Új kisebbségi törvény? Törölve

A kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László (Híd) csak a kormányzási ciklus legvégén indította el a kisebbségek jogállásáról szóló, átfogó törvény kidolgozását. Ez a folyamat azonban már csírájában megakadt. Az előkészítésbe bevont egyik minisztériumnak, a külügyi tárcának a vezetője most elutasította az egész kezdeményezést.

„A kisebbségekhez tartozó személyek jogai Szlovákiában átlagon felüliek, a hatályban lévő törvények megfelelnek és teljes mértékben összhangban vannak Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel, így a szlovákiai körülmények között nincs szükség a nemzetiségi kisebbségekről szóló önálló törvényre”

– idézi a külügyi tárca közleménye Lajčák álláspontját. A közleményben továbbá azt írják, ha mégis egy ilyen jogszabály meghozásáról gondolkodnának, akkor azt széles körű szakmai vitának kell megelőznie, és ezt a vitát a megfelelő időben kell elkezdeni.

A Híd visszautasítja a koalíciós partnere által jelölt külügyminiszter állásfoglalását, és arra hívják fel a figyelmet, hogy Bukovszky több nemzetközi szervezet ajánlása és kormányhatározat nyomán kezdte el a munkát. A párt a közleményében azt írja, furcsállják Lajčák álláspontját, hiszen az üggyel foglalkozó bizottságban a külügyi tárca képviselője elfogadta a kérdéses törvény előkészítését szolgáló kormánydokumentumot, az ún. irányelveket.

„Nem meglepő, hogy a választás közeledtével a koalíciós miniszterek és parlamenti képviselők nem támogatják a kisebbségeket érintő kezdeményezéseket és intézkedéseket”

– fogalmaz a Híd közleménye. A kormánybiztos és a miniszter eltérő álláspontja ellenére a Híd az ügyben nem kezdeményez tárgyalásokat a Smerrel. 

Az új komplex kisebbségi törvény irányelveit a kormánynak is jóvá kell hagynia, csak ezt követően kezdődhet a konkrét törvényszöveg-javaslatok kidolgozása. Ezzel a feladattal a kabinetnek kell megbíznia egy minisztériumot, vagy magát a kisebbségi kormánybiztos hivatalát. A kész törvénytervezetet aztán újra jóvá kell hagynia a kormánynak és csak ez után kerülhet a parlament elé. Végül a törvényhozásnak is meg kellene szavaznia a jogszabályt.

Ez a folyamat ebben a kormányzási ciklusban már biztosan nem zárul le, hiszen, ha a kabinet el is fogadná az irányelvet, a parlament valószínűsíthetően már csak januárban ül össze, február 29-én pedig parlamenti választás következik. Kizárt, hogy az irányelveket ez alatt a néhány nap alatt paragrafusokra bontott törvényjavaslattá alakítsák és elfogadják.

A Híd ezt tudatosítva azt hangsúlyozza, az előkészítő munkára a következő kormány építhet majd. A kisebbségi törvénynek a most terítéken lévő irányelveit a következő kabinet azonban semmilyen módon nem köteles figyelembe venni, hiszen a dokumentum lényegében csak a hivatalban lévő kormány belső anyaga. Ha a külügyi tárcavezető meg is gondolná magát és a folyamatban részt vevő összes intézmény, valamint minisztérium stb. elfogadná a szöveget, annak csak politikai, vagy szimbolikus jelentősége lenne, a következő kormányra nézve jogi következménye nincs.

Egy átfogó kisebbségi törvény már jó ideje várat magára, az 1992-ben elfogadott alkotmány is számol vele. A jelenleg hivatalban lévő kormány pedig még 2016 őszén fogadott el egy ún. kisebbségi akciótervet, amelyben a kisebbségi kormánybiztos számára azt írta elő, hogy 2019 végéig dolgozza ki a kérdéses törvényjavaslatot. A jogszabály javaslat azonban egyelőre nem készült el, és a hátralévő néhány nap alatt már nem is fog elkészülni, csak az azt megelőző irányelvek elfogadása zajlik.

A késést a kormánybiztos lapunknak korábban azzal magyarázta, hogy a mostani kormányprogram nem tartalmazza egy ilyen jogszabály megalkotását, így nem volt értelme politikai támogatás nélkül elindítani a folyamatot.