Miért nyílt meg az iskola egy hétre?

t

Igor Matovič miniszterelnök kislánya visszavágyott az osztálytársai közé, és azt kérte az apukájától, hadd mehessen iskolába legalább az utolsó héten. És lőn, a válságstáb úgy döntött, hogy tanévzáró konferenciák után megnyílnak az oktatási intézmények kapui.

A diákok bemehetnek leadni a könyveket és átvenni a bizonyítványt. Több értelme nem lesz az egyhetes nyitásnak, de ez is jó arra, hogy úgy érezhessék: nem csak virtuálisan, hanem a valóságban is lezárták a tanévet.

Június 22-től az alapiskolák 6–9. osztályos tanulói és a középiskolások visszatérhetnek a padjaikba. Mivel a járvány lecsengőben, már különösebb óvintézkedések sem lesznek, de az iskolalátogatás még így sem kötelező. Vagyis az megy iskolába, aki akar, és tulajdonképpen semmi dolga nem lesz már ott – a kérdés: akkor mi értelme az egésznek. A tanárok egy része szerint semmi, mert a diákokkal már online lezárták az évet, megbeszélték, hogy szeptemberben adják le a tankönyveket, osztálykirándulásokat pedig úgysem szervezhetnek. Az önkéntes iskolalátogatás miatt gondot jelent a középiskolai kollégiumok és étkezdék működtetése is, ezért sok helyen a fenntartó azt ajánlotta (értsd: úgy döntött), hogy az iskolák csak június 29-én és 30-án nyissanak ki, valóban csupán könyvleadás bizonyítványosztás céljából.

Az megy, aki akar

Ez a helyzet a Kassai Márai Sándor Alapiskolában és Gimnáziumban is, ahol a diákok kétharmada bejáró. „Miattuk is döntöttünk úgy, hogy három napra nyitjuk meg az iskolát: június 22-én, 24-én és 30-án. A diákok bejönnek, leadják a könyveket, kiürítik a szekrényeiket, és megkapják a bizonyítványt. Másra nincs is már mód és idő, de legalább találkoznak még egymással és tanáraikkal, kicsöngetünk nekik a nyári szünet előtt” – mondja Csurkó Éva igazgató. Az online oktatás tapasztalatait az egyes tantárgyi szakbizottságokon belül értékelik majd, de annyit szerinte máris el lehet mondani, hogy nagyon személyfüggő, kinél vált be ez a tanulási forma, és kinél nem. „A minisztériumi rendelet alapján most ugyan senkit nem lehet megbuktatni, de van néhány gimnazistánk, akik annyira ignorálták az online-órákat, hogy augusztusban bizottság előtt kell vizsgázniuk, ha tovább akarnak lépni a következő évfolyamba. Valahogy éreztetnünk kell velük, hogy semmi sincs ingyen, ez a helyzet sem jelentett mentességet minden kötelezettség alól” – teszi hozzá az igazgató.

Hiányzott a személyes kapcsolat

A tanárok számára biztosan sokkal nehezebb volt az elmúlt két és fél hónap, hiszen nemcsak a tananyagot kellett megszűrniük, hanem külön tanterveket kellett kidolgozniuk az online oktatásra, emellett hetente összegzéseket is írtak a munkájukról. „A szakmai következtetések levonása még csak ezután következik, de biztos vagyok abban, hogy mindannyian tanultunk ebben az időszakban valamit, amit a jövőben tudunk hasznosítani. Vannak diákok, akinek megfelel ez a tanulási forma, be tudják osztani az idejüket. Másoknak hiányzott az állandó figyelem és fegyelem, a tanári vezetés, és biztos, hogy valamennyiünknek hiányzott a személyes kapcsolat. Nagyon más a tanítási óra úgy, hogy a monitoron a pedagógus mindig csak egy diák arcát látja, és más úgy, hogy az osztályban mindenki a szeme előtt van, ránézésre tudja, eljutottak-e az agyáig a hallottak. Nem vagyunk robotok, ezért úgy érzem, mindannyian megkönnyebbülünk, ha szeptemberben a megszokott rend szerint kezdhetjük az új tanévet” – jegyzi meg Csurkó Éva.

Találkozások hete

A tanév végi egy hétnek biztosan semmi köze nem lesz a megszokott rendhez. Az iskolák régióktól és a diákok szociális hátterétől függően 40–80 százalékos érdeklődésre számítanak, ezért nehéz bármit is tervezni. Orosz István, a Rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója szerint eleve elhibázott lépés volt, hogy az oktatásügyi miniszter a diákokra és a szüleikre bízta a döntést, visszatérnek-e az iskolába. „Olyan, hogy szabadon választható iskolalátogatás szerintem nincs. Vagy kötelezővé kellett volna tenni mindenki számára, vagy hagyni az egészet a fenébe. Az első nyitáshoz sem csatoltam volna az ötödik évfolyamot, mert miattuk be kellett járniuk a szaktantárgyakat oktató pedagógusoknak is, miközben a 6–9. osztályosoknak online órákat is tartottak. Nem tudom, mennyire van tisztában az oktatásügyi tárca vezetése azzal, mi hogyan zajlik egy iskolában, mert külön hangsúlyozták, hogy ezen az utolsó héten már ne legyen számonkérés. Amúgy sem lett volna, mint ahogy más években sincs, mert mindenhol június 22-e táján tartják a tanévzáró konferenciát. Az egésznek annyi az értelme, hogy akinek hiányoztak az osztálytársai, az találkozhat velük, és a kilencedikeseknek legalább szűk családi körben megtartjuk a ballagást. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen lezárul az életükben egy fejezet, és jó, ha ennek megvan az ünnepélyessége” – hangsúlyozza Orosz István.

