Karanténban beszélgessünk, ne csak SMS-t küldjünk!

A koronavírus okozta világméretű járvány megfékezése miatt több országban szigorú biztonsági intézkedések vannak érvényben. Szlovákia is vesztegzárban él. Nem tehetjük azt, amit szeretnénk, szabadidőprogramjainkat és egyéb tevékenységeinket keresztülhúzta a vírus. Aggódva figyeljük a híreket a fertőzöttek számának alakulásáról, ami sokunkban félelmet, szorongást, nemritkán depressziót vált ki. Hol van az a határ, amin túl a saját és családunk egészségéért való aggódás még természetesnek tekinthető, de azon túl már kezelést igényel? Erről beszélgettünk Monika Hricovával, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Filozófiai Tanszéke Pszichológiai Karának munkatársával.

Nemcsak testi, hanem lelki egészségünket is próbára teszi a koronavírus. Megjegyzem, a félelem életünk természetes része, alapvető tulajdonságaink egyike, amivel meg tudjuk védeni az életet. Az egészségért való aggódás ezért természetes, sőt fontos védő szerepet tölt be. A jelenleg érvényben lévő intézkedések (házi karantén, a szélesebb szociális kapcsolatok korlátozása, a szabadban való tartózkodás minimumra csökkentése), amelyek a koronavírus terjedését hivatottak megfékezni, az érzékeny embereknél felerősíthetik a szorongást, ami akár kóros méreteket is ölthet. Mi, pszichológusok például gyakran találkozunk azzal, hogy karácsony környékén többen hívják a lelki segélyvonalat, megnő a pszichoszomatikus betegek száma, amikor az ember testi panasz mögé rejti a szorongását.

Hasonlóan, mint a karácsony, a jelenlegi állapot is rendkívüli, s feltételezéseink szerint több lesz a lelki zavar.

A tavasz és velejárója, a vitaminhiány – főleg a D-vitamin hiánya – normális körülmények között is nemcsak a testi, hanem a lelki egészséget is rontja. Feszült helyzetben túlzott reakciót válthat ki az emberből. Mikor nevezhető kórosnak a járvány terjedéséről szóló hírek figyelése?

Nem tudom, ki lehet-e mondani, hogy az információs csatornák fokozott figyelése mikortól kóros. Pszichológusként azonban gyakran figyelmeztetem a pácienseket, hogy főleg az érzelmekre ható információk ártalmasak számukra, mert fokozzák a szorongást. Az ilyen hírekben az érzelmi tényező felülírja az információt, vagyis nem a tájékoztatás, hanem a sokkolás a cél. Azt ajánlanám, hogy korlátozzák a koronavírusról szóló különféle információkra fordított időt. Főleg azokra a hírforrásokra gondolok, amelyek az érzelmekre hatnak. Legfeljebb napi fél órát szánjanak az objektív információkra.

A bezártság könnyen pánikot válthat ki. Mit tehetünk ellene?

Mint említettem, a szigorú intézkedések felerősíthetik a szorongást, sőt pánikrohamot is kiválthatnak. Növeli a kockázatot, hogy most teljesen új helyzettel állunk szemben. Keveset tudunk róla, s elképzelésünk sincs arról, hogy mikor lesz vége. Figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait, a következőket tanácsolom: ? legyünk állandóan telefonkapcsolatban hozzátartozóinkkal, barátainkkal ? naponta legfeljebb fél órát fordítsunk a koronavírusról szóló híradásokra, elsősorban az objektív információkat figyeljük, ne pedig azokat, amelyek az érzelmekre hatnak ? előre kidolgozott napirend szerint töltsük a napokat, s ehhez következetesen ragaszkodjunk ? ne feledkezzünk meg a kikapcsolódásról: hallgassunk kellemes zenét, lélegezzünk mélyen ? idézzük fel azokat a stresszoldó módszereket, amelyek korábban hatásosnak bizonyultak.

A családok a karantén idején több időt töltenek együtt, s talán ez jót tesz a kapcsolatnak. A magányosok viszont nagyobb veszélyben vannak. Milyen tünetek utalhatnak lelki zavarra?

A természetes félelem akkor válik kórossá, ha túlságosan felerősödik, ha az ismert, korábban bevált módszerekkel sem lehet csökkenteni, vagy ha lehet, akkor sem a kívánt mértékben. A szorongás minden megnyilvánulására mint rossz reakcióra kell tekinteni, amit a veszélyérzet táplál. A szorongás vagy a túlzott félelem abban nyilvánul meg, hogy az ember nyugtalan, állandóan feszült, képtelen ellazulni, hajlamos az elszigetelődésre, remeg, izzad, felgyorsul a légzése, rosszullét, ájulás környékezi.

Mit tanácsolna olvasóinknak, hogy lelki sérülés nélkül éljék túl ezt a nem mindennapi időszakot?

Sok vonatkozásban korlátoznak bennünket a szokatlan intézkedések, nem rendelkezünk szabadon az időnkkel, s ráadásul a koronavírus teljesen ismeretlen számunkra. Teljesen természetes, hogy aggódunk. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy telefonon vagy az interneten tartsuk a kapcsolatot családtagjainkkal, barátainkkal. Ne csak SMS-eket küldjünk, hanem 
beszéljünk is velük. Lényeges az is, hogy csak megbízható forrásokból (rendőrség, kormány, Egészségügyi Világszervezet) tájékozódjunk. A vesztegzár idején napi rutin szerint töltsük az időt. Ne hanyagoljuk el a lelki egészség ápolását sem: aludjunk eleget, tornázzunk, mozogjunk (otthon is lehet), olvassunk. Próbáljuk felidézni azokat a módszereket, amelyekkel a múltban a hasonló helyzeteket kezeltük. A koronavírusjárvány miatt kialakult helyzet teljesen új, s mint minden rosszban, ebben is van valami jó: korábban nem tapasztalt képességeket fedezhetünk fel magunkban.

Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy telefonon vagy az interneten tartsuk a kapcsolatot családtagjainkkal, barátainkkal.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?