Távoktató: Felelősség, értékfolytonosság a projektnapon

A rendszergondolkodás fejlesztésére koncentráló projektnap ráhangoló gyakorlatai után a Vasárnap legutóbbi számában a délelőtti foglalkozásokat mutattuk be. Király Cseri Ilona tanárnőnek, a sorozat ötletadójának a jóvoltából most a nap második, egyben zárórészének bemutatása következik. Időigényesség szempontjából a délutáni rövidebb a délelőttinél, és három részre tagolódik. Az első, mintegy félórás intervallumban forgatókönyv-alapú elemzésgyakorlat zajlik. Ennek eredményeként értékpiramisok jönnek létre, és a következő, nagyjából egyórás aktivitásban ezekből a diákok elkészítik a megoldások gúláját, majd ezt véleményezik. A zárórészre, az összegzésre, az értékfolytonosságra szánt időkeret további egy óra.

A koronavíruson túl

Hogy a projektnap túlmutasson a koronavírus problémáján, a tanárnő végül négy témakört jelölt ki a délutáni foglalkozásokra, ezek feldolgozásához pedig a forgatókönyv-alapú elemzést javasolja, ami egy játékos csoportfoglalkozás. Ez hasonlít az ötletbörze módszeréhez, de jelentős különbség a kettő között az, hogy míg az ötletbörze szavakat, fogalmakat gyűjt, addig a forgatókönyv-alapú elemzés eseményeket vonultat fel, azok variálását, láncolatát jeleníti meg. Olyan események mondatba foglalását várja itt a diákoktól, amelyek bekövetkezése több alternatív hatással is járhat, lehetnek valósak (már megtörtént események), de fiktívek is. „Mi a projektnap során azt fogjuk kérni minden csoporttól, hogy emeljék ki a négy legfontosabb gondolatot, eseményt az elemzésükből, majd ezeket állítsák fontossági sorrendbe, és írják fel az előre elkészített értékpiramisokba.” A reggeli csoportalakításkor megjelölt szerepek alapján kell itt új csoportokat alakítani (4A, 4B, 4C, 4D), mert így a délutáni feladatmegoldás során minden csoportban lesz olyan ember, aki a társadalmi-politikai, a gazdasági, az oktatási vagy az egészségügyi vonulattal foglalkozott délelőtt.

A négy tárgyalt kérdéskör: 1.) a felelős állampolgár; 2.) értékalapú társadalom kontra haszonelvű társadalom; 3.) a művésztársadalom túlélése; 4.) az egyén, mint a környezet, világ jobbá, élhetőbbé tevője.

A megoldások gúlája

Kezdeti lépésként a pedagógus ismerteti a módszer lényegét, majd a csoportok megkapják az előre elkészített, nekik szóló kérdést, továbbá csomagolópapírt és négy különböző színű filcet. Az ötletelésre 15 percet kapnak.

„Az idő lejárta után vigyük oda a csoportokhoz szintén előre kinyomtatva a feladatukhoz kapcsolódó kérést és az értékpiramis-sablont, ismertetve a következő lépést. Kérjük meg őket arra, hogy azzal a színnel írják rá az állításokat a piramisra, amilyennel a csomagolópapíron is megszületett. Miután elkészültek a piramisok, ragasszuk őket össze szabályos négyoldalú gúlaalakzatba, s olvassuk fel rétegenként felülről lefelé haladva a gúla oldalain található eseményeket, állításokat. Ha szerencsénk van (!), a tanulók eljutnak ahhoz a következtetéshez, hogy egy pozitív kép rajzolódik ki, ami a könnyebb túlélést, kilábalást, megoldást sejteti, s megvitathatjuk a csoporttal, hogy nevezhetjük-e megoldások gúlájának (piramisának) az elkészült alkotást. Ezután a zárójátékba hívjuk a csoportot (értékfolytonosság).”

A csoportfeladatok

A négy csoport feladatát itt terjedelmi okokból csak kivonatolva közöljük, teljes egészében megtalálható a www.vasarnap.com-on. Semmiképp ne hagyják ki, így kapnak teljes képet a délutáni foglalkozásokról!

