A Szovjetunió bukása óta állandó feszültség van a kaukázusi országok között, a határok rendezéséről máig nem tudtak megegyezni.
A harcok vasárnap robbantak ki ismét, és hétfőn is folytatódnak. A jereváni és a hegyi-karabahi hatóságok már vasárnap rendkívüli állapotot hirdettek és teljes katonai mozgósítást rendeltek el az országban. Ilham Alijev azeri elnök hétfőn reggel részleges mozgósítást rendelt el a helyzet súlyosbodása miatt. Az elnöki rendelet értelmében behívják katonai szolgálatra a hadköteleseket, írja az MTI.
A vitatott térség, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása a Szovjetunió bukása óta vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között. 1988 és 1994 közötti háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre, emlékeztet a TASR.
Infografika: MTI
1996-ban kikiáltották Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
A békés rendezésről 1992 óta folynak tárgyalások az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjában, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország társelnöklete mellett, adja hírül az MTI.
Galéria
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.