Hogyan (ne) írjunk diplomadolgozatot?

s

Plágiumvádakból nincs hiány az elmúlt időszakban, ebből kifolyólag rossz példákból sem. A jó út keresésére indultunk hát, érintetteket kérdeztünk, hogyan lehet böcsülettel fokozatot és oklevelet szerezni.

A záródolgozat megírása a felsőfokú tanulmányok utolsó nagy kihívása, de jó esetben az egész képzés felkészülés erre, és a helyzet élesedésekor is vannak segítők és támaszok, meg persze ellenőrzőpontok is. Négy szempontból adunk rálátást a korrekt szakdolgozatírás mikéntjeire.

Kezdeti lépések

„A tudományos igényű dolgozatoknak megvannak a saját kritériumaik, ezek tudományterületenként valamennyire eltérőek, minden dolgozat vonatkozásában érvényes azonban, hogy érvelő típusú szövegről van szó, hogy a dolgozatban szereplő állításokat a dolgozat témájának szakirodalmára vonatkozó érvekkel és/vagy valamilyen kutatással kell alátámasztani, s hogy a dolgozat szerkezete szigorúan kötött” – adja meg a rövid meghatározást Bárczi Zsófia, a nyitrai Közép-európai Tudományok Karának dékánja. Ezt szokták tisztázni a szakdolgozatírásra készülő hallgatókkal az első konzultációkon, lehetőleg már a témára vonatkoztatva. „Jó esetben a hallgató konkrét témajavaslattal jön, ilyenkor megvitatjuk, hogy reális-e az elképzelése, illetve az oktató szempontjából azt, hogy tudja-e vállalni a konzulens szerepét, ért-e az adott témához. A témaválasztás a szakdolgozatírás sarokköve, mert a jó szakdolgozat a szenvedélyes érdeklődéssel kezdődik.” Második lépésként meghatározzák a legfontosabb szakirodalmi műveket, amelyekre a téma kapcsán támaszkodni lehet – ezután kezdődhet a munka. „A hallgatók számára a legnagyobb kihívás általában a szakirodalom helyes használata, két szempontból is: egyrészt megtalálni a kapcsolatot a saját konkrét témája és az általa olvasott szakirodalom között nem minden diák számára egyszerű, másrészt megtanulni a hivatkozás korrekt módját sokak számára komoly kihívást jelent.” Szerencsére már a képzés alatt, a szemináriumi munkák írásakor megkezdődik a felkészülés, a formai követelmények és a szaknyelv elsajátítása, nem az utolsó pillanatban kell kapkodni, de a kar bizonyos tanulmányi programjain a szakmai konzultáció mellett erre vonatkozó szemináriumokra is jelentkezhetnek a hallgatók. „Ezen kívül minden tanulmányi programon belül legalább két szemeszteren keresztül külön kredittel értékeljük a hallgatók egyéni konzultáció nyomán elvégzett munkáját.”

Tudás és nem tudás

Az egyetemi tanulmányokat megelőzően kevesen foglalkoznak a hivatkozás technikájával, abban a korban nem igazán elvárás a tudás forrásának megjelölése, ezért igenis az alapoktól kell kezdeni az ezzel kapcsolatos oktatást – véli Novák Anikó, az újvidéki Magyar Tanszék tanára, aki az akadémiai írás kurzust is vezeti. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mit takar a plágium fogalma, és elég sokszor elmagyarázni, hogyan kell hivatkozni. Amíg térségünkben társadalmilag, politikailag nincs komolyabb következménye a plagizálásnak, a diplomák megvásárlásának, addig különösen nehéz dolga van a tanárnak. Hiába beszélek erről minden órán, a szemeszter végén szinte mindig érkezik legalább egy olyan dolgozat, amely hemzseg a jelöletlen átvételektől, de az is megesik, hogy egy teljes szöveg másolatát kapom meg. Emögött a legtöbb esetben nem a csalás tudatossága áll, inkább a meg nem értés, a nem tudás.” A dolgozatok javítása közben szerinte sikerül aztán tisztázni a problémákat, de igyekszik a következő generációknak még inkább hangsúlyozni a plagizálás tilalmát, mert meggyőződése, hogy ebben a kérdésben nem lehet engedményeket tenni.

A jó példa

Novák Anikó tapasztalata azt mutatja, a szó szerinti idézést többé-kevésbé könnyebben sikerül elsajátítani, viszont a tartalmi idézést, a parafrazeálást már nehezebben, és a szabályok gyakorlati alkalmazása mindig komoly nehézséget okoz. Ezért folyamatosan újabb eszközöket keres a tanításhoz. „A rossz példák, hibák bemutatását, megbeszélését hasznosnak látom, de a legtöbbet jól megírt, megszerkesztett tanulmányok olvasásával tanulhatnak.” Ezt egyébként Szászi Fanni gyakornokunk, aki egy alapképzési szakdolgozaton túl, de a mesterdolgozatán innen van, megerősíti. „Sokat segítenek az előző évfolyamok munkái. Ezeket neten megtalálhatjuk, de nekünk hoztak is be belőlük mutatóba. Én például kivettem a könyvtárból egy olyan munkát, amelyről tudtam, hogy jól értékelték, elégedettek voltak vele a védéskor, és megfigyeltem, hogyan épült fel tartalmilag és formailag.” És persze a konzulens is segít, teszi hozzá Fanni, Bárczi Zsófia pedig azt is kifejti, miként. „A konzulense a szakirodalomban való tájékozódásban is segíti a hallgatót, és a dolgozatot értékelő oktatók (konzulens, opponens) el tudják dönteni, hogy megfelelő-e egy adott dolgozat szakirodalmi alátámasztottsága. A hivatkozások pontossága alapkövetelmény minden tudományos igénnyel írt dolgozat esetében.”

