Állami kórház vagy magánklinika?

orvos

Gazdagok kiváltsága a magánkórház, magánrendelő, vagy az egyszerű halandót is ellátják ott? A magánbiztosítók csak a haszonra hajtanak, vagy igenis törődnek az ügyfelekkel? És ha piaci szempontból indokolt a magánkézben levő egészségügyi intézmények működtetése, akkor most miért üzent hadat nekik a kormány?

A kérdés nem egyszerű, de ha a beteg szempontjából nézzük, elég csak a szolgáltatások minőségét szem előtt tartanunk, azok pedig kétségkívül színvonalasabbak a magánszektorban. Aki feküdt már magánklinikán, volt valamilyen kivizsgáláson magánorvosnál, az tudja, hogy ott tiszta volt a kórterem, mosolyogtak a nővérek, és fel sem merült senkiben, hogy esetleg borítékot is kellene csúsztatni. Arról már nem is beszélve, hogy rövidebbek a várólisták, a vizsgálatok időpontját előre egyeztetik, és az adott időben be is szólítanak a váróteremből. Másrészt a magánbiztosítókkal gyakran csak hosszas tárgyalásokat követően kötnek szerződést az állami kórházak, addig az ügyfeleik csupán az életmentő ellátást kapják meg, a magánklinikákon is fizetni kell több beavatkozásért, sőt gyakran az adminisztrációért is. Melyik éri meg jobban? Egyáltalán milyen kritériumok alapján érdemes vizsgálni a különbséget?

Ingyenes egészségügy nincs

Szlovákiában minden kormány papagájként ismétli, hogy az egészségügyi ellátás ingyenes, holott mindenki tudja, hogy nem az. Ha mégis, akkor a beteg későn vagy nem megfelelő szinten jut hozzá, és ha jobbat akar, hálapénz formájában fizet érte. Ezzel nem az állami egészségügyben dolgozókat szeretnénk bírálni, mindig tisztelet a kivételnek, de egyszerűen ilyen a rendszer. Ebbe vittek változást és választási lehetőséget a magánintézmények, amelyekben az alapellátás ugyancsak ingyenes mindenki – az állami egészségbiztosító ügyfelei számára is.

„Két éve a visszeres lábamat akartam megműtetni, de az állami kórházban három hónapig kellett volna várnom az időpontra, és három napig bent feküdnöm. Az angiológus javaslatára egy egynapos magánsebészetet választottam. Igaz, hogy fizetnem kellett a beavatkozásért, de azt az ellátást és törődést, amit ott kaptam, addig soha nem tapasztaltam. Kedvesek voltak, figyelmesek, ugyanakkor tapintatosak, még arra is ügyeltek, lesz-e, aki hazavisz, éjszaka lesz-e velem valaki, és másnap reggel fel is hívtak, hogy érzem magam. Ugyanezt a hozzáállást tapasztaltam a varratok kiszedésekor és az ellenőrzésen is. Nem sajnáltam a kifizetett kétszáz eurót, nekem megért annyit a kényelem, a biztonság és az, hogy rögtön a beavatkozást követőn hazamehettem. Csak a körzeti orvosom ijesztett meg egy kicsit, amikor elmondtam neki, hogy már abszolváltam a műtétet. Arra hívta fel a figyelmemet, hogy ha valamilyen szövődmény következett volna be műtét közben, percekbe telik, míg odaér a mentő, míg a kórházban rögtön be tudnak avatkozni. Aztán úgy zártam le a dolgot magamban, hogy nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, és a kórházakban sem feltétlenül urai minden helyzetnek. Valahogy jobban bízom azokban, akiktől szolgáltatást veszek, mint azokban, akinek ki vagyok szolgáltatva” – mondta el tapasztalatait Anna, negyvenéves olvasónk.

Mi az a menedzselési illeték?

Nem mindenki engedheti meg magának, hogy több száz eurót fizessen ki egy beavatkozásért, viszont az alapellátás és a szakvizsgálatok többsége a magánklinikákon is mindenki számára ingyenes, beleértve az állami biztosítók ügyfeleit. A magánklinikákon dolgozó orvosok többsége ugyanis a VšZP, a Dôvera és az Union egészségbiztosítóval is szerződéses viszonyban áll, ezért a páciensek az ellátást illetően semmilyen megkülönböztetést nem tapasztalnak.

