Az Új Szó kérdez, a magyar pártok válaszolnak!

Milyen stratégiájuk van a kisebbségi kultúra fejlesztésére?

Elsődleges feladatunknak a már meglévő kulturális intézmények megerősítését tartjuk. Az eseti pályázati támogatás helyett kiszámítható átalánytámogatást vezetnénk be, hogy biztos anyagi körülmények közé helyezzük ezeket az intézményeket és a bennük dolgozókat.

Célunk a Kisebbségi Kulturális Alap pénzkeretének növelése, a magyar kisebbséggel szemben igazságtalan elosztási kulcs megváltoztatása, a működés reformja.

A magyar nyelvű magán tévé- és rádiósugárzás lehetővé tétele a kötelező feliratozás és fordítás eltörlésével, valamint a közmédia magyar adása (Pátria, TV) műsoridejének bővítése, arányosítása a magyar lakosság számához, ehhez nagyobb költségvetési keret biztosítása.

A Pátria rádió esetében konkrétan a jelenlegi 12 órás műsoridőt 18 órásra kívánjuk növelni.
Célunk a nemzeti szimbólumaink szabad használata, források biztosítása műemlékeink felújítására. Sokszor sajnos szlovakizmusokban találjuk meg felvidéki identitásunkat („párky horčicával”), mi e helyett saját szimbólumainkhoz ragaszkodnánk, s úgy erősítenénk közösségünket, hogy új identitásképző és -erősítő szimbólumok, rendezvények szülessenek.

A fiatal generációt be kívánjuk vonni a kultúrateremtő munkába. Már működő intézményeinkben kapjanak esélyt, ezáltal is fiatalítva és „trendivé” téve a fennálló intézményeket. Műhelyképzések, hagyományőrző iskolai táborok, csereprogramok és mentorprogramok szervezésével erősítenénk a fiatal generáció minőségi kultúrához való jutását.

A szlovákiai magyar művészek számára menedzsmentirodát állítanánk fel, mely segítené őket a kibontakozásban és művészi produktumaik létrehozásában, és nemzetközi szinten is képviselné a fiatal alkotókat.

A magyarlakta régiók egységbe kovácsolását országos kultúraszervezők megbízásával, valamint a régiók közti csereprogramok szervezésével és finanszírozásával kívánnánk segíteni, a keleti és közép-szlovákiai területek pozitív diszkriminálásával.

Orosz Örs, a Magyar Közösségi Összefogás kulturális szakértője

A nemzeti kisebbségek kultúrájukkal és nyelvükkel gazdagítják az országot, ám ezen érték megőrzéséhez és közvetítéséhez hatékony szakmai, anyagi-infrastrukturális, pénzügyi és jogi támogatásra van szükség. Ennek alappillérét a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadásában látjuk, amelynek a kisebbségi kultúrák hosszú távú fenntarthatóságának alapelveit is tartalmaznia kell.

A jelenlegi kormányzási időszak legkiemelkedőbb eredménye a KKA létrehozása volt. Ahhoz, hogy a választások után is maradéktalanul elláthassa eredeti küldetését, meg kell szilárdítanunk az alap jogállását és költségvetését.

A közkiadások felhasználásának hatékonyságát az állami kulturális és művészeti intézményrendszer újragondolásával szeretnénk elérni, ezt a civil szervezetek és a személyes aktivitás szoros egységében kívánjuk megvalósítani. A nonprofit szektort érintő jogszabályok módosításával, a kultúra és a művészetek szponzorálásának törvénybe iktatásával és a dotációs szervezetekről rendelkező törvények megreformálásával olyan jogi környezetet alakítunk ki, amellyel megerősítjük az önállóságot, a művészi szabadságot és a kreatív ipar dinamikus fejlődését. Ez a magántőke bevonásával, illetve az ún. többforrású finanszírozási modellek működtetésével lenne valóban hatékony. Új intézményekre is szükségünk van, létrehozzuk a Nemzeti Kisebbségek Művészeti Központját.

Kiemelten foglalkozunk a közművelődéssel, mint a kultúra alappillérével, ugyanakkor biztosítjuk a hivatásos nemzetiségi színházak és a zenei intézmények zavartalan működéséhez szükséges jogi és anyagi hátterét. Támogatjuk a köz- és magánmédia függetlenségének megerősítését, és a közszolgálati médiában a nemzeti kisebbségek részére fenntartott programok adásidejének növelését. Új mechanizmusokat vezetünk be a nemzeti kulturális műemlékek felújítására. Ezzel elérhető a tárgyi örökség nagyobb védelme és megújulása, valamint növelhető a Szlovákia déli régióiban rejlő idegenforgalmi potenciál. A nemzeti kisebbségek mellett gondolunk a nyelvi és kulturális kisebbségekre is, például a Siketek Múzeuma vagy a Braille-központ létrehozásával.

A Híd tervezete megjelöli azokat a stratégiai pilléreket, amelyek szervesen kötődnek a nemzetiségi kulturális hagyományokhoz, és hozzájárulnak a kulturális identitás megerősítéséhez.

Rigó Konrád (Híd), a kulturális minisztérium államtitkára