A következő hetekben, hónapokban a legjobb szlovákiai szakemberek adnak hasznos tanácsokat azzal kapcsolatban, hogyan előzzük meg az egyre gyakrabban előforduló daganatos betegségeket. Szakorvosaink arra is vállalkoznak, hogy az Olvasók kérdéseire, leveleire válaszoljanak.
Ahogy a legtöbb daganattípus kialakulását, az emlőrák kockázatát is befolyásolja az életmód. Annak megértéséhez, hogy a megelőzés hogyan működik, minden nőnek (és férfinak) fontos tudnia, hogy a kockázati tényezőknek mekkora szerepük van.
A legnagyobb veszélyek:
-
Dohányzás. Ez az egyik leggyakoribb oka a rosszindulatú daganat, valamint egyéb súlyos betegségek kialakulásának, hiszen a dohányzás során több mint negyven rákkeltő anyag kerül a szervezetbe. A menopauzában levő nőknél a passzív dohányzás is veszélyes lehet.
-
Alkoholfogyasztás. A világon a tizedik leggyakoribb halálok. Az alkoholt tartalmazó italok az ösztrogénszint növekedése és az emlő sejtjeiben okozott DNS-károsodás által növelik az emlőrák kialakulásának veszélyét. Az alkoholt nem fogyasztó hölgyekhez képest a kockázat körülbelül 50%-kal nagyobb.
-
Táplálkozás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fejlett országokban az onkológiai megbetegedések 30%-a a táplálkozással függ össze. A bizonyított kockázati tényezők közé tartozik az elhízás, a túlzott zsírbevitel, a magas telítettzsírsav-tartalom. Káros lehet a nyílt tűzön készített ételek s a rákkeltő anyagokat tartalmazó konzervek és füstölt húsipari termékek fokozott fogyasztása.
-
Fogamzásgátló szedése. A tartós hormonos fogamzásgátlás kismértékben megemeli az emlőrák kockázatát, különösen azoknál a nőknél, akik már szültek, és az első, teljesen kihordott terhességük előtt legalább négy évig fogamzásgátló tablettát szedtek.
-
A változókor utáni hormonpótlás és az emlőrák közötti összefüggést 2002-ben mutatták ki.
-
Fizikai tényezők, vagyis az ionizáló sugárzás és a radonhatás. A radon (radioaktív földgáz) kisebb mértékben az építőanyagban és az ivóvízben is megtalálható, valamint a kátrányban, dohányfüstben, ipari és kipufogógázokban. Szoláriumokban az ultraibolya sugárzás, szabadban a túl erős napsugarak lehetnek rákkeltő hatásúak.
-
Biológiai tényezők. Fertőzések, vírusok, baktériumok és makroparaziták. A rosszindulatú daganatok mintegy 16%-a fertőzés következménye.
-
Környezeti hatás. A levegő-, víz- és talajszennyezés szintén károsan hat az emberi szervezetre. Sok növény, baktérium és gomba tartalmaz rákkeltő anyagokat.
-
Stresszhatás. Társadalmi problémák, mint a trauma, szakítás, szegénység, háború, szenvedélybetegségek, is elősegíthetik a rák kialakulását. (uk)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.