Ami szemet szúrhat nekik, az egyedül az úgynevezett menedzselési illeték, amit a Pro Care klinikák recepcióin kérnek, és amiről sokan azt sem tudják, mit fedez. Miután az illetékes megyei tisztiorvosok ellenőrizték a fizetések jogosságát, tisztázódott a helyzet, és a magánklinikákon sem kérhetnek automatikusan pénzt a menedzselésért. Vagyis, aki az egészségbiztosító által térített megelőző vizsgálatra, vagy a körzeti orvosa által előírt szakorvosi kivizsgálásra megy és nem tart igényt külön szolgáltatásokra, annak nem kell a recepción 7–10 eurót fizetnie. Az említett összegért már külön szolgáltatások járnak, mint a mobilapplikáció, a telefonos megrendelés lehetősége, az SMS-ben való figyelmeztetés a következő vizsgálatra, SMS-értesítés a vizsgálat eredményéről, és a recepción való regisztráció, amelynek köszönhetően az orvos tudja, hogy a beteg megérkezett. Ha valaki ezekre nem tart igényt, elég, ha közvetlenül az orvossal veszi fel a kapcsolatot.

Sorszám és hálapénz

Lehet még beszélni arról is, hogy a magánkézben levő egészségügyi ellátás hatalmas üzlet, főleg, ha egy adott cég egészségbiztosítót, laboratóriumokat, rendelőket és kórházat is birtokol. Ez igaz, viszont az egészségügy mindig üzlet, és a pénz különböző pályázatokon keresztül ellenőrizhetetlenül áramlik az állami egészségügyben is. Nagy része annak is magánkézben van a beszállítók révén, ugyancsak nagy részéért fizetni is kell, hiszen jobb kötszert, vécépapírt, vitaminkészítményeket, sokszor még hashajtót is vinni kell a kórházakba, és a környezeten sem látszik, hány ember mennyi pénze folyt be évtizedek alatt az állami egészségbiztosításba. Ma sem ritkaság még a túlzsúfolt sötét váróterem, a csaptelep nélküli mosdó, az eldugult toalett, de az sem, hogy a betegek hajnali ötkor már sorakoznak a bejáratnál, hogy jusson nekik sorszám a szakorvoshoz. Néha még örülhetnek is, ha délben sorra kerülnek.

Ez a magánrendelőkben már elképzelhetetlen, mint ahogy az is, hogy hálapénzt várnának a betegtől. Vagyis végeredményben lehet, hogy egálban vagyunk, mert amit a kórházakban sokszor a jobb ellátás reményében csúsztatunk az orvosnak, azt a magánklinikákon hivatalosan kérik el tőlünk. A bónusz az, hogy senkinek sem kell kínosan éreznie magát, egyenrangú félként lehetnek elvárásai. A hátrány viszont mindig az marad, hogy a legkiszolgáltatottabb réteg nem nézheti sem a várótermek komfortját, sem az ügyfélmenedzsment minőségét, csak az a fontos számára, hogy ellássák. Ez pedig mindig emberi és szakmai tisztesség kérdése marad, akárhol dolgozik is az adott orvos.

COVID-teszt és fogorvos

A betegek szempontjából tehát mindegy, hogy az orvosuk az állami vagy magánszektorban dolgozik, nekik az a fontos, hogy megkapják a megfelelő ellátást. És ha valaki törődik az egészségével, akkor már az is nyom a latban, hogy a biztosítója mennyit térít vissza a gyógyszerek árából, milyen mértékben járul hozzá a fogászati ellátáshoz, vagy épp most a koronavírus-tesztek árához.

E tekintetben sokkal jobban állnak a magánbiztosítók. Amint például a Dôvera szakértőjétől, Matej Štepianskýtól megtudtuk, azok az ügyfeleik, akik október végéig megelőző vizsgálaton vesznek részt, ingyenes COVID-tesztre is jogosultak. „Később 25 százalékos kedvezményt kapnak a teszt árából, de természetesen azokat, akiket a körzeti orvosuk küld a tesztre, mert fertőzött személlyel kerültek kapcsolatba, vagy maguk fertőzésgyanúsak, szintén ingyenesen tesztelik” – mondta kérdésünkre Matej Štepianský. A VšZP az ügyfél által kért teszt költségéhez nem járul hozzá, az Union pedig 10–31 százalékot térít bizonyos kiválasztott laboratóriumok esetében.