A karantén nem mentség

A Tompa Mihály Alapiskolában június 22-én tartják a tanévzáró konferenciát, és 23-án térhetnek vissza a diákok. Az igazgató kb. negyven százalékukra számít, mert az alsó tagozaton is alig a diákok fele jár iskolába. „Épp csak arról fog szólni a dolog, hogy megbeszéljük, ki hogyan boldogult az online oktatással, hogy élte meg a karantént, de ezt is csak azokkal fogjuk megbeszélni, akik folyamatosan bekapcsolódtak, tanultak. Sajnos, diákjaink egy része egyáltalán nem kapcsolódott be, és nem azért, mert nem lett volna internethozzáférésük, hiszen valamennyi mobilszolgáltató 10 GB ingyenes hozzáférést biztosított a karantén idejére. Voltak, akik ezt nem a tanulásra használták, de őket akkor is szinte lehetetlen motiválni, ha bent vannak az iskolában. A diákjaink kb. tíz százalékáról beszélek, velük gond lesz a következő tanévben, mert most az alsó tagozaton bukni sem lehet, viszont hiába lépnek tovább, ha az előző évfolyam tananyagát sem sajátították el, és másodikban például nem tudnak írni-olvasni. Úgy vélem, a karantén nem mindenre mentség, mert a problémákat nem tudjuk kikerülni, a következő tanévben újra szembesülünk velük” – mondja Orosz István. A kételyeivel nincs egyedül, országszerte komoly probléma, hogy a két szélsőség, a szociálisan hátrányos családokból származó gyerekek, és az elitiskolákban tanuló „aranyifjak” május közepétől már egyáltalán nem kapcsolódtak be az online oktatásba.

Nincs tét, nincs igyekezet

Addig lehetett őket motiválni, amíg nem tudták, mi lesz az érettségivel, az év végi bizonyítvánnyal, véli az egyik szlovákiai magyar középiskola tanára, akinek az iskola vezetése megtiltotta, hogy nyilatkozzon, mióta szóvá tette a jobb egyetemekre bekerült diákok laza hozzáállását. „Amint kiderült, hogy nincs tétje a dolognak, se kép, se hang. A legnagyobb baj, hogy a szülőket sem érdekelte az egész, vagy mert tudták, hogy az érettségi bizonyítvány úgyis meglesz, talán még jobb is, mint ha a gyereknek vizsgáznia kellett volna, vagy mert már csak arra összpontosítottak, melyik egyetemre veszik fel a gyereküket. Attól is tartunk, milyen diákok jönnek majd az első osztályba, mert nem volt se kilencedikes monitor, se rendes felvételi, senkit nem láttunk személyesen. Ám bízom abban, hogy menet közben minden elrendeződik. Aki nem fogja bírni az iramot, azt hiába vették fel bárhová, úgysem marad ott, és a potyán szerzett érettségivel sem megy semmire, ha nem igyekszik” – véli a tanár.

Ez is a koronakorszak egyik oldala, de a végső következtetések levonására még az oktatásügyben is várni kell. Egyelőre a szaktárca sem értékel, a minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a közeljövőben megkezdik az adatgyűjtést az online tanulás folyamatáról és hatásairól. „Fontosnak tartjuk felmérni, milyen arányban kapcsolódtak be a diákok az online oktatásba, mennyire különbözött a helyzet az egyes iskolákban, és mennyire felkészültek az iskolák az online oktatásra például a járvány második hullámának esetén” – olvasható a minisztérium válaszában.

Változatok felmérésre

Az oktatáspolitikai intézet három adatgyűjtési lehetőséget ajánlott: az egyik, hogy az iskolák a saját adataikat egyenesen átküldik az oktatásügyi információs rendszerbe (RIS), a másik, hogy reprezentatív felmérést végeznek az alap- és középiskolákban, a harmadik, hogy minden iskolába küldünk egy kérdőívet. A minisztérium egyelőre nem döntött melyiket választja, mert még arról sincs elképzelése, mit akar megtudni. „Minden lehetőségnek megvan az előnye és a hátránya: ha az adatközlést választjuk, minden diákról szerezhetünk információkat, de csak egy behatárolt körben. A reprezentatív felmérés esetében átfogó képet nyerhetünk az online oktatásról, de anélkül, hogy tudnánk, melyik iskolának milyen célzott támogatásra van szüksége. Ha kérdőíveket küldünk az iskolákba, részletes információkat nyerünk, de az egész folyamat elhúzódik, és az egyes iskolák részvételét is megkívánja. Viszont ez nagyon fontos lenne abból a szempontból, hogy tudjuk, melyik iskolának milyen téren van szüksége támogatásra, például nyári iskolák szervezésében, pótoktatásban, a gyerekek mentorálásában, anyagiakban” – írták kérdésünkre.

Arról, hogy a felmérést mikor kezdik, az oktatásügyi minisztérium nem nyilatkozik. Félő, hogy a következő tanév pont olyan bizonytalanságban kezdődik, amilyenben ez befejeződik. De szeptemberben már annak is örülni fogunk, ha a diákok az osztályban ülnek és nem a számítógép képernyője előtt.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/26. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?