Így látják a tanárok: Iskolapad kontra digitális oktatás

Az e-learningnek (online tanulásnak) nagy előnye a diák számára, hogy saját időbeosztás alapján tanulhat. A tanárnak pedig lehetősége nyílik színesebbé tenni a megszokott munkáját. Ez az általános tapasztalat. És mi minden még? Gyakorló pedagógusok mondják el az IKT-eszközökkel (információ és kommunikációs technológiák, mint az interaktív tábla használata, a Facebookon való kommunikáció, videóchat – a szerk. megj.) támogatott tanulás és tanítás előnyeit, hátrányait.

Csölle Stefánia magyar–történelem szakos tanár,

Alsóbodoki Magán-szakközépiskola

Az IKT használata korábban is fontos kiegészítője volt a tanítási stílusomnak, de most meghatározóvá tette mindennapjaimat, és az iskolai kapcsolattartás elsődleges formájává lett. Megválaszthattuk, milyen formában tesszük: telefonos beszélgetések, SMS-váltások, Messenger-üzenetek egyénileg és csoportokban is, e-mailes levelezések… Az első két hét bizonytalan időszaka valóban a kölcsönös hajlandóságon múlott, amit a pedagógiai háromszög résztvevői – tanár, diák, szülő – mind éreztünk. Sok izgalommal teli várokozás követte az efféle kérdéseket: Lefényképeztétek az oldalakat azoknak, akik nem vittétek haza a tankönyvet? Vajon az a szülő is elolvasta az igazgató kör-e-mailjét, aki semmit sem jelzett vissza, és a fia sem csatalakozott az osztályfőnöki óraként tartott videóhíváshoz?

Aztán egyre érezhetőbbé vált, hogy a legnagyobb kérdés: az adott gyerek hosszú távon a megváltozott feltételek mellett tényleg „tanulni vágyó”?

A saját munkámba fektetett energia körforgása szintén új mederbe került. Volt, ami holtágba torkollott, mert a külön kérésre beiktatott csoportos műelemző videóbeszélgetés helyett a „tanulni vágyó” automata porszívót vásárolt, amit az óra végére beérve fel is mutatott. Volt, ami felélesztette a terméketlen partokat, mert a félévkor még négyes bizonyítványú diákokat mintaértékű tanulásra ösztökélte.

A szervezési és módszertani utasítások, javaslatok tömkelege a konferenciabeszélgetések döntéseivel kavarogva sok dokumentációt eredményezett, ami tetemes időt vett el a lényegtől, hogy tanítsunk, online órát tartsunk és eljuttassuk a diákokhoz a kijavított feladataikat, beszámolóikat, jegyzeteiket… mert várták, és érteni szerették volna, miért érdemlik az adott minősítést, pontszámot, hogy van helyesen az általuk adott hibás válasz.

A közösségbe tartozás hatalmas lelki mozgatóerővel bír, és ez a jelenlétekben és tettekben érzékelhető emberi energia. Képes távolról összekötni és táplálni, de helyben születik és személyes élményekből nyer erőt. A mi iskolaközösségünk egybetartott a távoktatás idején, és kölcsönösen formálódtunk.

Kacsinecz Szilvia földrajz–biológia szakos tanár,

Nagyboldogasszony Iskolaközpont, Gúta

Iskolánk úgy döntött, hogy az online oktatást a Clasroom platform segítségével oldja meg. Jól áttekinthető, könnyen kezelhető, a gyerekek is viszonylag gyorsan elsajátították a használatát. Ezen keresztül kapták az írásos feladatokat és tananyagot, valamint tesztfeladatokat, videókat, applikációkat továbbítottunk itt nekik. Ők pedig ide töltötték fel az elkészített feladataikat.

Emellett természetesen fontosnak tartottuk a gyerekekkel való szóbeli kommunikációt is, amit a Zoom, Skype, Messenger, Viber segítségével oldottunk meg – kinek melyik volt jobban elérhető. Mivel ez a generáció a számítógép, az okostelefon közelségében nő fel, így az esetleges akadályokat könnyen vették. Nagyon tetszett nekik a különböző applikációk használata, az órákon leginkább a learningappsot használtam, nagyon szerették a gyerekek. Nagy segítségünkre voltak az okostankönyvek, ahol a tananyagok mellett sok kis videó is megtalálható, ezáltal érthetőbb a tanulnivaló. A szlovákórákon a napi kommunikációra fektettem a hangsúlyt, de itt is helyet kaptak különféle internetes és kreatív feladatok is.