1. Felelős állampolgárság: Gondold meg, mi történne, ha holnaptól mindazon felnőttek, akik bizonyítani tudják, hogy felelős polgárai az államnak (dolgoznak, nem szennyezik a környezetet, nincs káros szenvedélyük, nincs erőszakos cselekedet a rovásukon senki kárára), havi 30 euró állami jutalmat kapnának.
A kapcsolódó kérés a fogalmak hierarchiája kapcsán: Válasszátok ki és állítsátok fontossági sorrendbe azt a 4 állítást, eseményt, amely jutalmazás nélkül is meg kellene, hogy valósuljon! Válaszaitokat rögzítsétek az értékek piramisába!

2. Értékalapú kontra haszonelvű társadalom: Képzeld el, mi lenne, ha holnaptól minden olyan élelmiszert, terméket, szolgáltatást kivonnának a forgalomból, amely nem áll rendelkezésünkre országhatárokon belül, nem itt állították elő.
A kapcsolódó kérés: Határozd meg és rangsorold azt a 4 legfontosabb eseményt, állítást, amely a termelő/szolgáltató/kisiparos nézőpontját közvetíti! Válaszaitokat rögzítsétek az értékek piramisába!

3. A művésztársadalom túlélése: Mi történne, ha bevezetné a kormány, hogy holnaptól csak úgy kapják meg a művészvilág emberei a fizetésüket, ha cserében munkát vállalnak az egészségügyben?
A kapcsolódó kérés: Válaszd ki és rangsorold azt a 4 eseményt, állítást, mely a gerinces helytállást mozdítja elő! Válaszaitokat rögzítsétek az értékek piramisába!

4. Az egyéni felelősségvállalás a hétköznapok emberei által: Mi lenne, ha holnap arra ébrednél, hogy minden gondolatod, mely szebbé, élhetőbbé teszi a környezeted, bolygónkat, megvalósul?
A kapcsolódó kérés: Válasszátok ki azt a 4 négy eseményt, kijelentést, amit ti is tudnátok menedzselni, majd rendezzétek sorba aszerint, milyen sorrendben végeznétek a tevékenységeket! Válaszaitokat rögzítsétek az értékek piramisába!

Értékfolytonosság

A folytatásban egy gyakorlat következik Paul Ginnis Tanítási és tanulási receptkönyvéből, amelyet a tanárnő felajánlott a felhívásunkra beérkező legjobb segédanyag beküldőjének. A játék elején vezessük fel a témát, annak két végletes nézetével (most pl.: járványintézkedések indokoltsága), majd a résztvevőket kérjük arra, hogy egyesével foglaljanak helyet a skálán a két véglet között, és egy-egy mondattal indokolják döntésüket. A diákokat kérjük meg, hogy ne reagálják le senki véleményét.

Végül azzal a gondolattal lehet útnak engedni a tanulókat, hogy a sokszínűség és véleménykülönbségek ellenére (!) együtt tudtak dolgozni, és ez hatalmas eredmény, számos ilyen helyzetre számíthatnak az életben. „Egy olyan napnak a végén, amikor számtalan új munkaformával, feladattípussal, ismerettel találták szemben magukat, a diákok legfeljebb arról számolnak majd be egy kötelező kör végén, hogyan érzik magukat, s a sokadik válasz után előfordulhat, hogy ellaposodik a válaszok érdemi része. Félreértés ne essék, a nap összegzésére, zárására mindenképp igény van, ám ebben az esetben a diákoknak lehetőségként biztosítanám a napi élményeik megélésének elmondását, s inkább a pedagógusra hárítanám ezt a feladatot. A magyarázatom ehhez rendkívül egyszerű, és bízom benne, hogy elfogadható: rendszerben gondolkodni nem lehet megtanulni egy nap alatt.” A tanárnő azt javasolja, hogy a szóbeli reflexiókra egy-két hét elteltével kétszer 45 perces foglalkozás során kellene visszatérni.

A feladatlapok teljes tartalmát megtalálják a www.vasarnap.com-on!

Felhívás kreatív pedagógusoknak!

Tegye közkinccsé szaktudása egy (vagy több) darabját! Van egy jó ötlete, hogyan lehet könnyen elmagyarázni a törteket vagy a pH-értéket, bemutatni a papucsállatkát, rávilágítani Petőfi vagy épp a kortársak költészetének lényegére? Újszerű témákat újszerű módokon közelít meg? Küldje el a vasarnap@vasarnap.com címre, s mi helyet adunk neki a lapban.

Alkossa velünk a Vasárnap-tudásbázist! A 2020. október 1-ig beérkezett anyagokat folyamatosan közzétesszük a www.vasarnap.com oldalon is. A beküldők között Király Cseri Ilona jóvoltából kisorsoljuk Paul Ginnis Tanítási és tanulási receptkönyvét!

