Mindenki a saját életének szakácsa

GYörgyi

Még a kovács is. Már ha két kovácsolás közt a koronán innen az volt a szokása, hogy elugrott a helyi kis restibe, és ott ette le a napi ebédjegyadagját.

Amúgy nem biztos, hogy rosszabbul jár, legalább kipróbálhatja a konyhában is a kreativitását, kísérletezhet végre lágyabb alapanyagokkal is, mint a vas meg egyéb nehézfémek. És itt nyer most értelmet az a reklámszöveg, melyen nem is olyan régen még elámultam, hogy hol vásároljak, ha otthon is éttermi kajákat szeretnék enni. Szeretne a Kozarek, mondtam én akkor, szeressen inkább az étterem olyat főzni, amilyet legott csak otthon lehet. És lőn. Eljött az ideje a házi szakácskodásnak, ami viszont a lónak azt a bizonyos túloldalát jelenti megint, vagyis azt, hogy sohase jó úgy, ahogyan éppen van. Mert ezzel a fertőzésterjedést gátló intézkedéssel azok a vendéglátóipari létesítmények kerülnek padlóra legelőbb, amelyek tisztességes alapanyagokból, tisztességes eljárással készítve, tisztességes körülmények közt tették elénk a betevőt. Mintha csak otthon. Akik nem harmad-, negyedosztályú minőséget tukmáltak vendégeikre első osztályú áron, hanem a valóságot számlázták fogyasztás után. Akik nem úgy hasznosították az égett olajat, hogy újra meg újra felhasználták, akik köretként, salátaként nem a jószágnak szánt fonnyadmányokat tették a mélyen tisztelt elé. Nem sok ilyen van elérhető áron, és mivel ők valóban a munkájukért kérték csak el a pénzt, nagy nyereséget felhalmozni nem tudtak. Mi vár most rájuk? Nem tudom. Mint ahogyan azt sem tudom, mi lesz az egyéb szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal, munkahelyekkel. Fognak-e járni a közeljövőben újra annyian fodrászhoz, szépségszalonokba, manikűröshöz, pedikűröshöz, vagy teszem azt, vásárolnak-e újságot, könyvet legalább annyian, mint ezelőtt? Vagy mindenki képezze át magát maszkgyártó kisiparossá, fertőtlenítőszer-készítővé, gyorstesztforgalmazóvá?

Nem tudom a választ. Nemhogy megnyugtató választ nem tudok, egyáltalán semmit nem tudok, ilyen még az én nem is olyan rövid életem során nem volt. Csak találgatok, mint sokan most Olvasóink közül is biztosan. Amit ma, egy héttel a lap megjelenése előtt, kedd este mondhatok, az megegyezik azzal, amit Vrabec Mária tanácsol a Témában. Aki csak teheti, segítse a kisvállalkozókat, vásároljon helyi termelőktől, ha egészségesnek érzi magát, a megfelelő védőeszközökkel menjen el a megfelelő védőeszközökkel felszerelkezett fodrászához és ahová máskor is szokott, vegyen virágot akár a saját örömére, ha a temetőkbe nem tudta is kivinni, és ha nem ülheti meg családi ünnepét kedvenc éttermében, legalább rendelje meg tőlük a tervezett menüt, és úgy ülje meg otthon, kizárólag a szerettei körében. És ha már úgyis tortát, süteményt, kalácsot keres, ne az üzletláncok boltjainak polcairól vegye le, süttesse inkább a helyi cukrászokkal. Semmire nincsen most nagyobb szükség, mint hogy fenntartsuk egymást a felszínen, soha nem voltunk még ennyire egymásra utalva, mint most. Én pedig nemcsak hiszek benne, hanem meg is tapasztaltam párszor, hogy amit valaki irányába teszek, visszakapom mástól. Például, ha vásárolok valamit egy kézművestől, nem sokkal utána előfizeti valaki a Vasárnapot. Mintha az égiek üzennének: látod, előnyben részesítetted az egyedit, azt, amiben lélek és erőfeszítés van, azzal szemben, ami futószalagon érkezik, s hogy a világ egyensúlya meglegyen, ugyanezt tette valaki a te lapoddal is. Csak úgy tudjuk megmenteni magunkat, ha megmentjük egymást. Ha adunk is, nem csak elvárunk.

A Vasárnap ezen a héten éppen ad a tartalma felett is, azért elmélkedem én már itt kedden, mert szerdán nyomdába kell küldenünk a lapot, melyben előfizetőink megtalálják az ajándékunk, elkötelezett hűségük jelképét, a 2021-es asztali naptárt. Egész évre szóló köszönet azért, hogy rendszeresen előre bizalmat szavaznak nekünk. Aki ezt nem teheti, de naptárt szeretne, megnézheti a Vasárnap hátlapján, hol tudja beszerezni. Ha ezt veszi, az olyan, mintha a helyi kistermelőnél vásárolna. Az olyan, mintha a fodrászával festetné be a haját, mintha a kedvenc vendéglősétől hozatná a kaját.

Mint én.

 

VASÁRNAP este. A naphoz nagyon hozzátartoznék az éttermi események leírása, de mégis időhúzásnak érzem.

Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 46. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

 

Érdekes

Aki követni szeretné Hunčík Pétert azért, hogy 2025-ben és még az után is olvashassa a Vasárnapot, és megteheti, a következő számlaszámon tegye:

 

Československá obchodná banka, a.s.

Číslo bežného účtu IBAN: SK34 7500 0000 0001 2590 9023

Variabilný symbol: 999

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?