyanis édesanyja, I. Vilma királynő volt. A legnehezebb időszakban, 1890-től a második világháború végéig. Kalandos volt a trónra kerülése, bátyja halála után lett trónörökös, és tízéves volt, amikor meghalt az édesapja. Ekkor lett királynő, ám felnőttkoráig édesanyja, Emma – az egykori király második felesége – uralkodott helyette.

A konzervatív király

Emma királyné és III. Vilmos házassága meglehetősen különös volt. Negyvenegy év korkülönbség volt közöttük, így frigyük nem tartott sokáig. III. Vilmost egyébként meglehetősen nehéz természetűnek jellemezték, nézetei túlságosan konzervatívak voltak, ezért gyakran alakultak ki nézeteltérések közte és első felesége, az édesapja (II. Vilmos előbb konzervatív politikus volt, majd politikai okok miatt liberálisabb nézetei lettek) és a kormány között. Hangulatingadozásai kiszámíthatatlanok voltak, rengeteg sok szeretőt tartott. Első felesége után egy francia operaénekesnőt akart feleségül venni, ám ezt a kormány nem engedte. Később több nemes hölgynek is ajánlatot tett, míg végül Emmára esett a választása. Első házasságából három fiú született, ám mind fiatalon meghaltak. Így lett királynő a második házasságából született leánya, és kezdődött el a királynők kora.

Ki volt az első?

Érdemes megemlítenünk I. Vilmost is, hiszen ő volt Hollandia első királya (előtte az ország nem volt királyság). Őt több csúfnévvel is illette a népe, az egyik a Rézkirály – beiktatásán rengeteg rézpénzt osztottak szét a nép között, a másik pedig a Kereskedőkirály – célja volt a holland gazdaság fellendítése. Ez egyébként sikerült is neki. Egyetemeket alapított, a tenger mellett élénk kereskedelem folyt, délen az ipar virágzott. Azonban elkövetett egy nagy hibát. A belga kisebbséget elnyomta, a befolyt pénzt főleg a hollandok lakta területek gyarapítására fordította, így az 1830-as években kitört a belga forradalom, és a belgák leváltak Hollandiáról. Ebből a hibából tanult a király fia, II. Vilmos. Pár évvel később, a negyvenes években forradalmi hullám söpört végig Európán. Az akkori király, II. Vilmos félt attól, hogy Hollandiát is eléri, ezért egy sor liberális reformot fogadott el egyetlen éjszaka alatt – így mentve meg a népet a vérontástól, és a királyi családot a trónfosztástól. Ezt a békepárti uralkodást I. Vilma királynő is fontosnak tartotta, az első világháborúban nem foglalt állást, a másodikban azonban már nem nagyon volt választása.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 46. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene