Skót miniszterelnök: az új bevándorlási szabályozás "pusztító" hatást gyakorolhat a skót gazdaságra

Sturgeon vasárnap hivatalos levelet is küldött az ügyben Boris Johnson brit miniszterelnöknek. Ebben kifejtette: a skót üzleti munkáltatók fele, a szociális ellátást nyújtó szervezetek 90 százaléka nem tudja teljesíteni az új brit bevándorlási rendszer által a külföldi munkavállalók alkalmazásához megszabott éves bérminimumot.

A konzervatív párti brit kormány az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság január 31-i megszűnése után kezdődött 11 havi átmeneti időszak lejártával, vagyis 2021 januárjától.

A brit belügyminisztérium által a minap részletesen ismertetett szabályozási elvek alapján az egyes megszabott kritériumok teljesítésével 130 pont szerezhető, és ebből 70 pontot mindenképpen meg kell szerezni ahhoz, hogy a külföldi kérelmező munkavállalási folyamodványát a brit hatóságok jóváhagyják.

A javadalmazással 20 pont szerezhető, de az ennek eléréséhez szükséges éves bérminimumot a brit kormány 25 600 fontban (több mint 10 millió forint) jelölte ki. Igaz ugyanakkor, hogy ha a felkínált éves bérezés ettől elmarad, más kritériumok teljesítésével pótolható a kieső pontszám, például akkor, ha a külföldi munkavállaló az elbírálási rendszerben hiányszakmaként meghatározott munkahely betöltésére - például kórházi ápolói állásra - jelentkezik.

Nicola Sturgeon a brit kormányfőnek küldött vasárnapi levelében hangsúlyozza: a skót gazdaság számos szektora egyértelműen azon az állásponton van, hogy a szabad munkaerő-áramlás nagy-britanniai érvényesítésének megszüntetése nem szolgálja Skócia érdekeit.

A skót miniszterelnök szerint ez mindenekelőtt a világszínvonalú skót étel- és italgyártó ágazat, az építőipar és a vendéglátó szektor esetében igaz.

Sturgeon felveti a Johnsonhoz intézett személyes levélben a külön "skót vízum" bevezetésének lehetőségét e probléma áthidalására.

A skót kormány ezt az elképzelést már korábban is előterjesztette. Ennek lényege az lenne, hogy a Skóciában letelepedni kívánó külföldiek munkavállalási folyamodványait közvetlenül a skót hatóságok vennék át és bírálnák el, ugyanakkor a kérelmeket a brit bevándorlási hatóságoknak is elküldenék biztonsági ellenőrzésre.

Nicola Sturgeon a BBC televízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette: skót üzleti vezetők társaságában személyesen kívánja felkeresni Boris Johnsont, hogy előterjeszthesse neki az önálló skóciai bevándorlási rendszer mellett szóló érveket.

A brit belügyminisztérium által ismertetett új szabályozási terv hangsúlyozza azonban, hogy a jövő évtől mindenképpen véget ér a szabad munkaerő-áramlás uniós alapelvének nagy-britanniai érvényesítése, és a brit üzleti szektornak ehhez kell majd alkalmazkodnia.

A dokumentum úgy fogalmaz: meg kell szüntetni a brit gazdaság függését az Európából érkező olcsó munkaerőtől.

A vasárnapi BBC-interjúban Sturgeon óvatosan fogalmazott az újabb skót függetlenségi népszavazásról, türelemre intve a függetlenné válás híveit. Kijelentette: a referendum csak törvényes keretek között rendezhető meg.

Ez utalás volt arra, hogy Johnson nemrégiben határozottan visszautasította az újabb népszavazás lehetőségét, Nicola Sturgeon pedig már korábban is egyértelműen kizárta, hogy Skóciában - Katalónia példáját követve - nem hivatalos, a brit kormánnyal nem egyeztetett módon rendezzenek újabb függetlenségi népszavazást.

A skót kormányfő azonban többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia önálló országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba.

A skót függetlenségről 2014-ben már tartottak egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.