Bárczi Zsófia: -nék

aa

Furcsa dolog ez az utazással. Az ember nemcsak megszokott életterét hagyja el egy rövid időre, hanem önmaga egyes részeit is hátrahagyja, olyan részeket, amelyekről azt gondolná: ez én vagyok. Jól bejáratott kapcsolatokból lép ki, ha csak időszakosan is, jól bevált, megszokott kommunikációs sémáktól szakad el, ismerősöktől és az ismerősökhöz fűződő zavaros és összetett érzelmek kavalkádjától, a mindennapi gyakorlat és örökös ismétlődés folyamatában kényszerré csiszolódott viselkedési formáktól, mindentől, ami felszín, mindentől, ami mások számára felismerhetővé tesz ugyanazon emberként, aki tegnap voltam.  

Utazni jó. Jó néha a teljes idegenség és jó valahol máshol, valaki másnak lenni, élni egy párhuzamos életet, ha rövid ideig is, megélni önmagunk lehetséges, meg sem született verzióját, valakit, aki lehetne, ha máshol és másként élnénk, más emberek közt, más városokban.

Gondolatjáték. Mi lenne, ha… Ki lennék, ha… Ha nem itt és nem így, hanem valahol egészen másutt, sőt, egészen máskor. Mondjuk Velencében, a 18. században, mint vitorlakészítő. Vagy Moszkvában, a Povarszkaján, Napóleon bevonulásakor. Pulában a Római Birodalom tündöklésének éveiben. Londonban, amikor még nem is volt. Granadában, a 19. század végén. Párizsban, az ötvenes években. Mi lenne, ha ugyanitt, de valaki másként…

Az utazás lehetőséget kínál önmagunk alternatív változatainak megtapasztalására. Mi lenne, ha… Milyen lenne ebben a lakásban élni… Ezek a könyvek lennének itt akkor is / sosem vettem volna meg a virágmintás függönyt / összebarátkoznék a szomszédokkal / járnék a helyi könyvklubba / egyáltalán nem olvasnék / vállalkoznék / ebben a kolostorban lennék szerzetes / négy lányom lenne / a szemközti pékségbe járnánk reggelizni / a szemközti pékségbe járnék reggelizni / mindig ezen az utcán mennék munkába / egyáltalán nem dolgoznék / lenne egy magyar vizslám / kicserélném a kanapét / liberális lennék / konzervatív / felső középosztálybeli fehér ügyvéd / kitartott feleség / marokkói utcai árus.

Az utazás a feltételes mód életbe léptetése. Ha ez így lenne, akkor én így -nák, -nék.  Élnék. Éreznék. Gondolkoznék. Szeretném ezt a várost.  Mindegyiket. Lassan fedezném fel, gyalog, tégláról téglára, felderíteném a múltját, az utcáin kísértő egykoriak történeteit és belevetném magam a jelenébe. Hagynám, hogy formáljon. Persze, formálna akkor is, ha nem hagynám. Élnék benne és átélném a benne élést.

Ha valahol másutt, valaki más lennék, lennének például törzshelyeim. A szemközti pékség Párizsban. Középkorú hivatalnok lennék, és munkába menet minden reggel megállnék itt egy erős kávéra, frissen sült croissant-nal. Úgy köszönnék, „bonjour”, és ki tudnám ejteni. Múlt századi, lerobbant bérházban élnék, vörösre festett ajtóm lenne, az alagsorban enyhe dohszag.

Ha valahol másutt, valaki más lennék, hajón élnék. Nem lenne állandó otthonom. Főleg Rovinj mellett horgonyoznék. Neszkávét innék tej nélkül. A feleségem elhagyna egy áprilisi reggelen. A tengerről nézném, ahogy távolodik. A tengerről nézném, ahogy a vízből kinövő házak ablakai közt kiteregetett száradó ruhákat cibálja a szél.

Ha valahol másutt, valaki más lennék, péntek esténként egy bárban ücsörögnék a barátaimmal. Könyvekről beszélgetnénk meg filmekről. Megszólnánk az ismerőseinket. Panaszkodnánk és nevetgélnénk. Nem beszélnénk politikáról. Nem beszélnénk munkáról. Nem lenne bennünk nosztalgia. Nem vágyódnánk el. Otthon lennénk.

Pulában alkotói válsággal küzdő író lennék. Dublinban magányos zongoratanár. Moszkvában vasúti ellenőr. Granadában építész. Megvenném azt az elhagyatott villát a völgyben és újraépíteném. Belaknám minden zugát. Megerősíteném a kis kőhidat, ami már szinte beomlott.  És amikor ezzel is megvagyok, utazni kezdenék, hogy átéljem önmagam lehetséges változatainak egy újabb alternatíváját.

Ha valahol másutt élnék, nem én lennék. Nem ismerném, akiket szeretek. Olyan lenne, mint az amnézia. Teljes felszabadulás és az újrakezdés lehetősége, annak minden nagyszerűségével és borzalmával.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?