Távoktató: Gondolatébresztés a projektnaphoz

A Vasárnap legutóbbi számában vázoltuk a rendszergondolkodás és a projektoktatás lényegét, hogy ezúttal már gyakorlati módszertani segédanyaggal szolgálhassunk az ötletadó, Király Cseri Ilona tanárnő jóvoltából. Sorozatunk célja, hogy a távoktatástól, a rendkívüli tanulási és tanítási helyzetektől terhelt tanároknak, szülőknek és gyerekeknek ötleteket, módszereket, izgalmas ismereteket és ismeretátadási lehetőségeket adjunk.

Téma, célok, tervezés

A téma éppen aktuális: a projektnapot a jelenleg fennálló koronavírus okozta járványhelyzet köré szervezi, és az azzal kapcsolatos tudnivalók, ismeretek, tapasztalatok feldolgozására, összegzésére szánja. A témát olyan játékos elemekbe bújtatja, amelyek a rendszergondolkodást és a kreatív gondolkodást segítik. Mint tanulmányában jelzi, ezeket a feladatokat nemcsak e téma kapcsán tudjuk felhasználni, hanem bármely más komplex gondolkodásra késztető téma esetében.

Közvetlen célja, hogy számos kiragadott cikk, hír mentén megvilágítsa a járványhelyzet megannyi oldalát. Foglalkozik a társadalmi, politikai, gazdasági, egészségügyi, oktatási, művészeti vonulattal is. Közvetett cél pedig a rendszergondolkodással való ismerkedés. Célszerű 16 fős gimnáziumi (3., 4. évfolyam) csoporttal dolgozni. A projektnap egy tágasabb osztályteremben is megvalósítható, különös eszközöket nem igényel. A tervezésnél figyelembe kell venni az érintettséget, jelezni kell, hogy a diákoknak a program egészén részt kell venniük. A témavezetőnek mindent előre el kell készítenie (mappákba vagy online), megfelelő termet érdemes választani, ahol semmilyen zaj nem zavarja meg a munkát, és csoportmunkára is alkalmasan elrendezni a székeket. A ráhangolódást követően délelőtt négy feladaton dolgoznak a diákok (1 feladat/1 csoport), melyet aztán be is mutatnak egymásnak, majd délután egy komplexebb feladatrész várja őket – ezeket a Vasárnap következő számaiban tesszük majd közzé.

Ráhangolódás

Az első óra a napindítás és a ráhangolódás jegyében telik. A résztvevők üdvözlését követően a játékba invitálás következik, méghozzá egy akasztófajátékkal, amelynek a megfejtése a koronavírus lesz. Ezután a foglalkozásvezető szóban összeszedi azokat az információkat, amelyekről a vírus kapcsán hallhattunk: általános jellemzők, pontos megnevezés, terjedésének sajátosságai. Miután ez megtörtént, a foglalkozást vezető pedagógus ismerteti a projektnap menetét, majd véletlenszerű négyfős csoportokat alkot a résztvevőkből, és csoportokon belül kijelöl négy szerepet (A, B, C, D).

Kezdődhet a foglalkozás akár zenehallgatással is: olyan zeneszámok hangzanának el, amelyek a járványügy kapcsán, idején születtek (pl: Szemenyei János, Horgas Ádám: Kis suttogás a YouTube-on).

Papírtépkedéses játék

A rendszergondolkodást is célozza ez a ráhangoló. Cél: a résztvevők különbséget tegyenek a hallás és a figyelem között. Várható eredmény: tudatosabb odafigyelés arra, hogy ugyanazt az üzenetet/történést milyen sokféleképpen lehet értelmezni. Tanulási folyamat: közös képet alkotni egy komplex rendszerről. Időtartam: 10 perc. Kellékek: 2 darab papírlap/fő.

Útmutatás a játékhoz: a) csak azután kezdjük a játékot, hogy mindenkinél van már egy papírlap; b) a szabályok: nem szabad beszélni és csukott szemmel kell elvégezni a feladatot; c) követni kell a facilitátor (avagy foglalkozásvezető) utasításait; d) a cél megnevezése: készítsen mindenki ugyanolyan alakzatot a papírból; e) a facilitátor (a mi esetünkben a tanár) lassan és érthetően felolvassa a következő utasítást:

Hajtsátok félbe a papírt, és tépjétek le a jobb alsó sarkát! (Kis szünet után folytatja.) Hajtsátok félbe ismét a papírt, és tépjétek le a jobb felső sarkát! Megint hajtsátok félbe a papírt, és tépjétek le a bal alsó sarkát! Nyissátok ki a szemeteket, hajtogassátok szét a papírt, és tartsátok fel, hogy a csoport minden tagja lássa!

Ekkor mindannyian megnézik egymás műveit, majd a négyfős csoportok elvonulnak egy-egy asztalhoz. Megkérjük őket, hogy a következők szerint járjanak el: jelöljenek ki csoportonként egy főt facilitátornak, a többiek hallgatók lesznek, akik hátat fordítanak az utasításokat adó személynek. Az utasítást adónak nem kell ugyanazokat a feladatokat adnia, mint az előző körben, a lényeg, hogy legalább három lépést hajtasson végre, lépésenként egy hajtással és tépéssel. A gyakorlat végrehajtása után kérjük meg a diákokat papírjaik összehasonlítására (a legtöbb különböző lesz).

A játék megbeszélése: kérjük meg a diákokat, hogy mondják el tapasztalataikat, illetve fogalmazzák meg, miért kaptak ugyanazon utasítások ellenére különböző alakzatokat. Figyeljünk arra, hogyan jellemzik megfigyelési készségeiket, mit gondolnak a hatásos kommunikációról; változott volna-e a helyzet, ha tehetnek fel kérdéseket, stb. Foglaljuk össze a játék lényegét, és formáljuk a projektnapunk képére: elmondhatjuk, hogy az elmúlt hónapokban mindenkit ugyanaz a vírus fenyegetett, mindenki számára elérhetőek voltak a híradások, tények, mindannyian éreztük a saját bőrünkön a járványügyi intézkedéseket, mégis mindenki más élethelyzetből, más hozzáállással, eltérő körülmények között, különböző fókuszokat kijelölve stb. élte meg az elmúlt időszakot, és emiatt ahányan vagyunk, mind másképp láttuk a vírus okozta változást. Ugyanakkor ez a játék megtanít arra is, hogy világosan kell kommunikálnunk, hogy ne értsék félre a mondanivalónkat, s ha odafordulunk valaki felé, akkor azt tegyük figyelmes hallgatással, ne csak felszínesen. Ezen készségeink révén javulnak rendszergondolkodási képességeink és a csapatban való tanulási képességünk is. (Linda Booth Sweeney és Dennis Meadows Rendszergondolkodás játékosan. Gyakorlatok a tanulás és a rendszergondolkodás fejlesztésére című, magyarul 2015-ben megjelent könyve alapján.)

Izgalmas csoportmunka

A ráhangolódást követően a foglalkozásvezető felvezeti a délelőtti feladatokat, kiosztja az ezek leírását tartalmazó borítékokat. A tanár – segítő szerepbe helyezkedve – minden asztalhoz odamegy, miután a csapatok elolvasták és értelmezték a feladatot, hogy a felmerülő kérdésekre válaszoljon, majd megkezdődhet a munka.

Hogy konkrétan milyen feladatok következnek, és ezekből milyen kimenetelre számít dolgozatában Király Cseri Ilona, a Vasárnap következő számából kiderül.

Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.

Weöres Sándor

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 36. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene