Szerencsés véletlenek

Szerencsés véletlenek

Hahner Péter történész két éve vonult nyugdíjba a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékéről, ahol docensként tevékenykedett. Huszonharmadik önálló kötete, a Magyarország szerencséje tavalyi megjelenése kapcsán új és régi könyvek mentén történelemről, Harry Potterről és tévhitek terjedéséről beszélgettünk abban az újbudai lakásban, ahol nyolcéves kora óta él. 

Tavaly írt egy könyvet. Hírértéknek számít, de nem azért, mert új könyvvel rukkolt elő, hanem mert friss munkája a legtöbbhöz hasonlóan lebilincselő olvasmány és bestseller. November végén a Magyarország szerencséje első bemutatóján a Libri Könyvpalotában szinte akkora tömeg verődött össze, hogy a pesti Rákóczi úton dugóban veszteglő autósok azt hihették, fantasy műfajban alkotó író dedikálja új opusát. Hahner Pétert, akit az újbudai otthonában február utolsó napjaiban keresünk fel, a vizit elején a könyv fogadtatásáról kérdezzük. Miközben a fotós kolléga felméri, hogy miként lehet a legtöbb fényt beengedni a hálószobával összeérő nappali ablakán, a történész leül arra az elegáns díványra, amely egy olyan könyvszekrény előtt áll, ami már szinte rogyadozik a kötetek súlya alatt.
„Az elmúlt év utolsó hat hetében a vásárlók nagyon kedvezően fogadták a könyvemet. Persze ehhez a karácsonyi kereslet megnövekedése is hozzájárult – kezd bele. – Úgy tűnik, sikerült a címmel és a témával, az 1682 és 1711 közti magyar történelem, a felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc nemzetközi hátterének bemutatásával felkeltenem az érdeklődésüket” – állapítja meg. A Magyarország szerencséje, amely az említett korszak mára elfelejtett hőseinek is emléket állít, a szerző 23. önálló kötete. A 65 esztendős történész, aki csíkos pulóverben, kényelmes fekete színű nadrágban fogad minket, kedélyes és udvarias beszélgetőtárs. „Írói” pályafutása több mint harmincöt évet ölel fel. Az egész história úgy kezdődött, hogy 1984-ben egy Marat-életrajz lefordítását ajánlotta fel több kiadónak. (Akkoriban valamiért kedvelte a francia forradalomnak ezt a különös újságíróját, hinti el a történet felénél járva.) A Kossuth Kiadó szerkesztője azzal az obligát mondattal utasította el, hogy mostanában inkább magyar szerzők műveit adják ki. Minden előzetes megfontolás nélkül Hahner feltette neki a kérdést: „És nem lehetnék én is egy ilyen szerző?” A spontán viszontválasz meglepte: „Dehogynem, készítsen egy szinopszist, és küldje el!” Így is tett, a könyvkiadó pedig elfogadta a közlésre szánt művet.

Az első önálló kötetére sem kellett sokat várni. „1985-ben adták ki első könyvemet A Bastille bevétele címmel. Az előbb említett kiadó Népszerű történelem című sorozatában jelent meg, amelyet Szuhay-Havas Ervin szerkesztett. Négy év múlva kapóra jött a nagy francia forradalom kirobbanásának 200. évfordulója, abban az évben sikerült több, hasonló témájú kötetet közzétennem. Egyet XVI. Lajos király szökéséről, egyet a hadtörténetről, valamint a francia forradalom kislexikonát.”

A Franciaország és az Egyesült Államok történetére specializálódott szakember legismertebb kötete mégis a 100 történelmi tévhit, amely tíz évvel ezelőtt az Animus, a jelenlegi kiadója gondozásában jelent meg. „A siker hatására később még két tévhit-gyűjteményt is megjelentettünk” – kommentálja az „eredményt”. Hogy miért ez a legnépszerűbb az életműben? – Az ötlet új volt, az alcím (… amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod…) kifejezetten provokatív, a fejezetek tömörek, olvasmányosságra törekedtem, s a történelmi szempontból legjelentősebb, legfontosabb tévhiteket gyűjtöttem össze.” Azt, hogy a cím az egyik kultikus Woody Allen-film, az Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni) címét is idézi, csak ráadásként teszi hozzá. Akárcsak azt, hogy a Harry Potter hozta össze a kiadójával, ugyanis rettentően kedvelte a varázslótanoncról szóló szériát, amelynek magyar fordításait az Animus adta ki. Az ötödik kötetet előbb angol nyelven olvasta, ajánlót is írt róla. Csak idő kérdése volt, hogy a kiadó és az olvasó összebarátkozzon, aztán a könyves cég zöld utat adott neki egy saját kötet írásra – szabadon választható témában.

Szerencsés véletlen, hogy imént futtában szóba hozta a nevettetést, mert írásaiban gyakran él a humor eszköztárával. „A humor szerencsére ugyanolyan szerves része a történelemnek, mint a tragikum. Az emberek nem csak öldökölték, kormányozták és szolgálták, hanem néha ki is gúnyolták egymást, és ezen jókat nevettek. Már Julius Caesarról is írtak gúnyverseket a katonái. Aligha lehet megbízható Churchill-életrajzot készíteni számtalan anekdota felidézése nélkül. A szovjet történelem abszurditásait pedig a korabeli keserű viccekkel lehet a legjobban érzékeltetni” – közli velünk higgadtan.