Ezúton is köszönjük Király Cseri Ilonának, hogy rendelkezésünkre bocsátotta tanulmányát, benne a rendszergondolkodásra nevelő projektnap leírásával.

Forgatókönyv alapú elemzések csoportfeladatai

Felelős állampolgárság: Az emberek szabad akaratukból cselekszenek, hoznak döntéseket. Vannak, akik dolgozni járnak, míg mások lopnak; vannak, akik becsülik a családjukat, míg mások gyötrik a szeretteiket; vannak, akik értékelik az elvégzett munkát, míg mások sanyargatják a beosztottjaikat; vannak, akik tanulnak a jobb életszínvonal elérésének reményében, míg mások elpazarolják az ifjúságukat; vannak, akik megtakarításokkal gondolnak a jövőjükre, míg mások élvezeti cikkekre költve herdálják vagyonukat; vannak, akik tudatosítják, hogy a járvány nem csak magánügy, míg mások ügyet sem vetve erre, mozognak továbbra is szabadon; vannak, akik óvják a környezetet, hiszen saját életterük lesz ezáltal szebb, míg mások után kő kövön nem marad. Gondold meg, mi történne, ha: Holnaptól mindazon felnőttek, akik bizonyítani tudják, hogy felelős polgárai az államnak (dolgoznak, nem szennyezik a környezetet, nincs káros szenvedélyük, nincs erőszakos cselekedet a rovásukon senki kárára) havi 30 euró állami jutalmat kapnának.
A hozzá kapcsolódó kérés a fogalmak hierarchiája kapcsán: Válasszátok ki és állítsátok fontossági sorrendbe azt a 4 állítást, eseményt, amely a jutalmazás nélkül is meg kellene, hogy valósuljon! Válaszaitokat rögzítsétek az értékek piramisába!

Értékalapú kontra haszonelvű társadalom: Képzeld el, hogy az utóbbi éveket beárnyékolta a kapzsiság, irigység, magamutogatás. Amint megszereztél valamit, máris érzeted, hogy ettől jobbat is kaphatsz, vártad az új modellt cipőből, telefonból, konyhai robotgépből, autóból, nyaralásból. Minél nagyobb volt a sóvárgás, felhajtás körülötte, annál nagyobb űr is keletkezett a megszerzésével, s egy idő után már semmi nem volt elég jó. Ebben a járványhelyzetben viszont minden ország azon munkálkodik, hogy talpra állítsa a saját gazdaságát. Mi lenne, ha: Holnaptól minden olyan élelmiszert, terméket, szolgáltatást kivonnának a forgalomból, amely nem Szlovákiában termelődött, készült kizárólag hazai alapanyagokból, illetve áll rendelkezésünkre országhatárokon belül.
A hozzá kapcsolódó kérés a fogalmak hierarchiája kapcsán: Határozd meg és rangsorold azt a 4 legfontosabb eseményt, állítást, melyek a termelő/szolgáltató/kisiparos nézőpontját közvetítik! Válaszaitokat rögzítsétek az értékek piramisába!

A művésztársadalom túlélése, válaszút elé állítása az „életben maradásukért”: A járványhelyzet idején nagyon sokan elvesztették állásukat vagy jövedelmüket kisvállalkozóként. Természetesen mindig vannak „jóakaratú” megmondóemberek, akik rögtön kész tervekkel álltak elő arra vonatkozóan, hogyan lehetne pótolni a kiesést, hogy kellett volna élni eddig, hogy ezután se kelljen jajgatni. Mi történne, ha bevezetné a kormány, hogy: Holnaptól csak úgy kapják meg a művészvilág emberei a fizetésüket, ha cserében munkát vállalnak az egészségügyben.
A hozzá kapcsolódó kérés a fogalmak hierarchiája kapcsán: Válaszd ki és rangsorold azt a 4 eseményt, állítást, mely a gerinces helytállást mozdítja elő! Válaszaitokat rögzítsétek az értékek piramisába!

