A talaj, mint a hozam (nem)befolyásoló tényezője

A fenti cím alatt a KWS decemberben Gyűgyön megtartott szemináriumán, amely a kukorica termesztésére fókuszált, Ján Halas, a Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Központ (NPPC) kísérleti állomásának képviselője azt a kérdést boncolgatta, mennyire befolyásolja a talajösszetétel a hozamokat. Régebben nagyban függött a termés a talajösszetételtől, illetve annak minőségétől, de a nemesítések nagyot fejlődtek az elmúlt években, ennek köszönhetően manapság egy jó fajta megválasztásával jobb eredményeket is elérhetünk akár rosszabb talajminőség mellett is, mint korábban jó talajfeltételek mellett vetett, de régi genetikai állománnyal rendelkező kukorica esetében. Példaként említette, hogy míg 1948-ban a talaj termőképessége 40%-ban befolyásolta a termesztés sikerességét, a fajta csak 5%-ban járult hozzá a hozam növeléséhez, addig 2019-ben a talaj termőképessége 15%-ban (csakúgy, mint az időjárás), az agrotechnika 20%-ban, a fajta megválasztása viszont már 30%-ban befolyásolta pozitívan a termesztés sikerét, illetve a hozamnövekedést. A talaj tulajdonságait tudjuk javítani, például szerves trágyák alkalmazásával, de tavaly a trágyázás, illetve a növényvédelem csak 10-10%-ban járult hozzá a termesztés rentabilitáshoz.

Hogyan növelhető a hozam?

Ján Halas szerint lokális kísérletek elemzésével a jó fajta megválasztásával, a talaj potenciáljának kihasználásával, a környezeti körülmények optimalizálásával, a talaj termőképességének növelésével, a helyes agrotechnika megválasztásával, a vetésforgó betartásával, illetve az organikus és ásványi anyagok utánpótlásával növelhető a hozam.

Bár a jó genetikai potenciállal rendelkező fajta megválasztása már fél siker, a talaj összetétele nagy hatással van a termesztés rentabilitására. A fajta megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen környezeti körülmények közt van nemesítve az adott hibrid. A termőképesség függ a talaj típusától és minőségétől, annak humusztartalmától, illetve a humusz minőségétől, továbbá annak fizikális, kémiai és biológiai tulajdonságaitól.

Érdekességként még azt is bemutatta a szakember, hogy milyen hatással vannak az egyes talajtípusok a termelés rentabilitására. Szlovákiában a legnagyobb mértékben, vagyis 28,6%-ban van jelen az erdei jellegű föld, amelynél értelemszerűen a legalacsonyabb a termelés rentabilitása, -3,81. Ennél kevesebb, mintegy 10, 8%-ban van jelen a barna talaj, ahol a termelés rentabilitása 4,86%. A leginkább rentábilis a termesztés a fekete talajon (8,99%), amely 8,9%-ban van jelen nálunk. Érdekes adat, hogy bár mindenki a kiszámíthatatlan időjárásra hivatkozik, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát a termesztést illetően, mégis mostanra 5%-kal csökkent az időjárás hatása a termesztésre az 1948-as évhez viszonyítva. Tehát ez is alátámasztja a tényt, hogy a gazda akár 70–80%-ban befolyásolhatja a termesztés sikerét. Ezért is fontos az ismeretek folyamatos bővítése, illetve a nemesítések, kutatások folytatása.

Mi mindenre hat a talaj összetétele?

A talaj összetétele tulajdonképpen az összes növekedési fázisra hat. Így például a növény víz- és tápanyagfelvételére, valamint annak hasznosításra, a talaj oxigénellátásra, a mikrobiális aktivitásra, a gyökér légzésére és növekedésére. A kedvezőtlen talajösszetétel hat a termesztés sikerére is. Az ideális talaj laza, 75%-ban tartalmaz 1–10 mm nagyságú gömb alakú aggregátumokat, amelyek nem vízáteresztők. A megfelelően szemcsés, strukturális talajok átmelegedése, biológiai tevékenysége, kémiai folyamatai, felszívó képessége, a növény tápanyagellátása, terméshozama sokkal jobb, mint a nem strukturált talaj esetében.

A nem strukturált talajok tavasszal csak nehezen melegszenek fel, a kapillárisokban megfagy a víz. Rosszabb a biológiai tevékenységük, nem kedvező a mineralizáció, a tartós humusz anaerob képződése dominál. Kevéssé csapadékos, illetve túl csapadékos időjárás esetén is nagyon nehezen szabadulnak fel a tápelemek. A hozamok nagyon ingadozók, és csak a különösen jó csapadékeloszlás mellett lehet jó hozamra számítani.

(-er)