Indul a harc a jövő évi minimálbérért

Kovo
Pozsony |

A munkáltatóknak és a szakszervezeteknek a jelek szerint idén sem sikerül megegyezniük a minimálbér nagyságáról, így az összegről ezúttal is a kormány fog dönteni.

Az előző kormány által tavaly elfogadott új szabályok szerint az első körben a 2021-es minimálbér nagysága is a munkáltatók és a szakszervezetek közötti egyezségtől függ. A szociális partnerek július 15-ig kaptak időt arra, hogy tető alá hozzák az egyezséget, az érdekegyeztető tanácson belül azonban erre még augusztus végéig van idő. Ha sikerülne megegyezniük, akkor a minimálbér nagysága az ő döntésüktől függne. Ha nem, akkor a tavaly elfogadott szabályok szerint egy képlet alapján számítanák ki a jövő évi minimálbért. Eszerint a két évvel korábbi bruttó országos átlagbért vennék alapul, a minimálbér pedig ennek a 60 százaléka lenne. Mivel 2019-ben 1092 euró volt a bruttó havi átlagbér, annak a 60 százaléka – felfelé kerekítve – 656 euró. Ami azonban már most biztos, hogy erről az alkalmazottak nem is álmodhatnak – az egyelőre hatályos jogszabályok ellenére sem.

A munkáltatók és a szakszervezetek az e heti találkozójukat követően jelezték, hogy nem sikerült egyezségre jutniuk a jövő éves minimálbérről, és az elkövetkező napokban már nem is terveznek újabb tárgyalásokat.

„A szakszervezetek eleve azzal a felhatalmazással jöttek el a tárgyalásokra, hogy semmiben sem engednek a munkáltatóknak. Miről kellene akkor így egyáltalán tárgyalnunk?”

– tette fel a kérdést Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a titkára. Szerinte a munkáltatók továbbra is azt tartanák a legjobb megoldásnak, ha a minimálbér egyáltalán nem nőne, sőt, ha lehetne, jövőre még le is faragnának az idei 580 eurós minimálbérből. Módosítanának a minimálbér kiszámításának a szabályain is, és azt is szeretnék elérni, hogy az egyes szociális juttatásokat és bérpótlékokat ne a minimálbér alapján számolják ki.

Hasonló véleményen van a másik munkáltatói érdekvédelmi szervezet, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke, Rastislav Machunka is.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a minimálbér jövőre ne nőjön. Ha erre mégis sor kerül, ennek a negatív következményeiért a kormány lesz a felelős”

– mondta Machunka. A munkáltatók elsősorban arra hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány miatti drasztikus gazdasági visszaesés időszakában teljesen elhibázott döntés lenne a minimálbér emelése. Az ezzel járó többletterhek miatt ugyanis rengeteg cég kerülne a megszűnés határára, aminek végső soron így is az alkalmazottak innák meg a levét.

A szakszervezetek szintén a másik felet teszik felelőssé azért, hogy zátonyra futottak a tárgyalások.

„Számunkra a minimálbér befagyasztása vagy csökkentése elfogadhatatlan. Mivel a munkáltatók semmi egyébről nem hajlandók tárgyalni, továbbra is tartjuk magunkat az eredeti követeléseinkhez, vagyis ahhoz, hogy a jövő évi minimálbér kiszámításánál a tavaly elfogadott képletet vegyék alapul, aminek köszönhetően 656 euróra nőhetne a minimálbér”

– mondta el Marián Magdoško, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az elnöke. Szerinte a gazdaság felfuttatásának az egyik legjobb módszere a hazai fogyasztás fellendítése lenne, amihez elengedhetetlen a bérek növelése.

A hatalmas nézetkülönbségek miatt szinte biztos, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek nem egyeznek meg, ami elvileg akár ez utóbbiaknak kedvezhetne, hiszen a hatályos szabályok szerint a minimálbért így az említett képlet alapján számítanák ki, vagyis valóra válhatna a szakszervezetek 656 eurós minimálbérről szőtt álma. Az előzetes jelzések szerint azonban idén is a kormányé lehet a végső szó, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező időszakban valószínűleg módosítanak a szabályokon.

A tervek szerint ugyan jövőre is nőhet valamelyest a minimálbér, az említett képletet azonban vagy átdolgozzák, vagy végleg kidobják.

A Hospodárske noviny gazdasági napilap információi szerint a legnagyobb eséllyel a munkáltatók azon javaslatára bólinthat rá a kormány, amely alapján a jövőben már nem a minimálbér alapján számolnák ki az egyes szociális juttatások és bérpótlékok nagyságát. A munkáltatók által gyakran bírált szabály megszüntetése ellen az elmúlt időszakban Milan Krajniak munkaügyi miniszter sem tiltakozott. Krajniak korábban azt is felvetette, hogy a minimálbér ágazatonként más-más lehetne, vagyis a nagyobb fizetést biztosító ágazatokban magasabb lenne. Ezzel részben a szakszervezetek is egyetértenének, Emil Machyna, a Kovo szakszervezet elnöke szerint azonban a legalacsonyabb ágazati minimálbér ez esetben sem lehetne alacsonyabb a jelenlegi országos minimálbérnél.

A legkisebb esélye a regionális minimálbér elfogadásának van, amit nemrég Richard Sulík gazdasági miniszter vetett fel. Eszerint régiónként más-más minimálbért szabnának meg, figyelembe véve az adott régió átlagbérét. E tekintetben azonban a kormányon belül sincs egyezség, a Szakszervezetek Szövetsége pedig jelezte, hogy ezzel soha nem értenének egyet, a regionális minimálbér miatt ugyanis szerintük tovább mélyülne az ország egyes régiói közötti gazdasági szakadék.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?