Trianon: Tengeren és túl

trianon

Horvátország említésekor tipikusan a napsütés, a tengerpart, a nyaralás merül fel elsőként – márpedig a sós víztől távolabb (a tengeren túl, kívül, mellett) is bőven akad élményforrás; például a magyarok által is lakott vidék

A tengerpartól Zágrábon, Szigetváron át egészen Eszékig, sőt a keleti határhoz közeli településekig számos, sőt számtalan magyar kötődésű lenyomatot fedezhet fel egy erre ügyelő és figyelő kalandor Horvátországban. A Trianon-túrázó számára pedig két szemlélet is kiindulópont lehet: egy ilyen színezetű út során tekintheti célpontjának csak azokat a településeket és régiókat, amelyek szűkebb értelemben véve tartoztak egykor a Magyar Királysághoz, vagy tekintetét vetheti egész Horvátországra, amely nem volt ugyan része az előbbinek, de perszonálunióban volt vele. Külön szokták jelölni, hogy az egykori Szerb–Horvát–Szlovén Királyság nagyjából 21 ezer négyzetkilométernyi területhez és mintegy másfél millió lakoshoz jutott a trianoni döntés értelmében, ha csak a szűkebb értelemben vett magyar területeket vesszük alapul, Horvátországgal együtt ez 62 ezer négyzetkilométerre és 2,6 millió főre nő. A 20. század mindenféle viharai után pedig már az egy ideig létező jugoszláviai magyarságról sem beszélhetünk, hanem külön említendők a horvátországi magyarok.

Nyomok, lenyomatok

Jóformán csak ennyi maradt az egykori magyar fennhatóságból Horvátország legnagyobb részén, így például az egykor Fiumeként ismert Rijekában is. Ha a tengerpartnál kötünk ki, rögtön megakadhat a szemünk az ottani kikötőbakokon, amelyeken mind a mai napig magyar felirat olvasható: „Skull Mátyás Vasöntödéje Fiume 1893”. De ennél jóval több magyar vonatkozás rejtőzik a falakba, épületekbe simulva, még ha ezt csak alapos utánajárás vagy ügyes idegenvezető bonthatja is ki igazán az arra járók számára. A Kormányzói Palota épülete például a millennium évére épült fel, az ottani nemzeti színház (amely Ivan Zajc horvát zeneszerző nevét viseli) szintén a magyar időkben, 1885-ben készült el. Jelenleg persze a korzó és a belváros nyüzsgő kávéházi élete már egy más világ alaphangulatát adja, ennek díszletei közül azonban több a múltat idézi, a várostorony, a főposta épülete, a múzeum és a levéltár, a Wohinz-palota, a kapucinus Lourdes-i Szűzanya-templom, a barokk stílusú szerb ortodox Szent Miklós-templom. A kikötőhöz visszatérve pedig a tenger látványán túl a városé is tekintetre érdemes: a kupolás és kőlépcsős Adria-palota, az egykori révkapitányság épülete, a magyar időszakban épült vásárcsarnok. A Baccich-házon pedig egy újabb magyar felirat: Baross Gábor emléktáblája, amely szerint nevéhez fűződik a kikötő építése, a tábla állíttatója pedig a máig működői Baross Magyar Kultúrkör.

Zöldbe, nagyvárosba

A tengerparti települések millió részletének felfedezésétől a szárazföld felé elrugaszkodva (hacsak nem menekülünk inkább Cres szigetére, ahogy tette ezt IV. Béla a tatárjárás idején) biztos úti cél lehet Zágráb, a horvátok metropolisza, útközben pedig egy komolyabb hegyvidéki túrára és pihenésre invitál a Samobori-hegység és a Žumberak az ország egyik észak-nyugati sarkában. Mivel ősidőtől lakott terület ez, a néprajz, a régészet iránt érdeklődőket is megszólítja középkori várromjaival, a lelőhelyek kincseivel. Innen pedig karnyújtásnyira terül el a főváros, ahol nem is olyan régen járt Mayer-Ázsoth Réka kolléganőnk, és erről be is számolt a Vasárnap tavalyi 51–52. számában (megtalálható a vasarnap.com archívumában is). Karácsonyi látogatásakor épp magyar hangversenyre készülődött a Szent István-katedrális, de ahogy Rijekában, a történelmi látványosságok itt is egy sor más magyar kötődésről tanúskodnak. Igazi nagyvárossá csak a trianoni változások után vált, de a 19. század második része is a fejlődésről szólt. Ekkor, a magyar időkben húzták fel sok más mellett a neoromantikus típusú Rektorépületet, a Régészeti Múzeumot, a Horvát Nemzeti Színházat, létrejött a meteorológiai obszervatórium, a jellegzetes pályaudvar Horvátország első vasútvonalának megnyitásához kötődik, ekkorra építették át neogótikus stílusban a székesegyházat is. Mindezek a mai napig a kötelező látványosságok közé tartoznak.

Zágráb folyója a Száva – említhetnénk itt ezt most a folyóparton kínálkozó élménylehetőségek miatt is, de tesszük inkább azért, hogy visszautaljunk Trianon-túránk előző részére, amelyben szó esett Belgrádról és a Száva torkolatáról, onnantól ugyanis a Duna viszi tovább a vizét.

Galéria

Muraközi múltleső

Valódi történelmi kalandba bocsátkozik, aki nekivág a Muraköz felfedezésének: ez az egykor Magyarországhoz tartozó terület ma néhány falu kivételével Horvátország része, határait a (neve is jelzi) Mura és a Duna folyók alkotják. A többségnek valószínűleg Zrínyi jut eszébe erről a tájról, és nem is véletlenül: a Muraköz egyik legnagyobb jelenlegi városa Csáktornya, amelynek vára sokáig a Zrínyi család központja volt; a jelenkori látogató megtalálja itt a szigetvári hős töredékes sírlapját, meglátogathatja a Muraközi Múzeumot. A városban még a századforduló után közvetlenül emlékoszlopot állítottak a költőnek és hadvezérnek, rajta az őt ábrázoló domborművel, ez máig megtekinthető, ahogy a ferences templom és kolostor, barokk toronnyal, valamint a városközpont számos történelmi épülete, köztük az új városháza vagy a takarékpénztár. Érdemes fordulni egyet vagy többet Perlakon vagy Muraszerdahelyen, esetleg kitérőt tenni Szentilonára – itt találhatóak a Szent Ilona-kolostor maradványai, valamint a Zrínyiek sírboltja is. A várfanatikusok kitérőt tehetnek Varasdra vagy akár Nagytáborra, ha pedig kéznél van az útlevelük, úgy is elindulhatnak a Drávaszög felé, hogy megállnak közben Szigetváron.

Szöglet a Drávánál

Aki ezt a kis kitérőt választja, a legmagyarabb horvát térségbe térhet vissza – még ha ebben a délen a Dráva, keleten a Duna által határolt térségben ez már erősen kisebbségi tömböt jelent is, hiszen 2011-ben alig több mint 14 ezren vallották magukat magyarnak (az egész országban). A magyarlakta települések közül például Laskó, Csúza, Sepse, Hercegszöllős, Vörösmart, Darázs, Kiskőszeg várja a falusi turizmus és a néprajz vagy éppen a finom borok iránt érdeklődőket, de a szerb határ mentén dél felé haladva még mindenképp érdemes megállni Kórógyon, Kopácson (és ornitológusként, halrajongóként a Kopácsi-réten), vagy akár Újlakon, amely mintha egy félszigeten volna Szerbiába benyúlva.

És természetesen a térségre mintegy gravitációs erővel ható Eszék is kihagyhatatlan, akár amiatt is, mert a helyi magyarság központjaként is meghatározható, itt található például a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ. A városmagban felkereshető a vár és a Dráva partján álló bástyák, a Szentháromság tér a barokk épületeivel, köztük a katonai parancsnokság palotájával és a főőrség épületével. A Szent Mihály-plébániatemplom, a Szent Péter és Pál-templom és a ferencesek temploma egy egyházi sétakörre invitál, a szecesszió helyi jellemzőit is érdemes felkutatni, főként talán a szecessziós kutat a Dráva sétányán. Itt aztán végignézhetünk a folyón is, amely még egy kicsit kanyarog, majd a Szávánál jóval előbb, már itt a közelben a Dunába olvad.

Archaikus néphagyomány

Az Eszék közelében levő négy református falu (Szentlászló, Haraszti, Kórógy, Rétfalu) lakossága, az ún. szlavóniai népsziget a peremhelyzete miatt sajátos hagyományvilágot tud, tudhatott magáénak: olyan elemek is megmaradtak itt, amelyek más területeken már kivesztek. Megfigyelhető ez a szokások mellett a nyelvhasználatban is, olyannyira, hogy Penavin Olga egy egész szótárt állított össze belőle, ez a háromkötetes Szlavóniai (kórógyi) szótár. Ebből megtudhatjuk például, hogy „sok ősi szó maradt meg: rér, rérike = sógor; féléj jel, szenös ház = konyha; hurka = kolbász; madós epörnye = szamóca; bucól; apol = csókol”.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?