Csata, ostrom, katolikus dzsámi… GALÉRIA

Mohácsról mindenkinek a csata jut eszébe, Szigetvárról az ostrom, Pécsről pedig talán a Mecsek (és a tévétorony) meg a négytornyú és indázó kapujú székesegyház mellett az enyhén emelkedő főtér központi épülete, Gázi Kászim pasa dzsámija, avagy hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom. Ezek tájékát járjuk be sorozatunk mostani részében.

Emlékhely és város

Legutóbb Magyarország déli, alföldi részén barangoltunk, most pedig kezdődjön az utunk az ország legdélebbi Duna-parti településén: Mohács emlékhelyként és városként is kiváló célpont. És egészen különleges, karneváli hangulattal kecsegtet, ha éppen a hungarikumnak és UNESCO-örökségnek számító busójárás idejére tervezzük be. Ez pedig tavasszal van, farsangvasárnap tájékán, hiszen egy téltemető népszokásról van szó, egy maszkos (méghozzá jó nagy maszkos) alakoskodásról, csuklyások felvonulásáról. Már ez a népszokás is jól jelzi a kulturális sokszínűséget, amely a térséget jellemzi: a sokácok, avagy a római katolikus délszlávok szokása ez, amelyhez hasonlót a szláv és a török népek körében találhatunk.

Busójárás ide vagy oda, Mohácson a városháza keleties jelleget mutat a toronykupoláival, viszont a tér legmeghatározóbb épülete talán mégis inkább a Fogadalmi templom – ennek emlékkövét a mohácsi csata 400. évfordulójakor helyezték le. Ebből is látszik, hogy a történelmi hagyaték nagyon is él és jelen van a városban: a katolikus temetőben ennek jele a csatatéri emlékkápolna, a Csele patak partján emlékmű jelzi II. Lajos király halálának helyét, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely pedig természetesen az 1526-ban a törökök ellen vívott és elvesztett csata emlékét őrzi, illetve a törést, amit a vereség jelentett az ország számára. 1700 katona végső nyughelye ez.

Kettős szobor

A török hódítás útvonalát követve a magyar történelem újabb kultikus és jóval több dicsőséggel átitatott helyszínére érkezünk. A szigetvári vár jelentősége a mohácsi csata elvesztése után nőtt meg, ez az erődítmény állta ugyanis útját a hódító oszmán seregnek, amely végül 1566-ban elfoglalta ugyan, de csak Zrínyi Miklós és katonái hősies küzdelme és legendássá vált kirohanása után. A vele szemben harcoló I. Szulejmán oszmán szultánnal együtt ma már kettős szoborral rendelkeznek a Magyar–Török Barátság Parkjában. A váron kívül ezt is érdemes megtekinteni, továbbá a turbéki kegytemplomot is – teljes nevén Szigetvári Segítő Szűz Mária-kegytemplom –, amely a törököktől való visszavétel emlékhelye, és búcsújáróhely.

A térség persze a történelmi emlékhelyeken túl is bőven kínál tartalmakat: itt terül el például a pécsi borvidék, amely a Mecsek déli lankáitól egészen Mohácsig terjed, és a nemcsak magyarok, hanem szerbek, horvátok meg németek lakta települések határában jórészt szőlőültetvényeket látni – jó kis bormegállónk lehet Villány. Továbbá a fürdők közül is válogathatunk, ha arra járunk, így vizes élményekből és gyógyulásból sem lesz hiány.

A Dél-Dunántúl központja

A térségben, Baranya megyében járva kihagyhatatlan megálló Pécs. A városnak különleges hangulatot ad a tőle északra fekvő Mecsek hegység, a másfél százados török hódoltság építészeti hagyatéka, valamint a tény, hogy egy soknemzetiségű, ezáltal kulturálisan is rétegzett városban járunk. Évszázadokon átívelő sétákat tehetünk itt, már a korábban említett főtéri dzsámi (Európa legészakibbja) önmagában egy különleges történelmi lenyomat: helyén egykor keresztény templom állt, amelyet Gázi Kászim pasa átépíttetett dzsámivá, ám ma ismét katolikus templomként működik. Aki egészen mélyre ásna a történelemben, meglátogathatja a belvárosban levő, 1600 éves ókeresztény sírkamrákat, esetleg a négytornyú, szőlőlugast ábrázoló kapujú dóm altemplomát, aki pedig madártávlatra vágyik inkább, a Mecsekben barangolva tekinthet le a városra (esetleg újabb mélység: barlangászás az Abaligeti-barlangban). A Zsolnai Kulturális Negyed 2010 óta igazán vonzó állomás, itt bejárható a híres Zsolnay porcelángyár területe, illetve az ott kialakított négy negyed, kiállításokkal, egykori üzemek megtekintésével. A modernebb művészet iránt érdeklődők sem maradnak program nélkül: a múzeumutca többek között Csontváry és Vasarely múzeummal vár minden arra járót.

Egész a Balatonig

A Dél-Dunántúlon járva kalandozhatunk valamivel északabbra is, és megnézhetjük magunknak a négy és fél ezer borpincével büszkélkedő Szekszárdot, az egyetemi városnak és püspöki székhelynek is számító Kaposvárt, esetleg az ország nyugati határának közelében fekvő Nagykanizsát, vagy a számos érdekesebbnél izgalmasabb települést a környéken. Így eljutunk egészen a térség északi határvonalát jelentő Balatonig, amelynek a déli partvonalán is végigutazhatunk – Balatonvilágostól Siófokon, Szárszón, Lellén, Bogláron át, akár a már északi parti Keszthelyig. Ez még télen is izgalmas kaland!

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 44. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene