Olimpia csak háború miatt maradt el

Újkori olimpiákat 1896 óta rendeznek. Az eltelt időben igazán ritkán fordult elő, hogy a sport legnagyobb ünnepe elmaradt volna. Mindössze három esetben volt rá példa, s mindháromszor világháború szólt közbe. A téli játékok történetében kétszer történt ilyesmi, mindkétszer a II. világháború miatt. Volt olyan is, hogy az olimpia helyszíne utólag módosult, nem abban a városban tartották, amelyiknek eredetileg odaítélték a rendezés jogát. Ennek is megvolt az oka.

Tokiót elátkozták

1940-ben a XII. nyári játékok színhelye a mostanihoz hasonlóan Tokió lett volna, végül nem lett. Miután Japán megtámadta Kínát, a világ azt várta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megvonja a rendezés jogát a felkelő nap országától, mivel az agresszív háborút visel, de a NOB nem avatkozott bele a dologba… Japán 1938-ban maga mondta le a rendezést. Utána ezt a jogot Helsinkinek ítélték oda, s a játékok műsorán 17 sportág volt. Az előkészületek még az olimpiai esztendő elején is folytak; ekkor a NOB úgy döntött, hogy a rendezvényt nem tartják meg. A megépült sportkomplexumok azonban jó szolgálatot tettek az 1952-es olimpia során.

1939-ben Londonnak ítélték az 1944. évi, XIII. nyári játékokat, de ez a tomboló világégés miatt elmaradt, s a NOB úgy határozott, hogy a négy évre rá sorra kerülőt is a brit főváros rendezheti.

Első ízben az I. világháború hiúsította meg az olimpiát, 1916-ban Berlin lett volna a helyszín.

Téli olimpia, kettő is, a második világháború miatt maradt el – az elsőnek az idején téli sportokban még nem voltak ötkarikás versenyek, 1924 óta vannak. Az 1940-eseket már a helyszín kijelölésekor nagy zűrzavar előzte meg: előbb olyan döntés született, hogy februárban Szapporó rendezheti őket, de az említett japán–kínai háború miatt a NOB ebben az esetben megvonta a várostól a jogot, s a svájci Sankt Moritznak adta. Három hónap múlva azonban ez is vakvágányra futott: az 1936-os olimpián történt „síoktatói bojkott” utóhatásaként a helyi szervező bizottságban uralkodó ellentétek miatt a svájciak nem vállalták a rendezést. Így 1939 nyarán a NOB a németországi Garmisch-Partenkirchenbe helyezte át a játékokat, de az események így is meghiúsították. 1939. szeptember elsején Németország megtámadta Lengyelországot, elkezdődött a II. világháború, s novemberben már világos volt, hogy nem lesz olimpia. A hitleri Németország helyette 1940 februárjában megrendezte a téli sportok hetét.

Budapest is érintett

A második világháború hosszú évekre kioltotta az olimpiai lángot. 1944-ben Cortina d’Ampezzóban sem találkozott a sportvilág, így az 1936-os IV. téli olimpiát követően 1948-ban bonyolították le az V.-et; itt ugyanis a sorszámozásra nem vonatkozik az a szabály, amelyet a játékok rendezője és tulajdonosa, a NOB 1917 elején hozott a nyári olimpiákat illetően: ezeknél a döntés értelmében az elmaradtakat is be kell számítani a sorszámozásba, mivel „egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani”. Nos, most épp az ellenkezője történik, ha minden igaz.

Nemcsak elmaradt vagy elhalasztott olimpiák körül volt zűrzavar az ötkarikás történelemben, mint már érzékeltettük. Néhány esetben módosultak a helyszínek. Az egyik ilyen döntés a magyar fővárost érintette. Az 1920. évi nyári játékok színhelyét az első világháború után, 1919-ben megváltoztatták: Budapest helyett Antwerpen lett a rendező, s a vesztes országokat meg sem hívták a versenyekre. Lényegében ez volt az első csonka olimpia, sajnos később bojkott miatt több is lett, főleg politikai okokból.