Szlovákiában csak a lakosság fele jár rendszeres évi fogászati ellenőrzésre, a romlott fogak kezelése viszont sokba kerül, ezért sokan hanyagolják. Mivel a kezeletlen rossz fogak gyulladásos megbetegedésekhez, a szív és a vese károsodásához is vezethetnek, a biztosítók próbálják arra ösztönözni ügyfeleiket, hogy rendszeresen járjanak fogorvoshoz. „A Dôvera évente négyszer, minden alkalommal 25 euróval járul hozzá ügyfelei fogászati kezeléséhez, januártól ez évente ötszöri, alkalmanként 30 euró lesz” – állítja Štepianský. Ugyanekkora összeggel járul hozzá ügyfelei fogászati kiadásaihoz az Union is, a VšZP csak a gyermekek fogászati higiéniáját állja, 30 euróig.

Biztos, hogy a betegnek lesz jobb?

Aki sok pénzt költ patikára, mert ráviszi a kényszer, annak minden megtakarított euró jól jön, és egyáltalán nem mindegy neki, hogy a biztosítója visszatérít-e valamennyit a kiadásaiból. A folyamatosan veszteséges VšZP semmit nem ad vissza, a Dôvera idén 200, jövőre már 300 eurót térít az éves kiadásokból, de csak akkor, ha a gyermek és annak szülei a biztosítottak. Ha csak a gyermeknek van biztosítása, csupán ő kapja vissza a neki előírt gyógyszerek árát, de ha a szülők is, akkor ők szintén jogosultak a visszatérítésre. Az Union a gyermekek számára kiváltott gyógyszerek teljes költségét téríti.

A Dôverának külön pályázati programja van azok részére is, akikre nem vonatkozik az egészségbiztosítás, a tartósan egészségkárosultak így juthatnak a szükséges segédeszközökhöz, kezelésekhez, gyógyszerekhez. Az Egészségért küzdők program keretében 2012 óta 1,2 millió euróval segítettek 930 pályázót. A többi egészségbiztosítónak ilyen programja nincs, a Szlovákiában népszerű gyógyfürdőzéseket azonban a VšZP támogatja a legnagyobb mértékben – 25 százalékkal járul hozzá a költségekhez. Akik nem jogosultak az ingyenes gyógyfürdői rehabilitációra, azoknak a kiadásait a Dôvera 13, az Union 5–10 százalékban állja. Érdekesség, hogy a Dôvera és az Union is engedményeket nyújt bizonyos gyógyszerek és vitaminkészítmények árából a Dr. Max, valamint a Benu gyógyszertárakban, vagy hogy a Dôvera a mentőkkel is megosztja a betegekre vonatkozó információkat.

Támogató és ellenérveket mind a magán-, mind az állami egészségügyi intézmények mellett fel lehet hozni, de egy biztos: a beteg számára az a jó, ha választhat. Könnyű azt mondani, hogy megengedhetetlen az egészségügyi intézmények koncentrációja magánkézben, de ugyanakkor azt is látni kell, mit kínál ezzel szemben az állam. Mert ha lenne vízió és koncepció az egészségügy átalakítását illetően, ám, legyen. Így, hogy a legfőbb gondolat a magánszektornak küldött hadüzenet, aztán a többit meglátjuk, nehéz elhinni, hogy a végén a betegnek lesz jobb.

Mit akarnak Matovičék?

Már ez év végére elkészülhetnek a hatástanulmányok arról, mivel járna, ha a kormány egyesítené az egészségügyi- és a szociális biztosítási rendszert. Igor Matovič kormánya ezzel a lépéssel szeretné kiszorítani a Penta befektetési csoportot az egészségügyi biztosítások rendszeréből (a magánbiztosítók közül a Dôvera a Pentáé, az Union pedig holland tulajdonban van). Richard Sulík, az SaS elnöke jelezte, pártja csak a hatástanulmányok ismeretében hajlandó tárgyalni a további lépésekről, az említett elképzelések megvalósítását ugyanis a kormányprogram is az elemzésekhez köti.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 41. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?