Leállnak-e a Beneš-dekrétumok alapján indított földelkobzások?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az állam a magyarok és a németek kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarja elkobozni a D4-es autópálya pozsonypüspöki szakasza alatt lévő rendkívül értékes telkeket. A kérdéses földterületekre nézve a Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) egy furcsa kisajátítási eljárást indított, amely keretében az állam ugyan elvenné az ingatlanokat, de az ellenértéküket nem a tulajdonosoknak adná, hanem letétbe helyezné a Szlovák Földalapnál (SPF). A kisajátítási eljárás első lépésére még a múlt héten pénteken sor került. Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban azonban elmondta, a témáról egyeztetett a közlekedési minisztériummal, amelyhez az NDS tartozik.

„Az autópálya társaság megkapta a kisajátítási eljárások leállítására vonatkozó utasítást”

– számolt be a képviselő a rendelkezésére álló információkról. Amikor az eljárások leállításáról érdeklődtünk, a közlekedési tárca az autópálya-társasághoz irányított minket, amely, egy folyamatban lévő bírósági ügyre hivatkozva, megtagadta a tájékoztatást.

Gyimesi szerdán késő délután jelezte, Katarína Bruncková közlekedésügyi államtitkártól azt az üzenetet kapta, leálltak a kisajátítási eljárások.

Ma ugyanis mindezzel párhuzamosan egy bírósági tárgyalásra is sor került volna, amelyet a már említett földalap indított a telkek tulajdonosai ellen. A perben az állami intézmény az érintett magánszemélyek tulajdonjogát vitatja. A földalap korábban lapunknak is megerősítette, hogy a magyarokat és németeket a mezőgazdasági tulajdonuktól megfosztó Beneš-dekrétummal érvel az ingatlanok állami tulajdonba vétele mellett. A földalap néhány napja váratlanul először az általa indított bírósági eljárás leállítását kérte arra hivatkozva, hogy úgyis zajlik a kisajátítás. A törvényszék ebbe nem egyezett bele, így az SPF, azzal az indokkal, hogy új ügyvédet kellett fogadna, a tárgyalás elnapolását kérte. Az ügyben eljáró bírónő szeptember közepére tűzte ki a következő tárgyalási napot.

Tomáš Plank, az érintett földtulajdonosokat képviselő ügyvéd szerint a földalap időhúzása mögött az állhat, hogy arra számítanak, egyes kisajátítási eljárások a fentiek ellenére végbemehetnek. Így lényegében az állam úgy kobozná el a 75 évvel ezelőtti dekrétumokra hivatkozva a magánszemélyek vagyonát, hogy a törvényszéken nem kellene bizonyítaniuk az állam tulajdonjogát.

„Az SPF-nek ugyanis nincs bizonyítéka az egykori konfiskációról, de mégsem akarják elismerni az ügyfeleim tulajdonjogát, ezért legalább az időt húzzák”

– nyilatkozta lapunknak az ügyvéd.

Ahogy arról beszámoltunk, a mezőgazdasági, a belügyi, az igazságügyi, a közlekedésügyi és a külügyi tárca, illetve a földalap bevonásával egy munkacsoportot alakult, amely azt vizsgálja majd mely ingatlanok esetében ment végbe 75 évvel ezelőtt az elkobzás és melyek azok, amelyeknél ez nem történt meg. Ezen bizottság munkájához a magyar kormány is felajánlotta a segítségét, a magyar levéltárak adatait.

Gyimesi lapunknak elmondta, a testület már meg is tartotta első ülését. Az összes ingatlan tulajdonviszonyait egyenként vizsgálják majd meg.

„Ján Mičovský (OĽaNO) mezőgazdasági miniszter arról biztosított engem, hogy az érintett tárcák bevonásával orvosolni fogják a helyzetet”

– tette hozzá Gyimesi. A képviselő az elkobzások miatt a holnapi parlamenti ülésen interpellálja Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi minisztert. Ezen minisztérium kompetenciája ugyanis egy jogszabályokban rögzített rendszerszerű megoldás kidolgozása.