Kommunikációval oldjuk fel a konfliktust

Ilyenkor gyakoribb lehet a veszekedés. „A fokozódó frusztráltságot többen a másikon töltik ki, de fontos tudatosítani, hogy a feszültséget a helyzet okozza, nem ő” – magyarázza Szemet Edit pszichológus.

Ugyanígy véli Süll Tamás mentálhigiénés párkapcsolati tanácsadó is. „Észre kell vennünk, hogy nem a másik hibás a helyzetért, hanem egy tőlünk független dolog állhat közénk. Jobb esetben összefogunk és közösen megküzdünk – ez megerősítheti a kapcsolatot” – véli a komáromi Selye Egyetem oktatója.

Szemet Edit azt mondja, természetes, hogy most mindenkiben kavarognak az érzések. „Az összezártságban több párkapcsolati probléma kerülhet felszínre, amit a mindennapi rohanásban észre sem veszünk” – magyarázza a pszichológus. Süll Tamás fontosnak tartja, hogy a család megbeszélje, mit jelent rá nézve a rendkívüli helyzet. 

„Le kell ülni, akár egy papírra leírni a legfontosabb dolgokat. Olyan ez, mint a folyón sodródó csónak. Az ár a külső tényező, de együtt evezhetünk. Azt is meg kell beszélni, hogy ha elsőre nem is sikerül minden, nem fogjuk egymást okolni.” 

Süll szerint fontos megkülönböztetni a tüneteket és a problémát. „A tünet például az, hogy összekeveredik a munkaasztal a konyhaasztallal, de a valódi probléma az, hogy a belső szükségleteink tolódnak ki. A feleség úgy érzi, hogy bár egész nap talpon van, a férje nem veszi észre, hogy közben csinosítani is próbálta magát. A férj pedig azért lehet frusztrált, hogy bár igyekszik otthon dolgozni, a feleségét idegesnek látja, és úgy érzi, mégsem hoz elég áldozatot.”

Ha a felek nem osztják meg egymással ezeket az érzéseket, ellenséges légkör alakul ki, és ennek a gyerekek ihatják meg a levét.

Szelle Elvira gyerekpszichológus szerint a szülőknek mindent meg kell tenniük a saját lelki egyensúlyuk megőrzéséért. „Ha ez sikerül, a gyerekekkel kapcsolatos konfliktusokat tárgyilagosan tudják megoldani” – mondja.

Veszélyes bezártság

A távoktatással kapcsolatban Süll Tamás úgy véli, a gyerekre ne gyakoroljunk nyomást, ha nem győzi a feladatokat, ezt a tanároknak jelezzük. „Emellett az óvintézkedések betartásával minimum napi fél órára mindenkinek ki kellene menni a szabadba” – tette hozzá.

Különösen fontos, hogy az elvált szülők gyerekei ne szenvedjék meg a kialakult helyzetet.

„Ilyenkor a szülőknek nem szabad rivalizálniuk, esetleg hagyhatják, hogy a gyerek kivételesen huzamosabb ideig egy helyen maradjon. De azt is látni, vannak szülők, akik harcolnak egymással” – mondja Süll Tamás. 

Szelle Elvira szerint az elvált szülők rugalmassága és alkalmazkodóképessége fontosabb, mint máskor. „A járvány miatt célszerűbb lehet a személyes találkozások korlátozása, de ennek megítélése családonként változó. A rendszeres telefonos vagy online kapcsolat is működhet” – véli a gyerekpszichológus.

Stressz és alkohol

Süll Tamás szerint ilyen helyzetben nőhet az alkoholfogyasztás, főleg azoknál, akik a stresszt eddig is azzal oldották.

„Az italhoz való menekülés megelőzhető, ha valaki meghallgat, támaszt nyújt. Ha viszont még nagyobb a nyomás a partner részéről, netán a hibáztatás, követelőzés, akkor ennek ellenkezője történhet. Talán a zugivók vannak a legnagyobb veszélyben” – véli Süll Tamás.

Az összezártságnak pozitív oldala is lehet. „Sokan jósolják, hogy a válság megerősítheti a kapcsolatokat, lehetőség a bizalom újraépítésére – mondja Szemet Edit pszichológus. – Bár ez az időszak sok lemondással jár, a végére empatikusabbak és türelmesebbek lehetünk.”