„A hivatkozás eszköz, nem pedig cél”

Ezt Bárczi Zsófiától idézzük, aki arról is beszélt, hogy nem a hivatkozások száma a döntő, hanem a szakirodalomban való jártasság. Maga a hivatkozás mikéntje mindenesetre tartogathat meglepetéseket. Szászi Fanni és társai figyelmét felhívták arra, hogy véletlenül se maradjanak hivatkozás nélkül idézett mondatok, ám mivel témája a slam poetry volt, több videóanyagot is felhasznált, ezeket nehezebb volt formai szempontból korrektan lehivatkoznia. Persze ez már egy specifikusabb eset.

„Mivel a mentor felelőssége a végeredmény, nagyon oda kell figyelni. Szerencsére plágiumkereső szoftver is segíti a munkánkat, de általában észre is lehet venni könnyedén a beékelt, jelöletlen idézeteket, idegen gondolatokat” – magyarázza Novák Anikó. Bárczi Zsófia arra hívja fel a figyelmet, hogy a konzulenssel való folyamatos együttműködés egészen másféle hozzáállást eredményez. „Az interneten megtalálható szövegekből plagizált dolgozatokat nagyon egyszerű leleplezni, a leleplezéshez viszont eleve abból a feltételezésből kell kiindulni, hogy az a hallgató, akit vezet az ember, csal. Szerintem, ha egy oktató együtt dolgozik egy diákkal, és látja, hogy konzultációról konzultációra hogyan halad, nem ebből indul ki.”

Ellenőrző mechanizmusok

Láthatjuk tehát, hogy többszűrős a rendszer, a becsületes hallgató mellett az odafigyelő mentor, a szakértő opponensek és még a plágiumkereső szoftver is a csalás útjában áll. Hasonló a helyzet az egyetemeken kívül is, például a tudományos folyóiratoknál. A Fórum Társadalomtudományi Szemle esetében a főszerkesztő dönt arról, hogy konkrétan melyik tanulmányt közlik, de nem egyedül, hanem az Öllös László elnökletével összeülő, kutató szakemberekből álló, tizenöt tagú szerkesztőbizottsággal együtt – tudtuk meg Csanda Gábor főszerkesztőtől. „Azonkívül bevezettük a külső lektori véleményezést is, tehát ha a főszerkesztő a szerkesztőbizottság javaslatára elfogad egy tanulmányt, akkor azt még kiadjuk egy külső szakembernek, aki nem közvetlen munkatársunk.” Ebből is következik, hogy a 22. évfolyamába lépett folyóiratnál egyre szigorúbbak a megjelenés követelményei, cserébe viszont rendelkezik a nemzetközi minőségirányító rendszer (ISO) bélyegével, jegyzi a CEEOL nemzetközi adatbázis, és része az ERIH plus folyóirat-minősítő rendszernek.

Biztosítékok tehát vannak, korrekt és odaadó munkavégzés mellett nem szabadna megtörténnie a csalásnak, illetve minimálisra csökken az esélye – efféle konkrét példával az erről faggatott válaszadóink nem is tudtak szolgálni. Azt viszont Szászi Fanni megerősítette, hogy bármennyire összetett feladat is, nem ördöngösség, nem teljesíthetetlen feladat korrektül megírni egy diplomamunkát, de rá kell szánni az időt és energiát. Bárczi Zsófia tapasztalata szerint a felkészülés és a megírás mindenestül másfél-két év egy jó dolgozat esetében – a konzulens részéről is.

Akkor honnan a sok plágiumügy?

„Meglátásom szerint a társadalom működésében, a helyzet megítélésében, a következmények hiányában, a korrupció, a kontraszelekció virágzásában keresendők elsősorban az okok, és aki egy ilyen súlyú esetben csal, máskor, más helyzetben sem fog visszariadni illegális, törvénytelen vagy csak etikátlan megoldásoktól” – véli Novák Anikó, és megjegyzi, hogy térségünkben államelnökök, miniszterek gond nélkül vásárolnak diplomákat, és már csak legyintünk minden egyes ilyen hírre, bevett gyakorlatként tekintünk rájuk. Esetleg olyan helyen szigorítunk, ahol nem kellene, tesszük hozzá, hiszen nem ott történnek a gondok, ahol rendes, odafigyelő munka folyik. Ne általánosítsunk tehát. „Nem lenne jó, ha a tanár-diák kapcsolatot az aktuálpolitikai történések miatt eluralná a hisztérikus paranoia. Ahogy az sem lenne jó, ha az aktuálpolitikai történések hatására még jobban megerősödne a szlovákiai társadalmat egyébként is átható értelmiségellenes hangulat” – figyelmeztet Bárczi Zsófia.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/32. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?