Korčok: Az MKP memoranduma nem segíti elő a szlovák-magyar jószomszédi viszonyt

„Csak a médiából ismerem annak a dokumentumnak a tartalmát, amelyet Trianon előestéjén adtak át Igor Matovič kormányfőnek. Ha ez a válasz a kormányfő magyar közösség felé nyújtott jobbjára, akkor úgy veszem, hogy elutasították a szlovák miniszterelnök barátságos gesztusát” – mondta a TASR hírügynökségnek, hozzátéve: meglepte őt ez a dolog.

A tárcavezető szerint a memorandum teljes mértékben ellentmond a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó összes európai előírásnak, és semmilyen módon nem járul hozzá a szlovákok és a magyarok jó viszonyához. Megjegyezte, hogy ez a lépés nincs összhangban azzal a légkörrel sem, amely eheti budapesti látogatását jellemezte.

A parlamenten kívüli MKP párt küldöttsége a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója és a magyar nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott keddi (június 2.) találkozón adta át a magyar nemzeti közösség memorandumát a szlovák miniszterelnöknek. A dokumentum olyan követeléseket tartalmaz, mint a magyarság államalkotó nemzetként való elismerése Szlovákián belül, illetve egy „magyar körzet kialakítása, amelyet a magyarok igazgatnának választott képviselőik útján”.

A Híd figyelmeztet: a pozsonyi várban tartott találkozó ellenséges reakciókat váltott ki. Ezzel összefüggésben óva int attól, hogy a Trianon kapcsán felkorbácsolt indulatok miatt veszélybe kerüljön a jó szlovák-magyar viszony. A Híd nem szeretné megkérdőjelezni a kormányfő jó szándékát, „de ez az egyéni kezdeményezés nem segít abban, hogy a szlovák-magyar párbeszéd és együttműködés a jövőben is konstruktív legyen”. A párt szerint a Trianon-évfordulóval való visszaélés, akár a szlovák, akár a magyar pártok részéről, könnyen megbosszulhatja magát.

Juraj Gyimesi (OĽaNO) parlamenti képviselőt meglepte a memorandum tartalma. „Az MKP nyolc évig kormánypárt volt, de egyszer sem állt elő ilyen követeléssel” – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a parlamentben. Hozzátette: nem tudja elképzelni, hol húzódnának egy esetleges autonóm terület határai, és ki irányítaná azt.

A képviselő nagyon fontosnak tartja, hogy a Szlovák Alkotmány preambuluma is kimondja a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségek tagjainak egyenjogúságát. Egyetért tehát azzal, hogy az alaptörvény preambulumában a „Mi, a szlovák nemzet” szövegrészt így módosítsák: „Mi, a Szlovák Köztársaság állampolgárai”. Megérti, hogy a jelenlegi megfogalmazás egyesekből a másodrendűség érzését válthatja ki.

Gyimesi emlékeztetett: a kormányprogram értelmében a parlamentnek hoznia kell egy olyan törvényt, amelynek alapján létrehozhatják a kisebbségi hivatalt. A képviselő szerint a kisebbségek jelenleg nem rendelkeznek azzal az intézményi hatáskörrel, amelynek alapján részt vehetnének az őket érintő döntések meghozatalában, annak ellenére sem, hogy ezt a jogukat az alkotmány garantálja. „A miniszterelnök úrral való egyeztetést követően vállalnám egy ilyen törvénynek a kidolgozását, de egyelőre ez még nem téma” – zárta Gyimesi.