Annyi mindent lehet online intézni! Bevásárolni, utazást szervezni, filmet nézni, barátkozni, de még ügyeket intézni is. Miért éppen a társkeresés lenne az, ami kimarad az online életből?
Hiszen gondoljunk csak bele: életünk nagy részét online bonyolítjuk le. A régi ismerkedési formák ma már nem igazán állják meg a helyüket. Régebben a templomban szemelték ki a lányokat a fiúk, ma azonban erre meglehetősen kis esély van. De ha az utcán szólít le egy idegen, az is ad okot a bizalmatlanságra. Hát még ha táncos szórakozóhelyen kezdeményez valaki! Arról aztán biztosan tudjuk, hogy mit akar.
Marad az egyetemen való ismerkedés, akik nem járnak oda, azoknak a munkahelyi – ez roppant veszélyes, ha nem úgy alakul, ahogyan elterveztük, az kész katasztrófa lehet, mindenképp sérül valaki –, vagy a harmadik út, a barátok ismerősei. De ez is számos kockázattal járhat.
Ennél sokkal biztonságosabb – és ugyanennyire bizonytalan is – az online ismerkedés. Ám csak akkor válhat be, ha ugródeszkának használjuk. Ha eljön az az idő, amikor a netes beszélgetéseket a személyes randevúk váltják fel, közben meg az online beszélgetés lassan elhal. Csak így lehet a történet vége hepiend. Ha tudatosan használjuk ki ezt a platformot. És ahhoz, hogy tudatosan használjuk, jó, ha tudjuk, milyen típusokkal találkozni itt. Ezeket vesszük most sorra, okulás céljából.
Aki komolyan gondolja
Nevezhetjük őket romantikus naivoknak is, hogy éppen itt szeretnének férjet/feleséget fogni. De nem lehetetlen, csak ki kell tartani. Így volt vele Anna is, aki már számos csalódáson volt túl, amikor írt neki Róbi. „Azzal a céllal regisztráltam egy társkeresőre, hogy hátha találkozom olyannal, akibe akár bele is szerethetek. A munkahelyemen nem akartam ismerkedni, két okból: zömében házas kollégáim vannak, ráadásul nem is vagyok híve a munkahelyi kapcsolatoknak: egy csomót láttam már, jó még nem sült ki belőlük. Így aztán maradt az online felület, hiszen ott kezdetben kényelmesen, otthon, pizsamában ülve, zsíros hajjal is lehet ismerkedni. Az első napok után nagyon kapós is voltam, de hamar kiderült, hogy a többség csak szórakozásból látogat ide. Amint mondtam, mik a terveim, a háromnegyedük köszönés nélkül eltűnt. Volt, aki maradt, olyan is, akivel személyesen találkoztam, ugyanis tartottam magam ahhoz, hogy ha 3-4 hét után is élénk az online kapcsolat, akkor semmi akadálya a személyes randevúnak. Volt is ilyenből jó pár, de a kezdeti lelkesedés gyakran elhalt. Kb. másfél-két évet töltöttem az online társkereső oldalon, és rengeteg fura fazon írt, a randipartnerektől is általában többet vártam. Meg sokszor bár jól elbeszélgettünk, a kémia hiányzott, és nem lett folytatás. Egyszer csak írt Róbi, és az esélytelenek nyugalmával mondtam igent, amikor személyes találkozásra invitált egy hónapos levelezés után. A randevú nagyon jó volt, érdeklődött, nem panaszkodott, nem feszengtünk. Talán épp ez vezetett még több randevúhoz, s egyszer csak azt vettük észre, hogy bizony mind a ketten fülig szerelmesek vagyunk, és már rég nem látogatjuk a társkereső oldalt. Két év után Róbi meg is kérte a kezem, boldogan mondtam igent neki, hiszen tudtam, tudom, hogy ő az igazi.”
Kalandvágyók
Nem mindenki ilyen céllal regisztrál, vannak, akik alkalmi kapcsolatokat keresnek. A férfiak is, a nők körében is, leginkább szakítás, csalódás után. „Jó munkám van, kevés szabadidővel, nem szeretnék családot, barátnőt, az csak gonddal meg rengeteg áldozattal jár, ezt tapasztalatból mondom – tartja Péter, akinek mint mondja, a csajozással nincs baja, de online intézni ezeket mégiscsak könnyebb. – Sokszor adódik úgy, hogy a munkaidőm végén ráírok egy lányra, és este már az ágyamban van. Felgyorsult az egész, néhány mondat után szinte bárki becserkészhető, csak jól kell bánni a szavakkal. Szerencsés helyzetben vagyok, nemcsak a kinézetem megnyerő, a humorom is kiváló. Vannak olyanok, akik azt mondják, ők nem olyanok, ne is próbálkozzak, de általában kiderül, hogy mégis olyanok. Mindenki olyan, csak van, aki tagadja. Nyílt lapokkal játszom, soha nem ígértem senkinek semmit. Ha valaki mást lát bele abba, amit írok, az az ő baja. Én csak szórakozni akarok, akinek ez nem tetszik, nem kötelező velem lenni. De eddig még senki nem panaszkodott.”
Az időmúlató
„Csak azért járok fel ezekre az oldalakra, hogy legyen kivel beszélgetnem.” Kati egyedül él, özvegy már jó pár éve. Egyetlen lánya Londonban alapított családot. Bár nyugdíjas, emellett még dolgozik is, eténként pedig a magány elől a csetelős oldalakra menekül. „A világ minden tájáról írnak urak, nyelvi korlátaink nincsenek, mert a lányom és az unokám miatt elvégeztem több angolkurzust is. Így legalább gyakorlom a nyelvet. Meg az is jólesik, amikor egy-egy barátom megjegyzi: nem is látni rajtam, hogy nagymama vagyok. Azért nem barátkozom a közelemben élőkkel, mert tudom, hogy nem akarok személyesen találkozni velük. A férjemen kívül soha nem volt más férfi partnerem, és szeretném, ha ez így is maradna. Ha több ezer kilométer választ el ezektől a férfiaktól, akkor nem is kell azzal foglalkoznom, hogy akár találkozhatnánk is. Ártatlan kis csevegések ezek, hogy az estéket ne kelljen egyedül töltenem. Szóval én rengeteget köszönhetek ezeknek az oldalaknak.”
Barátkozás
Van, aki nem társat, partnert, romantikus kapcsolatot keres a társkereső oldalakon, hanem barátokat. Ilyen Csaba, aki nagyon nehezen barátkozik. „Van egy kis beszédzavarom, raccsolok, meg a túlsúllyal is küzdök. Emiatt nagyon kicsi az önbizalmam, az iskolában is állandóan csúfoltak. Szakmát is úgy kerestem, hogy ne kelljen kimozdulnom, ne kelljen emberekkel kapcsolatban lennem személyesen, így programozó lettem. Ugyanakkor vágyom arra, hogy legyenek barátaim, ezért a társkereső oldalakon szoktam beszélgetni. Általában hölgyekkel, ők megértőbbek. Nem szeretnék romantikus kapcsolatba lépni velük, tudom, az első találkozás után elutasítanának. Nekem elég az, ha csak elmondhatom valakinek, hogy mit ebédeltem, milyen filmet láttam, meg megtudom másoktól, milyen utazáson vettek részt. Én nem társat, hanem barátokat keresek. Olyan sokféle érdekes emberrel találkozni ott! Rengeteg felhasználó van, és mind egyedi történettel. Ugyanakkor vannak, akik nem nyitottak, de szerencsére sok hozzám hasonló, nem túl nagy önbizalmú személyt lehet itt találni. Csak keresni kell.”
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.