Tíz napja új kormányunk van, de ez most mindenkit csak abban a tekintetben érdekel, mit kezd a Matovič-kabinet a koronavírussal. Az első nyilatkozatok alapján nagyon határozott és eltökélt, aztán majd meglátjuk, mennyi lesz a mozgástere, hogyan alakulnak a koalíciós kapcsolatok, és kit mennyire változtat meg a hatalom.
Mert az élet előbb vagy utóbb másról is fog szólni, mint a világméretű járványról. Elsősorban annak gazdasági következményeiről, aztán a tanulságok alapján az egészség- és oktatásügy állapotáról, s folyamatosan a bíróságokon, ügyészségeken és rendőrségen uralkodó viszonyokról. Nézzük hát, kik azok, akik azt ígérik, hogy mindenben rendet teremtenek.
Igor Matovič kormányfő (46, OĽaNO): Nagyszombati származású, szándéka szerint továbbra is ott szeretne lakni. 2010-ben az SaS listáján jutott be a parlamentbe. Miután nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvény módosítását, kizárták a SaS képviselőklubjából, és a 2012-es választásokon már a saját mozgalmával, az OĽaNO-val indult. A parlament legkiszámíthatatlanabb és legkreatívabb képviselője volt, a mostani választásokat a korrupció elleni harc ígéretével nyerte meg, de a jelenlegi helyzetben a járvánnyal kapcsolatos intézkedések élveznek előnyt. Ezeket illetően Matovič kezdetben még csak az előző kormányt szidta, aztán állandó válságstábot hozott létre elismert szakemberekből, napi háromezer tesztet ígért, és elkezdte szervezni a külföldön ragadt szlovák állampolgárok hazaszállítását.
Richard Sulík gazdasági miniszter és kormányfőhelyettes (52, SaS): A közgazdász végzettségű Sulík a 2003-as adóreform kidolgozója, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt alapítója. A 2010-es választások után a parlament elnöki posztját töltötte be. 2011 októberében ő buktatta meg Radičová kormányát, mert nem szavazta meg a görögöknek szánt európai pénzügyi mentőcsomagot.
Eduard Heger pénzügyminiszter (43, OĽaNO): Közgazdász, menedzser, 2016 óta az OĽaNO parlamenti képviselője. Konzervatív nézeteiről ismert, a pozsonyi Szent Márton-dóm mellett működő hívői közösség vezetője.
Ivan Korčok külügyminiszter (55, független, az SaS jelölte): Karrierdiplomata, dolgozott a külügyminisztériumban, majd a németországi és svájci nagykövetségen, volt Szlovákiai állandó képviselője az EU-nál, 2002 és 2005, majd 2015 és 2018 között külügyminisztériumi államtitkár. 2018-tól amerikai nagykövet volt, nem vett részt a kormány kinevezésén, mert miután hazatért az Egyesült Államokból, két hetet karanténban kell töltenie. Amíg átveszi a hivatalát, addig a kormányfő irányítja a külügyet.
Mária Kolíková igazságügyi miniszter (47, Za ľudí ): Ügyvédként és az állami jogsegélyközpont vezetőjeként dolgozott. Két választási időszakban (mindig Lucia Žitňanská minisztersége alatt) az igazságügyi tárca államtitkára volt. 2011-ben ő szorgalmazta, hogy Malina Hedvig vonja vissza strasbourgi beadványát annak fejében, hogy Radičová kormánya feltételesen bocsánatot kér tőle. Žitňanská 2018. márciusi lemondását követően még maradt, de augusztusban távozott a minisztériumból. Most újra ott van, és legfontosabb feladata a legfőbbügyész-választás módjának megváltoztatása, valamint a bíróságok hitelének visszaszerzése lesz.
Veronika Remišová befektetési, régiófejlesztési miniszter és kormányfőhelyettes (43, Za ľudí): A pozsonyi színművészeti főiskolán szerzett diplomát, majd a párizsi Sorbonne -on és a brüsszeli Collège d'Études Interdisciplinaires-en tanult. Az Európai Tanács ifjúságpolitikai és oktatásügyi programjait irányította. 2016-ban az OĽaNO tagjaként került a parlamentbe, számos korrupciós ügyet tárt fel. Tavaly belépett Andrej Kiska pártjába, Kiska visszavonulását követően pedig ő folytatja a Za ľudí képviseletében a kormányalakítási tárgyalásokat, és a párt elnöki posztjára is esélyes.
Roman Mikulec belügyminiszter (48, OĽaNO): Radičová kormánya idején a katonai hírszerzés igazgatója volt, vezetése alatt dolgozták ki a hírszerzés vagyonának szétlopásáról szóló jelentést. Miután távozott a posztjáról, egy rendőrségi razzia során titkos hírszerzési dokumentumokat találtak az autójában. Ő azt állította, hogy az SD-kártyát a lejáratása céljából rejtették el a gépkocsiban; végül a bíróság felmentette a bizalmas információk veszélyeztetésének vádja alól.
Jaroslav Naď védelmi miniszter (39, OĽaNO): A másik olyan kormánytag, aki ellen az előző kormány idején vádat emeltek. Naďot, aki 2012 óta több poszton is dolgozott a honvédelmi minisztériumban, ugyancsak azzal vádolták, hogy titkos információkat árult el. A vád alól végül felmentették, és minisztersége első napán máris lemondott posztjáról a hírszerzés főnöke, Ján Balciar, aki nem tudott hitelt érdemlő magyarázatot adni, miből szerezte hatalmas ingatlanvagyonát. Balciar állt a Naď elleni vádemelés mögött is.
Marek Krajčí egészségügyi miniszter (45, OĽaNO): Gyermekkardiológus, a Keresztények a Városban elnevezésű, különböző pozsonyi keresztény szervezeteket összefogó platform alapító igazgatója. Zenész, hálaénekek és zsoltárok szerzője. 2016 óta parlamenti képviselő, az új kormányban a hazai egészségügy általános helyzetére és az ágazatot próbára tevő koronavírusra való tekintettel neki lesz a legnehezebb dolga.
Milan Krajniak munka-, szociális és családügyi miniszter (47, Sme rodina): Daniel Lipšic belügyminiszter tanácsadója volt, 2012-ben távozott a posztjáról, mert a Gorilla-ügyiratból kiderült, hogy a Nemzeti Vagyonalap igazgatótanácsának egykori tagjaként a Penta utasításai alapján szavazott. Lipšic pártjából, a NOVA-ból nézetkülönbségek miatt távozott. Ultrakonzervatív, Az utolsó keresztes lovag című honlapján különféle konspirációs elméleteket tett közé. 2016 óta a Sme rodina parlamenti képviselője, 2018-ban indult az államfőválasztáson, az első fordulóban a szavazatok 2,77 százalékát szerezte meg.
Branislav Gröhling oktatási miniszter (45, SaS): Jogi végzettsége van, de ezt csak 2009-ben, 35 évesen szerezte meg. A szépségiparban vállalkozott, ő hozta létre a Pierrot fodrászszalonok hálózatát. 2016-ban az SaS listáján jutott be a parlamentbe, képviselőként az oktatásüggyel, főleg a szakképzéssel foglalkozott. Támogatta az ágazat reformját, a pedagógusi bérek emelését és a tudomány finanszírozását. Most a legfőbb gondja az lesz, hogy megszervezze a tanév befejezését.
Natália Milanová kulturális miniszter (37, OĽaNO): Szlovák–történelem szakos tanárként végzett, majd reklámügynökségnél dolgozott. Pótképviselőként jutott be a parlamentbe, Jozef Viskupič helyére, aki 2017-ben Nagyszombat megye elnöke lett. A kulturális bizottság alelnökeként képviselői vizsgálatokat vezetett, többször bírálta Ľubica Laššáková volt kultuszminisztert. A parlamentben a szoptatást támogató kezdeményezés vezetője.
Ján Budaj környezetvédelmi miniszter (68, OĽaNO): A bársonyos forradalom egyik hazai arca, egykori disszidens, bár később kiderült, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. 1998 és 2002 között az SDK parlamenti képviselője volt, 2016 óta az OĽaNO képviselője. Egyik fontos célkitűzése, hogy az erdők kerüljenek át a mezőgazdasági minisztérium hatásköréből a környezetvédelemhez.
Ján Mičovský mezőgazdasági miniszter (65, OĽaNO): Meggyőződéses környezetvédő az új mezőgazdasági miniszter is, ezért elképzelhető, hogy a két tárca között jó lesz az együttműködés. Az erdőmérnöki végzettségű Mičovský alapította a Szlovák Környezetvédelmi Egyesületet, és 2010-ben Fehér Holló díjjal tüntették ki, amiért figyelmeztetett az állami erdőgazdasági vállalatnál történő visszaélésekre. 2012 és 2016 között az OĽaNO képviselője volt, 2016-ban nem jutott be a parlamentbe.
Andrej Doležal közlekedési miniszter (38, Sme rodina): A kormány legfiatalabb tagja a köztelevíziónál, majd kereskedelmieknél töltött be különböző műszaki menedzseri pozíciókat. Kinevezése előtt a televíziós és rádiós sugárzást biztosító Towercom cég igazgatója volt.
Štefan Holý jogalkotásért felelős kormányfőhelyettes (41, Sme rodina): Eredetileg közlekedési miniszter szeretett volna lenni, de a koalíciós partnerek elutasították a Smer mecénásához, Vladimír Poórhoz fűződő kapcsolatai miatt. 300 ezer euróért dolgozott ki titkosított elemzést az állami vasúttársaságnak arról, hogyan fektethetne be hitelekből anélkül, hogy az államadósságot növelné. Ezen az elven alapszik a Sme rodina gazdasági programja, például a 25 ezer bérlakás építése is, amely miatt Holý nem kapta meg a közlekedési tárcát. Mostantól a törvények összehangolása és a bérlakásépítés tartozik a jogkörébe.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/14. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.