Határozott léptekkel átsétál a legtávolabbi szobába. A dolgozó ablakából annak az iskolának az épületét látja, ahova nyolcéves korától járt. Mielőtt a fotós az asztali számítógép előtt is készít róla néhány felvételt, elmondja, hogy az elmúlt 53 évét ebben a lakásban élte le. A 60-as évek elején, amikor szüleivel ideköltözött, az elhelyezkedés mellett a távfűtés és a meleg víz miatt is rendkívül kedvezőnek számított a lakótelep. Lokálpatriótának tartja magát, bár pécsi egyetemi oktatóként gyakran volt távol. (Nem vezet; de a kelenföldi pályaudvar, ahol a pécsi járat is megáll, tömegközlekedéssel percek alatt megközelíthető.)

Szerencsés véletlenek

„1985-ben kaptam lehetőséget a közelmúltban elhunyt Ormos Máriától arra, hogy a pécsi egyetemen történelmet tanítsak. Nagy sikerélmény volt, amikor kiderült, hogy képes vagyok érdekfeszítő órákat tartani, hogy fel tudom kelteni a hallgatók érdeklődését” – idézi fel a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékén eltöltött éveit, hozzátéve a tényt, hogy két éve nyugdíjba vonult. Az egykori docens tartja a kapcsolatot számtalan egykori diákjával, örül a sikereiknek, és mindig elfogadja az előadásra szóló meghívást azokba a gimnáziumokba, ahol tanítanak. Tavaly visszahívták Pécsre is. Néhány előadásra, nem egy egész szemeszterre, de ezt cseppet sem bánja, mert a generációváltást elengedhetetlennek tartja.

Az asztali naptára tele van márciusi, áprilisi programokkal, jószerivel könyvbemutatókkal és ismeretterjesztő történelemórákkal. Az íróasztalán idén és tavaly megjelent könyvek sorakoznak, jegyzetek társaságában. Új könyvön dolgozik: XVI. Lajos francia király életrajzát szeretné megírni. „Úgy érzem, érdemes alaposabban is megvizsgálni ennek az oly sokat rágalmazott személyiségnek a pályafutását. Távolról sem volt oly ostoba és nevetséges, ahogy a történelmi művek többségében olvasható.”

Arra a kérdésemre, hogy megbízható percepcióval látom-e újra divatosnak az életrajzot, azt feleli, hogy szerinte régen is népszerűek voltak, csak a történészek nem tartották méltónak magukhoz a műfajt. „Negyven évvel ezelőtt még nagyobb tekintélye volt a gazdaság-, mentalitás- és társadalomtörténeti kutatásoknak, mint a politikatörténet művelésének. Azóta a történészek nagy része kénytelen volt beismerni, hogy nem minden esemény magyarázható meg hosszabb távú folyamatokkal, és érdemes megvizsgálni a nagy személyiségek történelmi szerepét is.”

És mi a helyzet az álhírekkel, amelyek képesek a vírusoknál is gyorsabban terjedni?  

„A tévhitek korábban is terjedtek, az internet legfeljebb meggyorsította a terjedési folyamatot. Viszont olyan dokumentumokat tett elérhetővé a világ minden pontján, amelyek alaposabb elemzéséhez korábban el kellett volna utazni egy másik országba vagy kontinensre. Most azonban a szobánkból sem kell kimozdulni. Vagyis én úgy látom, a számítógép és az internet alaposan megkönnyítette a történészek munkáját.”

A professor emeritusszá válása évében a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozatával kitüntetett Hahner valaha gyakrabban fordított, Tocqueville A régi rend és a forradalom című művének általa jegyzett átültetése széles körben ismert.

„Hat könyvet fordítottam le, C. A. Beard amerikai történész, a francia Alexis de Tocqueville és François Furet fő műveit, egy összefoglaló művet az Egyesült Államok történelméről és egy De Gaulle-életrajzot. Az utolsó fordításom 2004-ben jelent meg. Robert M. Utley írta, a címe: A lándzsa és a pajzs – Ülő Bika élete és kora” – válaszolja. A végén hozzáteszi: egyelőre nem tervez újabb fordítást.

Amikor a „forradalom” nehezen definiálható fogalmára, valamint a világpolitikára terelődik a szó, nem bírom megállni, hogy ne kérdezzek rá az amerikai elnökválasztásra. Miként gondolja az amerikai történelmet ismerő, a Kennedy-gyilkosságot hosszú ideig tanulmányozó szakember, változik-e majd Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök megítélése a közeljövőben? „Nagyon sok amerikai elnök megítélése változott a történelem során, s a kortársak véleménye szinte sohasem volt azonos a nagyobb történelmi távlatból visszatekintő történészek véleményével. Ennél többet ma még aligha mondhatunk.”

A beszélgetés végén újra felütöm a legutóbbi könyvét, megint csak észreveszem, hogy a látogatásunk során a papagájlármától hangos konyhában sürgő-forgó feleségének, Pordány Saroltának ajánlotta. Távozáskor néhány szót váltunk is a ház asszonyával, aki közművelődési szakember, a Budapesti Művelődési Központ igazgatója volt. A pár 1977 óta él házasságban. A férj a liftre várva osztja meg velünk, hogy Sarolta asszony volt az, aki 1980 táján felszólította arra, ismerje el végre-valahára, hiába végzett magyar–könyvtár szakon, őt igazából a történelem érdekli. Ha ez nem lenne elég, Hahner Péter legtöbb kéziratának is ő az első és legszigorúbb olvasója.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?