A VeresWalóság – Csilimadár

-vasárnap

A fűszerpaprika része életünknek, ha akarjuk, ha nem. Ha fogyasztjuk, azért, de sokszor úgy is megkínálnak, hiszen ezt diktálja az illem.

Az illem nagy diktátor, egyes helyeken ráadásul úgy kérdezik, hogy Erős Pistát kérsz-e, vagy csilipaprikát (esetleg csilipapricskát). Sosem értettem azokat, akik először a fent említett néven futó sós egyen-masszát rakják a tányérukba, és arra szedik rá a levest. Ilyenek csinálják úgy a kávét, hogy a leforrázandó kávéhoz már előre odaszórják a cukrot is, és egyszerre öntik le. Az ember először megkóstolja, ami a tányérjába vagy a poharába kerül, aztán eldönti, kell-e bele még valami.

De a lényeg nem ez, hanem hogy minden paprikának más íze van. Minden csilipapricskának más íze van, fajtájuktól függően. Más az ízük frissen leszedve és ételbe téve, más szárított állapotban. Mindegyik egy külön személyiség.

 

Ezen a képen a 2020-as csilipaprika-termést termelik ki egy autóból Indiában, az Ahmadabád melletti Shertha faluban. Ez ugyebár Gudzsarát állam, úgyhogy nézzük is meg, mit ír Baktay Ervin nagy India-monográfiájában Gudzsarátról, hiszen nemrég járt ott, pontosabban az 1920-as évek végén. Ahmadabádot az akkori India szellemi központjának nevezi, hiszen itt, egy kis folyóparti telepen élt Mahátma Gándhi. Baktay fel is kereste őt otthonában. Elbeszélgetnek az Új India mozgalomról, meg a világpolitikáról, majd Baktay arról mesél, hogy a magyarok, bár nemrég még egy Ausztria-Magyarország nevű államban éltek, nem német anyanyelvűek, ráadásul Ázsiából származnak. Gandhi végül megkéri Baktayt, hogy maradjon a telepén pár napig. „Fél hatkor van a reggeli. Mint vendég, Gándhi házánál étkezem, a telep vezető tagjainak társaságában. Még félhomály terül a házra, amikor a hosszú tornácra lépek. Első pillanatban alig veszem észre azt a fehér leples alakot, aki a konyhaajtó előtt ül egy asztal mellett. Csak amikor jobban szemügyre veszem, ismerem föl Gándhit. Káposztafejeket vág apró szeletekre. Olyan alázatos odaadással, teljes meggyőződéssel végzi ezt az igénytelen munkát, mint mindent, amit tesz. Semminő munkát nem talál méltatlannak vagy alantasnak.”

 

Hanem a kitermelő által éppen kihajított paprikák madárszerűen kezdtek viselkedni, ahogy a képen is látszik. A kitermelő kézmozdulata szintén olyan, mintha egy madarat engedne el. Talán el is repültek, mint a soha vissza nem térő alkalom.

 

Kép: TASR

Kizárólag online felületünkön elérhető Vasárnap-tartalom

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?