Az egyéni felelősségvállalás a hétköznapok emberei által: Egy közösségi portálon olvastam a következőt: „Még nem pusztított el a Föld, de hazaküldött gondolkodni!” Az otthon töltött napok olyan folyamatokat indítottak el, amelyek már kiveszni látszottak az emberiségből: érzékenyebbek lettünk a segíteni-, jobbítani-, tenniakarásra, figyelmesebbek vagyunk a családunkkal, az idősekkel, a rászorulókkal, a kistermelőkkel, a környezetünkkel. Átértékeltük a fogyasztási szokásainkat, jobban odafigyelünk az igazán értékes és a haszontalan dolgok vásárlására, tudatosabban gondolkodunk a jövőtervezés kapcsán. Mi lenne, ha: Holnap reggel arra ébrednél, hogy minden gondolatod, mely szebbé, élhetőbbé teszi a környezeted, bolygónkat, megvalósul.

A hozzá kapcsolódó kérdés a fogalmak hierarchiája kapcsán: Válasszátok ki azt a 4 eseményt, kijelentést, amit ti is tudnátok menedzselni, majd rendezzétek sorba aszerint, milyen sorrendben végeznétek a tevékenységeket! Válaszaitokat rögzítsétek az értékek piramisába!

*

Értékfolytonosság

Ezt a gyakorlatot Paul Ginnis Tanítási és tanulási receptkönyvéből választottam. A diákok ismereteket gyűjtenek a délelőtt folyamán, miközben tisztában vannak vele, hogy mindenki eltérő tapasztalatokkal, tájékozottsággal indul a napnak. Csapatban dolgoznak, számos stratégiát alkalmaznak csapattagként, a közös munkájukat mutatják be. Délután közös nevezőre jutnak az értékek tekintetében előbb csoportonként, majd szemrevételezik, véleményezik, de valamelyest elfogadják a megoldások gúláját – azaz azonosulnak, idomulnak egy vezérfonalhoz, amely tartalmazza az ő befektetett munkájukat, tudásukat, véleményüket is. Majd jön ez a játék, és körülbelül felborul minden, mindannyian máshol helyezkednek el a térben, zsinór mentén, más távolságokban a két véglettől. Amikor ezzel szembesítjük őket, joggal kérdezhetik, hogy akkor mire volt jó ez az egész nap. Mit értünk el vele? Talán felmerül bennük az, hogy nem csináltak jól valamit, vagy nem értették meg a folyamat lényegét. Nyugtassuk meg a résztvevőket, hogy ez teljesen természetes. Ezen sokszínűség és véleménykülönbségek ellenére (!) együtt tudtak dolgozni, létre tudtak hozni olyan közös alkotásokat, melyekbe mindannyian a saját énjüket tették bele úgy, hogy közben tolerálták mások véleményét, elfogadták az ötleteiket, egészséges kritikával éltek, átértékelték a saját hozzáállásukat, tiszteletben tartották a közös döntéseket. Ez hatalmas dolog, hiszen nagyon sokszor kell életünk során együtt dolgozni másokkal akkor is, ha más értékeket képviselünk, más véleményen vagyunk. Ezekkel a gondolatokkal engedjük útjukra diákjainkat, és kérjük meg őket, hogy a kiküldött kérdőíven értékeljék legjobb tudásuk szerint, élményeik alapján a projektnapot.

A gyakorlat során a gondolkodást, az érzelmi intelligenciát, a függetlenséget, a kommunikációs képességeket, a véleménynyilvánítás szabadságát kívánjuk fejleszteni. A játék elején vezessük fel a szóban forgó témát, és körvonalazzuk a két szemben álló nézetet úgy, hogy az egyik nézetet a zsinór egyik végénél, másikat az ellenkező végénél mondjuk el határozottan. (Pl.: A koronavírus ügye sokkal jobban fel lett fújva, mint amennyire szükséges volt, és ezáltal óriási kiesések keletkeztek a gazdaságban. Rá kellett volna bízni az emberekre, hogyan viselkedjenek a járvány idején. Kontra: Örülök annak, hogy az emberi életet jobban védték, mint a gazdaságot. Szorgalommal, munkával, segítséggel talpra tudunk majd állni, és gyorsan kilábalunk a keletkezett válságból. Jó, hogy kiütköztek a társadalmi problémák is, így most ezekre tudunk megoldást találni.) Megkérjük a résztvevőket, hogy egyesével foglaljanak helyet a skálán a két véglet között, és egy-egy mondattal indokolják döntésüket. A közönséget kérjük, hogy ne reagálják le senki véleményét – tehát nincs se helyeslés, se rosszallás. Ha van olyan résztvevő, aki nem szeretne beszélni, nyilatkozni, őt arra kérjük, hogy álljon be olyan ember elé, akinek leginkább egyetért a véleményével (Ginnis, 2018).

A projektnap tervezett menete, időbeosztása