Az euró bevezetése miatt nem drágult az élet

Szlovákiában 2009. január 1-jén cseréltük le az addigi nemzeti valutát, a szlovák koronát euróra. A közös valuta bevezetése ellen felszólalók többsége akkoriban azzal érvelt, hogy emiatt elszabadulhatnak az árak, vagyis ennek is a lakosság issza meg a levét. A Focus közvélemény-kutató ügynökség 2008-as felmérése szerint a lakosság 72 százaléka aggódott az árak drasztikus növekedése miatt, minden második válaszadó pedig attól tartott, hogy az euró bevezetése kedvezőtlen hatással lesz családja anyagi helyzetére. Az akkori pénzügyminiszter, a smeres Ján Počiatek ugyanakkor már akkor azt vallotta, hogy legfeljebb tized százalékokban lehet majd mérni a közös európai pénznem bevezetésének az árfelhajtó hatását, és hasonló véleményen volt az elemzők többsége is. A Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzői – az euró 11 évvel ezelőtti bevezetésének az alkalmából – ezért most annak néztek utána, hogy az azóta eltelt időszakban hogyan alakultak az árak.

Változatos ármozgások

„Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Szlovákiában jelenleg 17,9 százalékkal magasabb az árszint, mint 11 évvel ezelőtt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg egy adott bevásárlás 2009-ben például 1000 euróba került, ma ugyanazért az áruért már 1179 eurót fizetünk” – nyilatkozta Eva Sadovská, a Wood & Company elemzője. Az elmúlt 11 évben azonban az infláció látványos eltéréseket produkált. „Az euró bevezetése Szlovákiában egybeesett a gazdasági válság kirobbanásával. Ez utóbbi miatt csökkentek a fizetések és a lakossági kereslet is, ami az árakon is meglátszott. 2009ben 0,9, 2010-ben pedig csupán 0,7 százalékos drágulást mértek” – mondta Sadovská. Az euró bevezetése óta eltelt időszakban a legnagyobb éves árugrást 2011-ben és 2012-ben mérték, 4,1 és 3,7 százalékosat. Később azonban három olyan év is volt, amikor csökkentek az árak: 2014-ben 0,1, 2015-ben 0,3, 2016-ban pedig 0,5 százalékkal. Az infláció 2017-ben tért vissza újra, amikor már 1,4 százalékos drágulást mértek, és az infláció üteme azóta folyamatosan nő, tavaly például éves szinten már 2,7 százalékkal emelkedtek az árak. Látványosabb növekedésre azonban az elkövetkező időszakban már nem kell számítanunk. Peter Kažimír jegybankelnök szerint idén 2,5, jövőre pedig 2,1 százalékos drágulás várható.

Ágazati különbségek

Az infláció üteme azonban nem csupán időben változott, látványos különbségek vannak az egyes ágazatok között is. „Az euró bevezetése óta a legnagyobb árugrást az oktatásban mérték, csaknem 47 százalékosat. Az elmúlt 11 évben azonban 41 százalékkal drágult az alkohol, a cigaretta, 37,5 százalékkal az egészségügy és nagyjából harmadával a szállodai és éttermi szolgáltatások is. Az élelmiszerárak nagyjából az ötödével, a rezsiköltségek pedig 15 százalékkal nőttek” – mondta Sadovská. Szerinte találhatunk azonban olyan termékeket is, amelyekhez manapság olcsóbban juthatunk hozzá, mint 2009-ben. A bútorok ára – legalábbis a hivatalos statisztikai adatok szerint – például 2 százalékkal csökkent az említett időszakban.

V4-es árverseny

„Hogy az elmúlt 11 évben mért 17,9 százalékos szlovákiai drágulás sok-e vagy kevés, azt könnyen eldönthetjük, ha összehasonlítjuk az inflációnkat a környező országokban mérttel” – vallja Sadovská. Csehországban az említett időszakban több mint 18, Lengyelországban és Ausztriában 21 százalék körüli, Magyarországon pedig 33 százalékos drágulást mértek 2009 óta. „Az infláció az említett időszakban Szlovákiában volt a legalacsonyabb. Ha azonban az inflációról beszélünk, nem szabadna megfeledkeznünk a bérek növekedéséről sem” – állítja Sadovská. Az uniós statisztikai adatok és a Wood & Company saját felmérése szerint a szlovákiai bérek manapság csaknem 50 százalékkal haladják meg a 2009-es bérszintet, vagyis a drágulás ellenére valójában a fizetéseinkből jelenleg több árut és szolgáltatást engedhetünk meg magunknak, mint 11 évvel ezelőtt.