A lakosság nagy része az egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak

Cikkünk első részében általános megközelítésben foglalkoztunk a korrupcióval. Az Eurobarometer legújabb felmérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a korrupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsan viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet.

A Political Capital elemzője, Szicherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejletlensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbösségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásában azt vesszük górcső alá, hogy a lakosság mely intézményeket, ágazatokat tekinti a legkorruptabbnak az országban.

Fertőzött egészségügy

Talán meglepő, hogy az utóbbi hónapokban felszínre került botrányok ellenére – példaként a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) Vihar fedőnevű akciója említhető, melynek során több bírót is elfogtak korrupció gyanúja miatt – a lakosság továbbra is a szlovák egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak. A válaszadók 54 százaléka véli úgy, hogy az egészségügyben a megvesztegetés és a hatalommal való visszaélés elterjedt jelenség. Másképpen fogalmazva: minden második ember úgy gondolja, hogy az egészségügyben gyakran találkozni korrupcióval. Ez az adat annak fényében sem túl kedvező, hogy az európai uniós átlag 27 százalék, és csak 3 uniós tagállamban tartják korruptabbnak az egészségügyet, mint nálunk: Görögországban (81 százalék), Litvániában (71 százalék) és Cipruson (59 százalék).

Az emberek korrupcióhoz való hozzáállását az is jól tükrözi, hogy bár minden második megkérdezett korruptnak tartja az egészségügyet, mindössze 5 százalékuk ismerte el, hogy az elmúlt egy évben kenőpénzt kellett fizetnie az orvosnak vagy a nővérnek az egészségügyi ellátásért.

Itt a tisztogatások ideje

Zuzana Eliášová, az egészségügyi tárca szóvivője lapunknak elmondta, hogy a minisztérium vezetősége számára teljességgel elfogadhatatlan a korrupció és a kliensrendszer tolerálása.

„A szaktárca a kormányprogram alappillérei szerint irányítja a rendszer működését. Ide tartozik az átláthatóság, a korrupcióval szembeni zéró tolerancia, az információkhoz való hozzáférés, a minőségi adatok szerinti döntéshozatal, az erőforrások hatékony felhasználása és a szakmai közvélemény bevonása”

– állítja a szóvivő. Hozzátette: Marek Krajčí tárcavezető határozottan elutasítja, hogy az egészségügyi ellátás valamilyen pénzügyi adomány feltétele legyen, ezért a miniszter azt szorgalmazza, hogy a döntő pozíciókban szakmai és morális szempontból is feddhetetlen személyek legyenek.

Az utóbbi hetekben valóban megkezdődött a különféle köztisztviselők lecserélése, leváltották például a Gyermekbetegségek Nemzeti Intézetének (NÚDCH) vezetőjét, Ladislav Kuželát, az Egészségpolitikai Intézet (IZP) igazgatóját, Martin Smatanát, vagy az Általános Egészségbiztosító (VšZP) vezérigazgatóját, Ľubica Hlinkovát. Krajčí szerint ezek a változtatások elősegítik a rendszer átláthatóbb működését.

A szakmai közvélemény azonban nem ilyen optimista: Marian Kollárt, a Szlovák Orvosi Kamara elnökét például nem lepték meg a leváltások, sokkal inkább az, hogy kik kerültek be a pozíciókba. Hozzátette: egyelőre nem akar előre értékelni, megvárja az első eredményeket, de mindenképpen kritikuson fogják szemlélni az eseményeket.

Az igazságügy sem áll jól

Az egészségügytől nem sokkal maradnak el a politikai pártok és a bíróságok sem, a megkérdezettek 53 százaléka szerint ezekben is rendkívül elterjedt a korrupció. Az emberek csaknem fele korruptnak tartja magukat a politikusokat is, akár országos, akár regionális pozíciót töltenek be (49 százalék), de azokban a hivatalnokokban sem bíznak, akik a közbeszerzési eljárásokat értékelik ki (48 százalék). A rendőrség és a vámhivatal sem áll túl jól, az emberek 45 százaléka ezeket az intézményeket is korruptnak látja, az adóhivatalt és az ügyészi hivatalt pedig a megkérdezettek 33 százaléka tekinti korruptnak.

Üzleti szféra

A felmérésben egy külön fejezetben foglalkoztak a vállalkozói szféra és a korrupció kapcsolatával. A szlovákiai megkérdezettek válaszaiból egyértelműen látszik, hogy az emberek gyakran összekötik az üzletembereket a megvesztegetés és a hatalommal való visszaélés fogalmával. A válaszadók 83 százaléka ugyanis egyetért azzal, hogy a vállalkozói környezet túlságosan szorosan kapcsolódik a politikai élethez. Ebben a véleményben nyilván szerepet játszanak a Kuciak-gyilkosság óta felszínre került botrányok és Marián Kočner nagyvállalkozó gyanús ügyei is. Az emberek 66 százaléka úgy gondolja, hogy csak akkor lehet sikeres valaki az üzleti életben, ha megfelelő politikai kapcsolatai vannak. Általánosságban pedig az emberek 79 százaléka véli úgy, hogy nálunk a korrupció az üzleti kultúra része.

Nincs megoldás?

A felmérés készítői végül arra is rákérdeztek, hogy az emberek miért nem jelentik be a korrupciót, ha találkoznak ilyen esettel. A szlovákiai megkérdezettek körében a leggyakoribb válasz az volt, hogy a visszaélést nagyon nehéz bebizonyítani, ezért inkább nem foglalkoznak vele. Ezt vallotta az emberek 44 százaléka. 28 százalék, vagyis minden negyedik megkérdezett úgy gondolja, hogy a korrupciót nincs is értelme bejelenteni, mert a bűnösöket úgysem vonnák felelősségre. Ez is alátámasztja Szicherle Patrik magyarázatát, miszerint az emberek nem is látnak esélyt a megoldásra, ezért inkább közömbösek maradnak. Ami még inkább aggasztó, hogy az emberek 27 százaléka azért nem jelenti be a korrupciót, mert attól tart, hogy emiatt bajba keveredhet.

Az utóbbi másfél évben rengeteg botrányról számolt be a média, amelyek az ország legmagasabb politikai szintjéig is elérnek. Tévedés viszont azt gondolni, hogy a korrupció nem érinti a hétköznapi életünket, ha toleránsak maradunk a legapróbb esetekben, akkor könnyedén közömbössé válhatunk a legnagyobb visszaélésekkel szemben is. Az új kormány a korrupció felszámolását tűzte ki célul az elkövetkező 4 évre, egyelőre kérdéses, hogy ez mennyire valósul meg. Az viszont biztos, hogy a korrupció felszámolása közös társadalmi érdek.