Peternai Zsuzsa angol–pedagógia szakos tanár, igazgató,

Érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium

Mondhatni, hogy hirtelen szakadt ránk az online oktatás, de mégsem állítunk igazat. Évek óta fokozódik a nyomás, hogy vezessük be az iskolákba a különféle elektronikus appok használatát, informatizáljuk a tanórák vezetését, stb. Csak eddig becsületesen hárítottunk, tologattuk ide-oda, és kerülgettük, mint macska a forró kását.

Az iskolák bezárását követő első napokban az internetet elözönlötték a mindenféle online oktatási applikációk, rendszerek, újítások, segédanyagok, majd jöttek a cégek ajánlatai, hogy a bezárás idejére ingyenessé teszik oktatási termékeiket. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a sok-sok információban.

Jó volt ez az időszak a sok elmélet helyett az ún. soft skillsek (puha készségek) gyakorlására (csapatmunka-készség, kommunikáció, motiválhatóság, flexibilitás), amelyek sokkal fontosabbak a munkaerőpiacon, mint maga a tárgyi tudás.

E-Twinning(európai iskolák közössége)-nagykövetként most jutott időm arra, hogy igazán kreatív feladatokat találjak ki. Nagyon jópofa dolgok születtek, volt külön karanténos csoportunk, ahol megosztottuk tapasztalatainkat, tippeket kaptunk-adtunk egymásnak. Tanárként több online kurzuson is részt vettem. Volt, amelyik mindössze egyórás volt, de több héten keresztül húzódók is, tartalomtól és igényességtől függően.

Pócs Krisztina magyar–történelem szakos tanár,

Kürti Alapiskola

Igyekeztünk megbirkózni az új helyzettel, amelyre nem voltunk felkészülve. Oktató videókat készítettünk, naponta tartottuk a kapcsolatot a diákokkal. Legtöbbször egyesével, ugyanis az internetlefedettség nagyon gyenge, és a diákok felszereltségére is figyelmet kellett fordítani. Történelemből kreatív, érdekes feladatok megoldására ösztönöztem a diákokat, amelyekből fantasztikus alkotások készültek. A tanulók elmondásuk alapján élvezték a feladatokat, legtöbbször a család is bekapcsolódott.

Minden fórumot kihasználtunk, informatikus kolléganőnk vezetésével új programokkal ismerkedtünk meg, de több oktatóvideót saját magunk készítettünk. Online még tollbamondást is írtunk magyar nyelvből.

Tapasztalatom szerint a kevésbé „hangos” tanulók az osztályban az online tanítás során megnyíltak, és sokkal jobban teljesítettek, mint az osztályban. Jobban lehetett velük kommunikálni, nem nyomták el őket az erősebb jellemű gyerekek.

Radics Rudolf doktorandusz, a magyar nyelv és irodalom oktatáselmélete,

Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara

Közhelyesen hangzik – bár hozzá kell tennem, hogy minden közhelyben van egy kis igazság – de a tanítási-tanulási folyamatban a pedagógus szerepe összetett. Az elmúlt hónapok távlatából pedig úgy tűnik, hogy ez a szerepkör, mintha egy árnyalattal még összetettebbé vált volna. Tudniillik, a digitális oktatásra való gyors átállás nem kis kihívás elé állította az oktatási színtér résztvevőit, azaz a tanárokat és a diákokat egyaránt.

A járványhelyzetre való tekintettel szemináriumaim a digitális tanterembe költöztek. Szerencsére az egyetemen számos módszertani technikát sikerült elsajátítanom, amelyek közül több is hatékonynak bizonyult az online tanítás során. Ezek a módszertani fortélyok pedig igazán jól jöttek például az Innovációs módszerek az irodalomoktatásban című kurzuson, ahol a pedagógusjelölteknek lehetőségük nyílt élesben is kipróbálni a különféle, online platformon is elérhető alkalmazásokat. Hagyományos tantermi keretek között talán nem került volna sor Bodor Ádám Verhovina madarai című művének interaktív képregénnyé való formálására, vagy Tóth Krisztina, Csabai László, Cserna-Szabó András néhány választott művének digitális térben való újragondolására sem. Ez az időszak nem csak a módszertani eszköztárunk innovációjához járult hozzá, hanem ahhoz is, hogy megismerjük a saját határainkat és tűrőképességünket. Tanúbizonyságot tettünk arról, hogy akár egy ilyen rendkívüli helyzetben is képesek vagyunk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek között a tanulók jól érzik magukat, sőt mi is a legjobbat hozhatjuk ki magunkból.

Benkő Tímea pedagógus

A teljes írás a VasárnapLélek mellékletben jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene