Vága, a nyelvhatáron fekvő község. GALÉRIA

Lakosságának többségét még mindig a magyarok alkotják, de amíg száz évvel ezelőtt kétezer fölött volt a számuk, a legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok alapján 15%-kal csökkent azoknak az aránya, akik magyarnak vallották magukat, ellentétben a szlovákokkal, akiknek aránya 50%-kal emelkedett az elmúlt húsz évben. Egyelőre tehát csak becsléseink lehetnek a jelenleg 2026 lékszámú falu nemzetiségi összetételének megoszlásáról, hiszen ezt a 2021-es népszámlálási adatok fogják majd pontosítani.

Másodjára is

Kubica Adrián 2014-től már második választási időszakában vezeti a községet. Az útjavítások, a kerékpárút, a játszótér, a tornaterem, az új építési telkek, a templom, a tűzoltószertár és a kultúrház felújítása már az új vezetés munkáját dicséri. Az első négyéves periódus rendkívül kedvezően alakult, hiszen számos korábbi tervet is sikerült megvalósítaniuk. A második ciklusra beütemezett falufejlesztési elképzelések megvalósítását most a világjárvány nehezíti: mint mindenütt, sokkal bizonytalanabb, szinte teljesen kiszámíthatatlan az utóbbi időszak. Több beruházás, ötlet és elképzelés kivitelezése várat magára, ettől függetlenül az optimizmus jellemzi e tekintetben Vága polgármesterét.

Oktatás és közösségi élet

Óvoda és teljes szervezésű alapiskola működik a faluban, az óvoda három csoportjába ötvenhat gyermek jár: egy magyar és két szlovák nyelvű csoport alkotja az intézményt. A szlovák tanítási nyelvű iskolában, mely kisiskolaként funkcionál, jelenleg tizennégy gyermek tanul. A magyar tanítási nyelvű, teljes felépítésű alapiskolában kilenc osztályban folyik az oktatás hatvannégy diákkal. A végzősök középiskolai tanulmányaikat a szomszédos járási városban, Galántán, esetleg Sellyén, Szereden, Nagyszombatban vagy Pozsonyban folytatják. De ugyanez a mozgás jellemzi a munkaerőpiacot is, a felnőtt lakosság nagy része is ezekben a városokban talált munkát. Ugyanakkor ezekből a városokból is érkeznek olyanok, akik meg szépsége és nyugalma miatt épp Vágát választják otthonunknak. A polgármester elmondása szerint mindenki dolgozik a faluban, a lakosság legnagyobb hányada aktív munkaerő, a többiek nyugdíjasok vagy iskolások.

A község egyik szülöttje Józsa Mónika karnagy, egyetemi oktató, a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának adjunktusa, a Magyar Kodály Társaság tiszteletbeli tagja. A neves szlovákiai magyar szakember mindmáig szülőfalujában él. Aki viszont nem régen, csak október 1-jétől tevékenykedik Vágán, a római katolikus templom új esperese, Halász Imre.

Bár a helyi tűzoltószervezet, a nyugdíjas- és sportklub, a Csemadok helyi szervezete a világjárvány miatt szünetel, de egyébként élénken bekapcsolódnak a közösségi életbe. A pandémia ugyan kiszámíthatatlan élethelyzeteket teremtett, viszont az óvintézkedések megtartása a falu valamennyi lakosának érdeke.

Aki kikapcsolódásra vágyik

A biciklizőknek a Vágán is áthaladó, a Szeredet Vágsellyével összekötő kerékpárutat ajánljuk. „Több mint négy kilométeres szakaszon húzódik a vágai kataszterben, 2018-ban adtuk át, és a helyi önkormányzatnak jóformán semmibe sem került, hiszen a megyei költségvetésből finanszírozták. 250 ezer euróba került, a mi részünk ebből csupán a kétezer eurós projektdokumentáció volt” – avat be a részletekbe Kubica Adrián. Az út egyébként nemcsak a helyi lakosok érdeklődésére tarthat számot, az egész országból érkeznek ide olyan kerékpárosok, akik az aktív sportolás mellett a látnivalót is értékelik. Márpedig Vágán az év minden hónapjában találni valami lenyűgözőt, innen könnyen elérhető a Vágkirályfai-víztározó is, mely a Vág folyóra épült, erdők, mezők övezik, és a terület a horgászok és a vízi sportok kedvelőinek rendkívül népszerű üdülőhelye.

Tót, vegyes, magyar, vegyes…, szlovák?

Vályi András 1796–99-ben kiadott háromkötetes Magyar országnak leírása című földrajzi műve szerint Vága, Vagovce magyar falu Pozsony vármegyében, földesura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok. Fényes Elek Magyarország geographiai szótárában 1851-ben már azt írja: Vágha, Vagoncze vegyes magyar–tót falu, termékeny határa sokat szenved a Vágh kiöntéseitől. A Borovszky Samu szerkesztette 1898-as Pozsony vármegye monográfiája szerint pedig Vága a Mátyusföldön fekvő nagyközség, hajdan tót község volt, de idővel megmagyarosodott. A lakosok között elterjedt hagyomány szerint e községet három, Erdélyből ide menekült, magyar halászcsalád alapította, a Nagy-Józsa, a Puskás és a Szabó családok. A török világban az ellenséges csapatok keményen megsarcolták a lakosokat. Katolikus temploma 1778-ban épült. 1824-ben nagy tűzvész pusztított a községben, erre emlékeztet a Szent Flórián-szobor.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 45. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene