Még drágább az élelmiszered

Azt, hogy az élelmiszerboltokban egyre kevesebb áruért egyre többet fizetünk, szinte havonta elmondhatjuk, de most talán még inkább. Hol a túl sok eső, hol az aszály, hol valami rejtélyes kártevő vagy betegség, máskor gazdasági válság, vagy az idénymunkások hiánya emeli az árakat, és most mindezekhez társult a vírushelyzet is. Ok a drágulásra mindig akad, aminek pedig egyszer felment az ára, annak ritkán szokott az eredeti értékre visszazuhanni. Ez a tény főleg az egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan növekvő bérekkel összehasonlítva érdekes, mert így az is kiderül, hogy Szlovákia lakosai a keresetük egyötödét költik élelmiszerre, míg az Európai Unió nyugati tagállamaiban csupán 10–12 százalékát. Három éve még mi is 15 százaléknál tartottunk, de mivel az árak évente átlagosan két százalékkal emelkednek, lassan, de biztosan ott tartunk, hogy a keresetünk jelentős részét megesszük.

Sem eső, sem idénymunkás

A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint éves összehasonlításban öt százalékkal növekedett az élelmiszerek ára. Ennek az elemzések szerint nem csak a fokozott kereslet az oka, hanem a szállítások körüli bonyodalmak, az idénymunkások hiánya és nem utolsósorban a szélsőséges időjárás is. Eva Sadovská gazdasági elemző szerint a koronavírus-járvány tavaszi tetőzése idején idénymunkások kiutazását is például Olasz-, Spanyol- vagy Görögországba. „Több százezer munkavállalóról beszélünk, akik közül sokan később, a határok megnyitását követően sem utaztak ki, mert tartottak a betegségtől. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság a járvány idején sem állt le, ennek köszönhetően sikerült élelmiszerrel ellátni a lakosságot, de mindkét ágazat óriási nehézségekkel küzdött, ez tükröződik az árak emelkedésében” – magyarázza a szakember.

A nehézségek közé sorolhatjuk a már évente visszatérő tavaszi és kora nyári aszályt, majd a kiadós, hosszan tartó esőzést akkor, amikor már semminek nem használ, inkább a betakarítást akadályozza. Idén tavasszal a fagy is tarolt a gyümölcsösökben, nyár végén pedig sok helyen a jég szüretelt a szőlőskertekben.

Citrom, narancs, hagyma és káposzta

Ilyen mindig volt, de most évről-évre ismétlődik, és ha bizonyos terményeket külföldről kell behoznunk, az természetesen növeli az árakat. „Hasonló gondokkal küzdenek külföldön is a gazdák, ezért drágább például a déligyümölcs vagy egyes zöldségfajták. A tavaszi karantén idején például drasztikusan megnövekedett a citrom, a mandarin és a narancs, de a hagyma, a fokhagyma, a répa és a káposzta ára is. Ezek mind magas vitamintartalmú élelmiszerek, érthető, hogy járvány idején nő irántuk a kereslet. A fokozott keresletet pedig a szállítási nehézségek miatt sem volt könnyű kielégíteni, többet kellett fizetni a fuvarozóknak, és ez végeredményben mind-mind megmutatkozik az árakon” – fejti ki Sadovská

Az árszabás szempontjából az sem mellékes, mennyibe kerül a tulajdonosnak az üzlet fenntartása, és manapság ez is sokkal több, mint március előtt volt. Rendszeresen kell fertőtleníteni, gondoskodni az alkalmazottak és vevők biztonságáról, ez plusz pénzbe kerül, és nem minden kereskedő gondolkodik úgy, hogy a megnövekedett forgalom bőven kárpótolta. Mert a forgalom hatványozottan növekedett, március 5-től, a vészhelyzet kezdetétől húsvétig, azaz április 10-ig olyan szorgalmasan vásároltunk élelmiszert, ahogy más években csak a karácsonyt megelőző hetekben szoktunk. Nemcsak mert féltünk, hogy majd valamit nem lehet kapni, hanem amiatt is, hogy a home office és a bezárt iskolák miatt sokkal többen főztek otthon.

Rászoktunk az online vásárlásra

Április vége felé és májusban már érzékelhető volt, hogy az emberek nem vesznek meg mindent, amit látnak, vagy amiből épp kevesebbet látnak a polcokon. „Sokan rájöttek, mennyi minden ment tönkre a felhalmozott termékekből, és elkezdték tervezni a bevásárlásaikat. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a vásárlók meggyőződtek arról, az áruellátás folyamatos, és ha időnként ki is esik egy-egy árucikk, néhány napon belül pótoljuk, de az is, hogy biztonsági okokból nem jártak boltba naponta” – mondja Pavol Konštiak, a Kereskedők Szövetségének (Zväz obchodu) alelnöke.

Ugyancsak biztonsági és kényelmi okokból sokan átálltak az online vásárlásra, és miután megtapasztalták az előnyeit, maradtak is mellette. Az árak itt sem alacsonyabbak, de a parkolásért nem kell fizetni, az ember időt, fáradságot és pénzt is megtakarít, mert csak azt veszi meg, amit otthon meggondoltan kiválaszt, és nem azt, ami a polcokon kelleti magát. A fiatalabb generációnál ez a vásárlási szokás feltehetően maradandó lesz, elsősorban az üdítők és tartós élelmiszerek esetében, mert húst, zöldséget, gyümölcsöt még mindig úgy érdemes vásárolni, ha látjuk is, miért adjuk a pénzt.

Bármi drágul, az élelmiszer is

Főleg, hogy a legnagyobb mértékben épp ezek ára emelkedett, a húsé 26,8, a zöldségé 11 százalékkal tavalyhoz képest! Közben lassan, de biztosan emelkedik a rizs és a liszt ára is – előbbié, mert Ázsiában túl sok volt az eső, utóbbié, mert nálunk túl kevés. Ha pedig a liszt drágul, akkor drágább lesz a kenyér és a pékáru is, a gabonaárak növekedése magával hozza a hús, a tojás és a tej drágulását, és akkor még nem beszéltünk a klímaváltozás miatt veszélyeztetett kávé- és kakaóültetvényekről vagy a tengeri halakról.

Nem kell ahhoz közgazdásznak, se jövőkutatónak lenni, hogy belássuk, az élelmiszerárak folyton növekedni fognak. A föld lakossága egyre gyarapszik, a természetes környezetünket az ipari termeléssel és a fogyasztói életmóddal tönkretettük, a megmaradt javak értéke ezért lesz egyre nagyobb. Bármi, bármikor lesz elérhetetlenebb és drágább – legyen az kőolaj vagy ivóvíz –, végsősoron mindig az élelmiszerek árát fogja növelni, mert azokat fel is kell dolgozni, el is kell szállítani. Enyhe árcsökkenésekre a bérek esése és a növekvő munkanélküliség okozta kisebb kereslet miatt számíthatunk, de csak átmenetileg, hosszú távon arra kell berendezkednünk, hogy a keresetünk negyedét, harmadát fogjuk élelmiszerre költeni. De ebből is profitálhatunk, mert így a kényszer talán rávisz, hogy jobban meggondoljuk, miből mennyit veszünk, mit dobunk ki, és kevesebbet költünk felesleges ruhákra, cipőkre, a legújabb kütyükre. Már ha nem épp az evésen akarunk spórolni, és így csökkenteni a karantén idején felszedett kilókat.

Mennyit költünk élelmiszerre a fizetésünkből?

Szlovákia – 19 százalék

Csehország – 16 százalék

Magyarország – 17,5 százalék

Lengyelország – 16,5 százalék

Nagy-Britannia – 8 százalék

Románia – 28 százalék

EU-átlag – 12 százalék

(Forrás: Eurostat)

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 37. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene