A zero waste, vagyis magyarul a nulla hulladék nem a mai kor nagy találmányaira korlátozódik, hiszen egyfajta hozzáállás, filozófia és életmód, amit régen már a nagyszüleink is ismertek. Vajon mit takar a divatosan csengő kifejezés, és hogyan élhetjük meg a mindennapjainkban?
1. Gondoljuk át!
A nulla hulladék egyik legfontosabb alapszabálya a gondolkodásban rejlik. Mielőtt meglátogatná a bevásárlóközpontot, mérlegeljen, mire és mennyire van szüksége! A gondolkodásban segít a tervezés, amit itt a bevásárlólista testesít meg. Szinte hihetetlen, de a vásárlások kb. 70%-a impulzusvásárlás, azaz a reklámok és egyéb külső nyomás hatására olyanokat is megveszünk, amire valójában semmi szükségünk. Számoljuk fel az ilyen típusú bevásárlást heti menü és bevásárlólista készítésével!
2. Utasítsuk el!
Kezeljük helyükön a külső impulzusokat, ne azok alapján hozzunk döntéseket! A reklámok gyártói és a forgalmazók gyakran az érzéseinkre hatva próbálnak meggyőzni minket egy-egy termék beszerzéséről, ezért fontos tájékozódással és tudatos vásárlói hozzáállással felvértezni magunkat. Utasítsunk vissza minden olyan fölösleges terméket, amit ránk akarnak erőltetni. Itt gondolhatunk a műanyagból készült kevésbé hasznos reklámtermékekre is. „Köszönöm, nem kérem!” – legyünk világosak és érthetők.
3. Csökkentsük!
Gondoljuk át, majd csökkentsük a fogyasztást. Itt kerül előtérbe a tudatos vásárlás fogalma, amikor a vásárló nem dől be a marketingfogásoknak. Így csökkenthetjük az impulzív vásárlásokat és azokat a felesleges tárgyakat, amelyek előbb-utóbb a szemétdombon kötnek ki. Ne feledjük, hogy amit ma vásárolunk, az lesz a holnapi szemetünk!
4. Használjuk újra!
Az újrahasznosítás a környezetvédelem, ezen belül az ökoháztartás egyik kulcskérdése. Merjünk bátrak lenni, használjuk fel azt, amink már otthon van. Hosszútávon ideális lenne törekedni a tartós használati eszközök beszerzésére. Ha van olyan elfekvőben lévő eszközünk, amit már nem tudunk rendeltetésszerűen használni, gondoljuk át, milyen új funkcióval tudnánk felruházni.
5. Hasznosítsuk újra!
Ha a fentieket sikerült megvalósítani, akkor valószínűleg el sem jutunk az újrahasznosításig. Ha mégis ki kell valamit dobni, azt feltétlenül a megfelelő szelektív hulladékba tegyük, így adva egy második esélyt egykori használati cikkeknek. Fontos hangsúlyozni, hogy az újrahasznosítás nem lehet megoldás a hulladékkrízisre, amiben jelenleg élünk, hiszen előbb-utóbb úgyis szemét lesz belőle. Ennél sokkal fontosabb a hulladék keletkezésének megelőzése.
6. Ártalmatlanítsunk felelősen!
Aligha gondolnánk, hogy egy-egy háztartásban mennyi veszélyes hulladéknak minősülő dolog van. Ilyen lehet valamennyi takarítószer, sütőolaj, elektromos és elektronikai hulladék, gyógyszerek, festékek stb. Környezetvédelem szempontjából az lenne a legkézenfekvőbb, hogy minél kevesebb vegyszerrel, mérgező dologgal vegyük körbe magunkat. Így a veszélyes hulladékok gyűjtésével és tárolásával kapcsolatos dilemma is megoldódik!
7. Keressünk új gazdát!
Időnként tartsunk otthon lomtalanítást, és nézzük meg, gondoljuk át, melyek azok a tárgyak, háztartási eszközök, amelyek épek, de használjuk őket. Ami számunkra felesleges, másnak még kincs lehet. Megérdeklődhetjük közvetlen környezetünkben, hogy kinek mire van szüksége, de szervezhetünk börzét, garázsvásárt, vagy felkereshetünk online vagy offline bolhapiacokat is.
Ajánljuk fel felesleges dolgainkat tárgyi adományként szociális vagy civil szervezeteknek, intézményeknek! Ne csak ruhában és könyvben gondolkodjunk, sok esetben függönyre, székre vagy szekrényre van a legnagyobb szükség.
8. Komposztáljunk!
Szinte hihetetlen, de a háztartási hulladékok 30%-a komposztálható. Gondoljunk csak bele, ezzel az egy lépéssel látványosan csökkenthetjük a szemetünket. Manapság a komposztálás nemcsak a családi házban lakók privilégiuma, hiszen már egyre divatosabb a lakásban is használható gilisztakomposztáló, amely a közhiedelemmel ellentétben nem áraszt kellemetlen szagokat. A gilisztakomposztáló használatával a szerves hulladékunk eredeti térfogatának kb. 15%-ára esik össze, a végeredmény pedig 100%-ban felhasználható értékes tápanyag növényeink számára.
A konyha mint a szemét szigete
Hogy a házban a konyha termeli a legtöbb hulladékot, nem vicc. Mit tehetünk a jelenség felszámolása érdekében?
-
Semmiképp se vásároljunk új zacskókat, hanem vigyünk otthonról egyet, és vásároljunk friss, csomagolatlan termékeket
-
Ha szinte mindig kidobunk valamennyi ételt, akkor érdemes újragondolni a bevásárlást: ne vegyünk nagy adagokat, sokkal jobb kicsiben, környezetkímélő megoldásokban gondolkodni
-
Használjuk fel újra a befőttesüvegeket, a palackokat és a bevásárlószatyrokat
A zéró szemét definíciója
A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan életmód kialakításához, ahol – a természetben zajló fenntartható körforgás mintájára – nem keletkezik végleges hulladék, mert minden, a folyamatokból kilépő anyag egy másik helyen felhasználható erőforrásként jelentkezik.
A nulla hulladék jegyében a jövőben úgy tervezzük a termékeket, és úgy működtetjük a folyamatokat, hogy összességében csökkenjen a hulladék mennyisége és veszélyessége. Ebben a szemléletben nem eltemetjük vagy elégetjük az erőforrásokat, hanem megőrizzük és hasznosítjuk őket. A nulla hulladék megvalósításával megszűnik a bolygó, az emberiség, az állatok és a növények egészségét veszélyeztető talajba, vízbe, levegőbe történő kibocsátás.
Humusz.hu, edenkert.hu
A teljes írás a VasárnapHáztartás mellékletben jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.