Az 1908. évi nyári játékokat Róma helyett Londonban bonyolították le, a Vezúv 1906-os kitörése után ugyanis az olasz kormány a rendezvényre szánt költségeket az újjáépítésre fordította.

Rengeteg pénz forog kockán

A NOB és a vendéglátó ország sokáig kötötte az ebet a karóhoz, hogy lesz az idén olimpia (közben persze már egy B terv is létezett), ugyanis mindkettőjüknek, valamint a nemzetközi szponzoroknak és a nagy médiakonszerneknek rengeteg pénzük forog kockán. Az olimpia nemcsak sport, hanem óriási gazdasági vállalkozás is. A NOB ezúttal 6 milliárd amerikai dollár bevételre számított a belépőjegyek árából, a szponzoroktól és a tévéközvetítések jogdíjából. Ha elesne tőle, egy részét megtérítené ugyan a biztosító, ennek ellenére az olimpia elmaradása katasztrófa lenne a NOB számára.

Drága lenne a vendéglátó országnak is. Bár Abe Sinzó japán miniszterelnök az rendezés jogáért folyó kampány során kompakt és gazdaságos olimpiát ígért, állítását már az eddigi költségek (1,35 billió jen, azaz 11,4 milliárd euró) megcáfolták. A számvevőszék tavalyi jelentésében azonban nem 11,4 milliárd euró áll, hanem 20 milliárd, ezek szerint a japán kormány az olimpiára, a paralimpiára és a velük összefüggő 340 projektre összesen 9 milliárd eurót fog kiadni, amely jóval több a tervezettnél.

Igaz, akkor sem vesztek volna teljesen kárba a milliárdos beruházások, ha a rendezvény elmaradt volna, hiszen a stadionoknak és a többi építménynek a jövőben is hasznát veszik. Az olimpiai falu a játékokat követően látványos városrésszé alakul, amelyben 5600 lakás lesz.

Bár nem egyszerű az egyéves halasztás miatt mindent újratervezni, beilleszteni a helyi naptárba, a nemzetközi sportnaptárba (gondoljunk bele akár csak abba, hogy az egész világból érkező sok ezer önkéntesnek egyeztetnie kell a szabadságát), mégis ez a jobb megoldás. A rendezvény elmaradása óriási veszteségekkel járt volna. A NOB 15 legnagyobb szponzorából három (Toyota, Bridgestone, Panasonic) japán, további helyi szponzorok 3,3 milliárd dollárral szálltak be, s a kormány Japánt élvonalbeli high-tech – autonóm autók, robotok, elektromobilok, hidrogéngazdaság és mesterséges intelligencia – országként óhajtja bemutatni, s ebből közvetlen gazdasági és reklámbevételekre számított. Az SMBC nevű japán brókercég becslése szerint csak a játékokra érkező turisták 5,6 milliárd eurót hagynak majd az országban. Ez ugyan idén nem folyik be, de ha minden igaz, s nem szól közbe egy újabb csapás, bár óriási gondok közepette és zűrzavar után, jövőre csak helyreáll a rend.

Lesz olimpia! Legyen!

Tenisz helyett kórház

• A koronavírus átírta valamennyi sportág menetrendjét. Március eleje óta például a teljes teniszélet szünetel, a Roland Garrost jelen állás szerint szeptember végén (20-a és október 4-e között) tartják meg.

• A US Open egyelőre kitart az augusztus végi rajt mellett. Az amerikai nemzetközi teniszbajnokság New York-i helyszíne szükségkórházzá alakult. A Billie Jean King Nemzeti Teniszközpontba 470 ágyat telepítettek a hatóságok.

• A nagy négyek legpatinásabbja, Wimbledon idén elmarad. A tornát a II. világháború óta először törölték.

• Az angol tenisz számára, a biztosítás ellenére, a veszteség 200 millió font körüli.

• A WTA-sorozat egyelőre hivatalosan július 12-ig szünetel, mint ahogy a férfiak küzdelmei is.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/23. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene